Fotó: Pixabay.com
Barabás T. János Románia-szakértő szerint titkosszolgálati eszközökkel gyűjtötték a Liviu Dragnea PSD-elnökhöz kötődő Teleormanleaks-botrányt kirobbantó adatokat. Az elemző lapunknak elmondta, Klaus Johannis államfő tábora azzal a céllal támadja a balliberális kormányt, hogy lehetőleg még idén, az Európai Unió elnökségének átvétele előtt megbuktassa.
2018. november 15., 10:202018. november 15., 10:20
Információs hadviselés zajlik a román belpolitikában – jelentette ki lapunknak Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet kolozsvári származású vezető kutatója.
A szakértőt annak kapcsán kérdeztük, hogy a Rise Project oknyomozó portál nemrég „ismeretlen látogatótól” egy bőröndöt kapott elektronikus adathordozókkal, dokumentumokkal, amelyek a TelDrum cég vezetőinek számítógépeiről és okostelefonjaiból származó információkat tartalmaznak.
Mint ismert, a Teleorman megyei vállalkozás Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének és családjának, valamint a kormányzó alakulat vezetőinek tulajdonában van, és útépítő, agrár-, ingatlan- és kereskedelmi vállalkozásai vannak az ország déli megyéiben állami, valamint uniós pénzekből.
Az elemző arra emlékeztetett, hogy a Teleormanleaks-botrány kipattanásával egy időben a Román Hírszerző Szolgálathoz (SRI) közel álló Klaus Johannis államfő bűnözőnek nevezte Dragneát, a titkosszolgálatot képviselő politikusnak tekintett Dacian Cioloș volt kormányfő, a parlamenten kívüli, tíz-tizenkét százalékos támogatottságnak örvendő Együtt Romániáért párt elnöke pedig a régi kompromittált pártok (a PSD és a PNL) ellen szólalt fel, valamint az Emmanuel Macron francia államfő által fémjelzett „új európai politika” mellett érvelt.
„A kormány által képviselt dél-romániai vállalkozók és a Johannis által fémjelzett SRI-közeli üzleti-politikai csoportok küzdenek a hatalomért, fő eszköznek a médiamanipulálást, az információs támadásokat használják. A Teleormanleaks-botrányt kirobbantó adatokat titkosszolgálati eszközökkel gyűjtötték, tehát Johannis tábora támad azzal a céllal, hogy lehetőleg még az idén, az Európai Unió elnökségének átvétele előtt megbuktassák a kormányt. Amit viszont a kormányzat parlamenti többsége és a bűnüldözés alábbhagyása miatt csak nagyobb utcai megmozdulásokkal és a kulisszák mögötti nyomásgyakorlással tudnának elérni” – fogalmazott lapunknak a Románia-szakértő.
Barabás T. János úgy véli, a SRI a román politikai elit lecserélését akarja elérni, amiben használni fogják a magyar kártyát, így Magyarország jelentős információs támadásokra számíthat Romániából.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
szóljon hozzá!