Fotó: Presidency.ro/videófelvétel
Tízpontos tervet vázolt fel Klaus Iohannis román államfő a NATO jövőjével kapcsolatosan, miután kedden hivatalosan is bejelentette, hogy harcba száll a katonai szövetség főtitkári tisztségéért.
2024. március 13., 09:312024. március 13., 09:31
2024. március 13., 09:592024. március 13., 09:59
Iohannis a Politico című kiadványban jelentette meg a tervet Románia elnöke: A NATO jövőjének víziója címmel.
Ebben leszögezte: először is, fel kívánja gyorsítani a szövetség három fő feladatának megvalósítását.
„A madridi és vilniusi határozatokkal összhangban megerősítjük az elrettentést és a védelmet, és a mai környezet összetettségéhez igazítjuk a több területre kiterjedő helyzetünket, beleértve a katonai mobilitást is.
Emellett nem szabad megfeledkeznünk az Északi-tengerről és a Nyugat-Balkánról sem, mert ezek jelentősége biztonságunk szempontjából tagadhatatlan. A jövőben fokozni fogjuk az együttműködést partnereinkkel, és ambiciózusabb partnerségi menetrendet fogunk kialakítani. A kiszolgáltatott és veszélyeztetett embereknek konkrét és időben elért eredményekre van szükségük. A déli szomszédságunkban élőknek folyamatos elkötelezettségre, támogatásra és párbeszédre van szükségük. És hasonlóan gondolkodó partnereink – elsősorban az indo-csendes-óceáni térségben élők – lesznek az elsők, akikkel együtt fogunk dolgozni a nemzetközi jog és a szabályokon alapuló rend fenntartásán. Ezután továbbfejlesztjük a válságmegelőzést és -kezelést, mint a biztonság és stabilitás előmozdításának eszközeit a Szövetség számára stratégiai jelentőségű régiókban” – mutatott rá.
A máspdik pont szerint
„Ezt úgy tudjuk elérni, hogy bármilyen támogatást nyújtunk, amire szükség van, bármeddig is tart. Erkölcsi, politikai és stratégiai kötelességünk annak biztosítása is, hogy Ukrajna folyamatosan haladjon előre a jövőbeni NATO-tagság, valamint az uniós tagság felé vezető úton” - hangsúlyozta.
A harmadik pontban rámutatott: javítanunk kell az interoperabilitást, és gyorsan ki kell alakítanunk egy erős védelmi ipari bázist a szövetségen belül.
„Ez a készletek feltöltésének, az elrettentő és védelmi képességeink növelésének, valamint Ukrajna támogatásának egymást kiegészítő céljait szolgálná. Ösztönözni fogjuk továbbá egy erősebb és ütőképesebb európai védelmi ipar kialakulását, amely kiegészíti a NATO-t és interoperábilis a NATO-val” - tudatta.
A negyedik pontban kifejti:
„Mindannyiunknak mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a védelmi kiadások tekintetében a lehető leghamarabb elérjük a GDP 2 százalékának megfelelő minimumot, és legalább 20%-ot fektessünk be a fő felszerelésekbe. A megfelelő finanszírozásnak eredményorientáltnak kell lennie, és hatékonyságnöveléssel kell párosulnia” – szögezte le.
Több mint két héttel az erről napvilágot látott sajtóinformációkat követően Klaus Iohannis államfő megerősítette, hogy megpályázza az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) főtitkári tisztségét.
Az ötödik pont szerint
A hatodikban azt hangsúlyozza: mivel az erősebb szövetség olyan szövetség, amelyben az egység, a szolidaritás és a transzatlanti kapcsolatok párhuzamosan működnek és erősítik egymást, nagyobb hangsúlyt fogunk fektetni a politikai konzultációra és koordinációra. Ez magában foglalja a NATO valamennyi érintett szervének hozzájárulását, a politikai és katonai struktúrák közötti megerősített párbeszéd alapján.
A hetedik pont szerint
„A két szervezet közötti természetes rokonság és a közös érdekek sokasága arra kötelez bennünket, hogy a magas szintű kötelezettségvállalás, az intézményi együttműködés és a párbeszéd megfelelő keverékén alapuló kapcsolatunk dinamikáját erősítsük” – fogalmazott.
A nyolcadik pont kifejti:
„Mindezt azonban úgy kell tennie, hogy közben az éghajlatváltozással és annak biztonsági következményeivel is foglalkoznia kell. Jelentősen javítanunk kell a kibervédelmet, ami tovább erősíti a védelmi pozícióinkat. Értékalapú szövetségként pedig komolyan be kell fektetnünk az emberi biztonságra vonatkozó menetrend minden részébe, a méltóságot és a befogadást tartva a középpontban” – vázolta fel Iohannis.
A kilencedik pont szerint
Az utolsó pont rámutat: szövetségünk folyamatos kiigazítását saját munkamódszereink önvizsgálatával kell kísérnie.
„A NATO napirendjének fő előmozdítóiként a szövetségesek azok, akik döntenek a tanácskozások lefolytatásának és a döntések előkészítésének új módjairól, miközben biztosítják a kiegyensúlyozott földrajzi képviseletet” – fogalmazott Iohannis, hozzátéve, hogy eljött az idő, hogy a NATO-t felkészítsük a jövőre.
Elsősegélyben részesítettek a hegyimentők kedden egy fejsérüléseket szenvedett 9 éves kislányt, akire eszméletlenül találtak rá a Bilea-tó közelében.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedden az igazságszolgáltatás reformjáról egyeztetett Alex Florența legfőbb ügyésszel, különös tekintettel a bírák és ügyészek nyugdíjazásának új szabályozására, ami része a második deficitcsökkentő csomagnak.
A tanügyi szakszervezeti szövetségek elutasították Ilie Bolojan miniszterelnöknek azt a kijelentését, miszerint az elmúlt években csökkent volna a tanárok kötelező heti óraszáma.
Újabb szociáldemokrata párti (PSD) politikus utasította el, hogy a párt közösen kormányozzon a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR).
Az országos helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt beruházások tervezett módon folytatódnak, hogy a 2026. augusztus végéig megvalósítható projekteknek biztosított legyen a finanszírozásuk – jelentette ki hétfőn Ilie Bolojan.
Nicușor Dan hétfőn családostól Verespatakon járt, ahol meglátogatta a római kori tárnákat, és találkozott a Fogadj örökbe egy házat Verespatakon műemlékvédelmi program önkénteseivel.
Nőtt a többszörös kibertámadás lehetősége a romániai energetikai rendszer ellen az energiaügyi minisztérium szerint, ami nyomást gyakorolna az árakra, a kormány ezért kiberbiztonsági incidensekre reagáló központot kíván létrehozni.
A betétdíjas visszaváltási rendszer (RetuRO) keretében külön rekeszeket szerelhetnek fel a szemetesekre, hogy megelőzzék a betétdíjas csomagolások utáni guberálást.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy a második deficitcsökkentő csomag közigazgatással és az adómódosításokkal kapcsolatos intézkedéseiről további egyeztetésekre van szükség a koalícióban.
Az elmúlt öt egyetemi évben (2019–2024) több mint 55 000 külföldi hallgató végzett alap-, mester- és doktori képzésen romániai egyetemeken – derül ki a Profit.ro által ismertetett hivatal
szóljon hozzá!