Fotó: Gov.ro
Megjelent a Hivatalos Közlönyben pénteken, így három napon belül hatályba lép a parlamenti választási törvényt módosító, tíz napja elfogadott sürgősségi kormányrendelet, amelyet mind az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD), mind az RMDSZ kifogásolt.
2020. február 15., 08:102020. február 15., 08:10
2020. február 15., 08:272020. február 15., 08:27
A sürgősségi rendelet egyebek közt megduplázza a külföldön élő románok parlamenti képviseletét, és előírja, hogy a külföldi szavazókörök három napig – a hazai választást megelőző két napon is – tartsanak nyitva.
A magyar érdekképviselet szerint ez a választási rendszer burkolt módosítását jelenti, amit elfogadhatatlannak tart. A kormány szerint korábban a többszöri szavazás megakadályozása miatt vezették be azt a megkötést, hogy mindenki csak saját választókerületében adhatja le voksát, ezt a problémát azonban a négy éve beüzemelt, a szavazók személyi adatait valós időben ellenőrző informatikai rendszer kiküszöböli, így nincs már ok a választójog korlátozására.
Ludovic Orban jobbközép kormányától múlt héten vonta meg a bizalmat a parlament, mivel a törvényhozás baloldali többsége és az RMDSZ csak így tudta megakadályozni, hogy a kabinet módosítson egy másik – az önkormányzatokra vonatkozó – választási törvényt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormánya azonban – Klaus Johannis államfővel egyetértésben – előre hozott parlamenti választást is akar rendezni a júniusi önkormányzati választások időszakában. Ezért közvetlenül megbuktatása előtt a parlamenti választási törvényt módosításáról sürgősségi rendeletet hozott, amelynek pontos szövege most került nyilvánosságra.
A kabinet indoklásában arra hivatkozott, hogy fel kellett számolni a parlament esetleges feloszlatása körüli joghézagot és ellentmondásokat. Ha ugyanis az államfő feloszlatja a parlamentet, akkor sem a törvényhozói, sem a – korlátozott ügyvivői jogosítványokkal működő – végrehajtói hatalom nem tudja már a szükséges módosításokat végrehajtani a választási törvényen.
Az alkotmány szerint a parlament feloszlatása esetén 90 napon belül meg kell választani az új törvényhozást. Másfelől, a hatályos választási törvény szerint a kormánynak legalább 90 nappal korábban ki kell tűznie a voksolás napját.
Romániában megyei pártlistás arányos választási rendszerben választják meg a kétkamarás törvényhozás tagjait. Az országot 42 választókerületre osztották fel, amelyekben lakosságarányosan megszabták a képviselők és szenátorok számát. A 41 megye mellett a főváros képezi a 42. választókerületet, a külföldön élő románok számára pedig egy 43. választókerületet alakítottak ki. A 136 tagú szenátusban jelenleg két helyet, míg a 329 tagú képviselőházban 4 helyet tartanak fenn a mintegy négymilliósra becsült román diaszpóra számára.
Politikai elemzők szerint a választási törvényt a hagyományosan jobboldali érzelmű diaszpóra szavazatainak jobb hasznosítása érdekében módosította a román kormánypárt. A tavaly novemberi elnökválasztás második fordulójában csaknem egymillió szavazatot adtak le külföldön, majdnem annyit, mint a kétmilliós Bukarestben, amelynek 13 szenátora és 29 képviselője van a kétkamarás román parlamentben.
A Romániában a Nép Ügyvédjének nevezett alapjogi biztos már múlt héten kijelentette: önmagában azt is alkotmányellenesnek tartja, hogy a kormány egyetlen ülésen 25 sürgősségi rendeletet fogadott el, hiszen a román alaptörvény csak a rendkívüli helyzetekben engedélyezi számára, hogy átvegye a törvényhozás hatáskörét. Renate Weber ombudsman leszögezte: nem kétséges, hogy alkotmányossági óvást emel minden olyan sürgősségi rendelet ellen, amelynek elfogadása nem volt indokolt.
Múlt év decemberének végén 9758 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Számuk 2211-gyel csökkent 2022 végéhez képest.
Az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium hétfőn elkezdi az alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető újabb 250 lejes támogatás utalását a szociális kártyákra, az összegből mintegy 2,6 millió személy részesül.
A gyorshajtók jövő héten sehol nincsenek biztonságban Európában, így Romániában sem. Európa-szerte április 15–22. között közös akció keretében végez ellenőrzést a rendőrség, elsősorban a gyorshajtókat szűrik ki.
Idén március végén 4 752 548 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3890-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2247 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Az április 5-11. közötti héten több mint 9100 rendőr teljesített járőrszolgálatot az iskolák környékén, különösen a diákok érkezése és távozása körüli időpontokban a tanulók és a tanárok biztonságának növelése érdekében.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
szóljon hozzá!