A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács veszélyben érzi a bírák és ügyészek függetlenségét
Fotó: Facebook/Consiliul Superior al Magistraturii
Negatívan befolyásolja az ügyészek és bírák jogállását a kormány által a speciális nyugdíjak esetében tervezett szolidaritási adó a bukaresti Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint.
2019. július 17., 20:232019. július 17., 20:23
2019. július 17., 20:292019. július 17., 20:29
A CSM véleménye szerint az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter által bejelentett, a speciális nyugdíjakra estlegesen kivetendő szolidaritási adó negatívan befolyásolja az ügyészek és bírák jogállását, ezért – ha ez az intézkedés alkalmazásra kerül – a testület az alkotmánybírósághoz és a nemzetközi szervezetekhez fordul.
Az CSM leszögezi, hogy a legtöbb államban, az európai joggyakorlatnak megfelelően, a bíráknak és ügyészeknek az alkotmány szavatolja a jogukat, hogy az utolsó jövedelmük szintjéhez közelálló nyugdíjat kapjanak. Az Agerpres hírügynökség által idézett közleményében a CSM emlékeztet, az ügyészi és bírói tevékenység az oktatáson kívül minden egyéb tevékenységgel összeegyeztethetetlen, és hogy a nemzetközi dokumentumok ajánlásai szerint fizetésüknek összhangban kell lennie szakmájuk méltóságával és azzal a felelősséggel, amit felvállalnak.
Mint arról beszámoltunk, Eugen Teodorovici pénzügyminiszter hétfőn jelentette be, hogy a román kormány korlátozni akarja a különleges nyugdíjakat, emellett az egyetemisták vasúti utazási kedvezményeit is. A tárcavezető a bejelentett intézkedésekkel megtakarítást akar elérni. Elmondta, hogy a speciális nyugdíjak esetében bevezetik a szolidaritási adót, ami azt jelenti, hogy 10 ezer lejre korlátozzák a kiemelt nyugdíjakat, így az ezen az összegen felüli juttatást az állam visszatartja szolidaritási adóként.
Romániában a bírák és ügyészek különleges nyugdíja átlagban eléri 18 180 lejt, míg a sima átlagnyugdíj 1227 lej. Ilyen kiemelt öregségi járandóságra jogosultak még többek között a katonák, a titkosszolgálat alkalmazottai, a belügyminisztérium alkalmazottai, a diplomaták és a diplomáciai kirendeltségeken dolgozók, a törvényhozók, a parlament és a bíróságok kisegítő személyzete, valamint a pilóták.
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
szóljon hozzá!