Fotó: Presidency.ro/videófelvétel
Tízpontos tervet vázolt fel Klaus Iohannis román államfő a NATO jövőjével kapcsolatosan, miután kedden hivatalosan is bejelentette, hogy harcba száll a katonai szövetség főtitkári tisztségéért.
2024. március 13., 09:312024. március 13., 09:31
2024. március 13., 09:592024. március 13., 09:59
Iohannis a Politico című kiadványban jelentette meg a tervet Románia elnöke: A NATO jövőjének víziója címmel.
Ebben leszögezte: először is, fel kívánja gyorsítani a szövetség három fő feladatának megvalósítását.
„A madridi és vilniusi határozatokkal összhangban megerősítjük az elrettentést és a védelmet, és a mai környezet összetettségéhez igazítjuk a több területre kiterjedő helyzetünket, beleértve a katonai mobilitást is.
Emellett nem szabad megfeledkeznünk az Északi-tengerről és a Nyugat-Balkánról sem, mert ezek jelentősége biztonságunk szempontjából tagadhatatlan. A jövőben fokozni fogjuk az együttműködést partnereinkkel, és ambiciózusabb partnerségi menetrendet fogunk kialakítani. A kiszolgáltatott és veszélyeztetett embereknek konkrét és időben elért eredményekre van szükségük. A déli szomszédságunkban élőknek folyamatos elkötelezettségre, támogatásra és párbeszédre van szükségük. És hasonlóan gondolkodó partnereink – elsősorban az indo-csendes-óceáni térségben élők – lesznek az elsők, akikkel együtt fogunk dolgozni a nemzetközi jog és a szabályokon alapuló rend fenntartásán. Ezután továbbfejlesztjük a válságmegelőzést és -kezelést, mint a biztonság és stabilitás előmozdításának eszközeit a Szövetség számára stratégiai jelentőségű régiókban” – mutatott rá.
A máspdik pont szerint
„Ezt úgy tudjuk elérni, hogy bármilyen támogatást nyújtunk, amire szükség van, bármeddig is tart. Erkölcsi, politikai és stratégiai kötelességünk annak biztosítása is, hogy Ukrajna folyamatosan haladjon előre a jövőbeni NATO-tagság, valamint az uniós tagság felé vezető úton” - hangsúlyozta.
A harmadik pontban rámutatott: javítanunk kell az interoperabilitást, és gyorsan ki kell alakítanunk egy erős védelmi ipari bázist a szövetségen belül.
„Ez a készletek feltöltésének, az elrettentő és védelmi képességeink növelésének, valamint Ukrajna támogatásának egymást kiegészítő céljait szolgálná. Ösztönözni fogjuk továbbá egy erősebb és ütőképesebb európai védelmi ipar kialakulását, amely kiegészíti a NATO-t és interoperábilis a NATO-val” - tudatta.
A negyedik pontban kifejti:
„Mindannyiunknak mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a védelmi kiadások tekintetében a lehető leghamarabb elérjük a GDP 2 százalékának megfelelő minimumot, és legalább 20%-ot fektessünk be a fő felszerelésekbe. A megfelelő finanszírozásnak eredményorientáltnak kell lennie, és hatékonyságnöveléssel kell párosulnia” – szögezte le.
Több mint két héttel az erről napvilágot látott sajtóinformációkat követően Klaus Iohannis államfő megerősítette, hogy megpályázza az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) főtitkári tisztségét.
Az ötödik pont szerint
A hatodikban azt hangsúlyozza: mivel az erősebb szövetség olyan szövetség, amelyben az egység, a szolidaritás és a transzatlanti kapcsolatok párhuzamosan működnek és erősítik egymást, nagyobb hangsúlyt fogunk fektetni a politikai konzultációra és koordinációra. Ez magában foglalja a NATO valamennyi érintett szervének hozzájárulását, a politikai és katonai struktúrák közötti megerősített párbeszéd alapján.
A hetedik pont szerint
„A két szervezet közötti természetes rokonság és a közös érdekek sokasága arra kötelez bennünket, hogy a magas szintű kötelezettségvállalás, az intézményi együttműködés és a párbeszéd megfelelő keverékén alapuló kapcsolatunk dinamikáját erősítsük” – fogalmazott.
A nyolcadik pont kifejti:
„Mindezt azonban úgy kell tennie, hogy közben az éghajlatváltozással és annak biztonsági következményeivel is foglalkoznia kell. Jelentősen javítanunk kell a kibervédelmet, ami tovább erősíti a védelmi pozícióinkat. Értékalapú szövetségként pedig komolyan be kell fektetnünk az emberi biztonságra vonatkozó menetrend minden részébe, a méltóságot és a befogadást tartva a középpontban” – vázolta fel Iohannis.
A kilencedik pont szerint
Az utolsó pont rámutat: szövetségünk folyamatos kiigazítását saját munkamódszereink önvizsgálatával kell kísérnie.
„A NATO napirendjének fő előmozdítóiként a szövetségesek azok, akik döntenek a tanácskozások lefolytatásának és a döntések előkészítésének új módjairól, miközben biztosítják a kiegyensúlyozott földrajzi képviseletet” – fogalmazott Iohannis, hozzátéve, hogy eljött az idő, hogy a NATO-t felkészítsük a jövőre.
Tizenegy jelölt száll versenybe az elnöki székért, és 30 nap áll a rendelkezésükre meggyőzni a választópolgárokat, hogy szavazzanak bizalmat nekik május 4-én.
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
szóljon hozzá!