Igazságügyi törvények: megnyirbálta a képviselőház az államfő hatáskörét

•  Fotó: Agerpres/Grigore Popescu

Fotó: Agerpres/Grigore Popescu

Kizárta az államfőt a bírák és ügyészek, valamint a legfelsőbb bíróság elnöke kinevezésének folyamatából a képviselőház, amely kedden megszavazta az igazságügyi törvényeknek a balliberális koalíció és az RMDSZ által támogatott módosítását.

Krónika

2018. március 20., 13:522018. március 20., 13:52

2018. március 20., 16:492018. március 20., 16:49

Az igazságügyi törvényekkel foglalkozó parlamenti különbizottság még hétfőn pozitívan véleményezte a bírák és ügyészek jogállását szabályozó, illetve a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) megszervezéséről és működéséről rendelkező (2004/303-as, illetve a 2004/317-es számú) törvényt. A kormánypártok és az RMDSZ által támogatott módosítások értelmében Románia államelnöke ezentúl nem tagadhatná meg a gyakornok bírók és ügyészek hivatalba való kinevezését.

A különbizottság tervezete a bírák és ügyészek jogállását szabályozó, 2004/303-as törvényt is módosítja. Az eredeti törvény értelmében az államfőnek jogában áll egyetlen alkalommal, indokolt esetben megtagadni a gyakornok bírák és ügyészek kinevezését, a visszautasítást a megfelelő indoklással együtt pedig a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz (CSM) kell eljuttatnia.

A különbizottság ugyanakkor az összeférhetetlenségre vonatkozó szövegrészt is módosította. Az elfogadott változat értelmében a bírói, ügyészi funkció, illetve a bírák vagy ügyészek asszisztenseinek munkaköre összeférhetetlen minden más köz- vagy magánhivatallal, kivételt képez: az egyetemi tanári állás, a CSM-ben, az Igazságügyi Felügyeletben, az Országos Igazságszolgáltatási Intézetben vállalt funkció vagy az Országos Jegyzőkönyvvezetői Iskolában betöltött tanári munkakör, továbbá az igazságügyi minisztériumban vagy valamelyik alárendelt intézményében betöltött hivatal.

A bizottság által elfogadott, az Agerpres hírügynökség által ismertetett szövegváltozat azt is tartalmazza, hogy közérdekű információnak minősül és mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni a bírák és ügyészek jogállására, az igazságszolgáltatás megszervezésére, a CSM megszervezésére és működésére vonatkozó adatokat, valamint az intézményi együttműködés részleteit egyfelől a bíróságok és ügyészségek, másfelől bármely más állami hatóság között. Ugyanakkor a 2004/317-es törvény kedden elfogadott módosítása értelmében kizárnák az államfőt a legfelsőbb bíróság elnökének kinevezési eljárásából. Az igazságügyi törvényekkel foglalkozó parlamenti különbizottság hétfői, valamint a képviselőház plénumának keddi döntése értelmében a legfelsőbb bíróság elnökét, alelnökeit és a részlegek vezetőit ezután a CSM nevezné ki, illetve hívná vissza tisztségéből. Eredeti változatában a jogszabály azt írja elő, hogy az elnök nevezi ki a legfelsőbb bíróság vezetőségét, a CSM javaslatára.

A különbizottság újrafogalmazta többek között a bírák és ügyészek által elkövetett törvénysértéseket kivizsgáló ügyosztály létesítéséről szóló cikkelyt. Ennek értelmében az új ügyosztály a jogszabály érvénybe lépésétől számított három hónapon belül kezdi el tevékenységét, és átveszi azoknak az ügyeknek a kivizsgálását is, amelyekben a nyomozás már folyamatban van, és az új ügyészségi részleg megalakulásáig nem zárul le. A testület keddi ülésén összhangba hozta a bírák és ügyészek jogállását szabályozó 2004/303-as törvényt a CSM működését szabályozó 2004/317-es jogszabállyal, és megszabta, hogy a legfelsőbb bíróság elnökeit, alelnökeit a CSM bírói részlege nevezi ki azok közül a bírák közül, akik legalább két évet dolgoztak ennél az intézménynél és az utóbbi 3 évben nem részesítették fegyelmi megrovásban. Az államfőt kizárták a kinevezési folyamatból.

A szociáldemokrata Florin Iordache vezette bizottság a bírói tévedés fogalmának meghatározását is újrafogalmazta. Az elfogadott változat szerint az állam anyagi felelősséget vállal a bírói tévedések okozta anyagi veszteségekért, de az állam felelősségvállalása nem jelenti azt, hogy a bírákat és ügyészeket kivonnák a felelősségrevonás alól, amennyiben rosszhiszeműen vagy súlyos hanyagsággal látták el funkciójukat.

A jogszabályok módosítását – amely összhangba hozza az igazságügyi törvényeket az alkotmánybíróság határozatával – nagy szavazattöbbséggel szavazta meg a bukaresti képviselőház. A szavazást megelőzően az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselői tiltakozásképpen a pulpitus elé ültek, #fărăpenali (büntetőügyesek nélkül) feliratú pólót viselve. Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy a koalíció honatyái olyan eszközzé alakítják a parlamentet, amely segítségével „rátehetik kezüket az igazságszolgáltatásra". Claudiu Năsui, az USR-frakció vezetője szerint az ilyen döntések miatt bíznak a legkevésbé a parlamentben a romániai állampolgárok.

Florin Iordache, az igazságügyi törvényekkel foglalkozó parlamenti különbizottság elnöke azt felelte, hogy a bizottság csupán összhangba hozta a tervezeteket az alkotmánybíróság döntéseivel.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 15., kedd

Megvonná az alkotmánybíráktól a hivatali idejük lejártakor kapott juttatást a PNL és az USR tervezete

Megvonná az alkotmánybíráktól a hivatali idejük lejártakor kapott juttatást a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) egy törvénytervezete.

Megvonná az alkotmánybíráktól a hivatali idejük lejártakor kapott juttatást a PNL és az USR tervezete
2025. július 15., kedd

Pedagógusi véglegesítő vizsga: a tanárok alig több mint 65 százalékának sikerült az írásbelije

Közzétették kedden a pedagógusi véglegesítő vizsga írásbeli próbájának előzetes eredményeit.

Pedagógusi véglegesítő vizsga: a tanárok alig több mint 65 százalékának sikerült az írásbelije
2025. július 15., kedd

Felmérés: a romániaiak többsége szerint veszély fenyegeti az országot

A romániai polgárok többsége szerint az országot veszély fenyegeti – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a romániaiak többsége szerint veszély fenyegeti az országot
2025. július 15., kedd

Nem fogadta a kormány a tüntető szakszervezetek képviselőit

Memorandumot nyújtottak be kedden a kormányfőtitkárságon a kormány székhelye előtt tüntető szakszervezetek vezetői, ám nem fogadták őket a Victoria-palotában.

Nem fogadta a kormány a tüntető szakszervezetek képviselőit
2025. július 15., kedd

Bármikor leszakadhat az ég az ország számos vidékén

Elsőfokú, avagy sárga jelzésű figyelmeztetés van érvényben kedd estig Máramarosban, Moldva nyugati felében, Olténia északi és északnyugati régióiba, illetve helyenként Erdélyben a várható viharok miatt – figyelmeztetett a meteorológiai szolgálat.

Bármikor leszakadhat az ég az ország számos vidékén
2025. július 15., kedd

Grindeanu változást sürget, de még nem biztos, hogy megpályázza a PSD elnöki tisztségét

A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfő este kijelentette, hogy a párt következő kongresszusát valószínűleg ősszel tartják.

Grindeanu változást sürget, de még nem biztos, hogy megpályázza a PSD elnöki tisztségét
2025. július 15., kedd

Az alkotmánybíróságon támadta meg az AUR a megszorító csomagot

Az alkotmánybírósághoz fordult a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a kormány által a 9,3 százalékos költségvetési deficit lefaragására kidolgozott, felelősségvállalással elfogadott megszorító csomagot.

Az alkotmánybíróságon támadta meg az AUR a megszorító csomagot
2025. július 15., kedd

A kormány megnyirbálja a különleges nyugdíjakat – ígéri a PSD ügyvivő elnöke

A különleges nyugdíjak csökkentése része lesz a következő költségvetési csomagnak – jelentette ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.

A kormány megnyirbálja a különleges nyugdíjakat – ígéri a PSD ügyvivő elnöke
2025. július 14., hétfő

Elbukott a kormány elleni bizalmatlansági indítvány

Elutasította hétfői együttes ülésén a képviselőház és a szenátus az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványát.

Elbukott a kormány elleni bizalmatlansági indítvány
2025. július 14., hétfő

Szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet, stratégiát fogadott el a kormány

Jóváhagyta a kormány hétfői ülésén a szív-, az érrendszeri és az agyi érbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló ötéves országos stratégiát.

Szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halálesetet, stratégiát fogadott el a kormány