Korodi Attila elismerte: nem voltak elég körültekintőek
Fotó: Gábos Albin
Nem döntött jól az RMDSZ, amikor megszavazta a jogszabályt, amely lehetővé teszi a veszélyes bűnözők idő előtti szabadlábra helyezését – ismerte be Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető. A kormány felelősségvállalással fogadtatná el a törvény módosítását.
2019. december 02., 19:102019. december 02., 19:10
Elismerte Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke, hogy a szövetség hibázott, amikor a parlamentben megszavazta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy az elítéltek hamarabb szabaduljanak, amennyiben embertelen körülmények között kényszerülnek a börtönéveiket tölteni.
Korodi hétfőn a Radio France Internationale-nak (RFI) nyilatkozva arról beszélt:
Leszögezte: a törvényt jelenlegi formájában el kell törölni, azonban problémát jelent, hogyha egyszerűen csak eltörölnék, akkor a probléma teljes egészében rendezetlen marad jogi szempontból. „Az igazságügy-minisztériumnak vagy a szakértőknek elő kell állniuk egy stratégiával, valamint egy törvénytervezettel, amely átveszi a jelenlegi jogszabály helyét, és nem hagy űrt az ezen kérdést szabályozó törvényi háttérben” – jelentette ki.
Arra a felvetésre, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) – a korábbi kormánypártok – mellett az RMDSZ is megszavazta a vitatott törvényt a parlamentben, Korodi elismerte, hogy nem voltak elég körültekintőek. Mint kifejtette,
Arra a felvetésre, hogy sajnálja-e az RMDSZ, hogy megszavazta a törvényt, kijelentette: „Ha visszagondolok a múltba, igen, nem volt alaposan megindokolt döntés, ezért ki kell javítanunk, ki kell javítani, mégpedig az eljárás teljes módosítása révén.”
Raluca Turcan miniszterelnök-helyettes ugyanakkor még vasárnap bejelentette:
Ugyancsak felelősséget vállalnak a bírák és ügyészek idő előtti nyugdíjba vonulását lehetővé tevő törvény módosításáról, valamint a kéttagú bírói tanácsok háromtagúvá alakításáról. Turcan szerint a módosítások azért szükségesek, hogy megelőzzék az igazságügyi rendszer leállását, ráadásul ezt kéri az Európai Bizottság is. A kedvezményes amnesztia eltörlése kapcsán megjegyezte: azt a szabadlábra helyezett elítéltek körében tapasztalt magas visszaesési arány indokolja, mivel az emberek biztonsága kell hogy elsőbbséget élvezzen. Turcan szerint
A kormányfőhelyettes vasárnap még azt mondta: akkor folyamodnak a felelősségvállaláshoz, ha a parlament nem módosítja a jogszabályt.
„A nem megfelelő körülményeket felhasználva ürügyként a PSD majdnem húszezer veszélyes bűnözőt engedett ki a börtönök kapuin, akik fenyegetik az emberek életét. Az EJEB által kirótt esetleges büntetéseket máshogy oldjuk meg, mint az elektronikus nyomkövetők vagy a feltételesen szabadlábra helyezettek megfigyelését végző személyzet, esetleg új börtönt építünk. De a bűnözők idő előtti szabadon engedése semmiképp sem megoldás” – szögezte le vasárnap Turcan.
Ludovic Orban miniszterelnök hétfőn árnyalta Turcan vasárnapi bejelentését: helyettesének nyilatkozatát megismételve azt mondta,
Eközben a PSD-s irányítású házbizottság hétfőn napirendre tűzte a törvény módosítását az alsóházban.
A felelősségvállalás annyit jelent, hogy a kormány parlamenti vita nélkül terjeszti a törvényhozás elé a tervezetet, ugyanakkor az ellenzéknek jogában áll soron kívül bizalmatlansági indítvány benyújtani a kabinet ellen. Amennyiben a bizalmatlansági indítvány átmegy, a kormány megbukik, ha viszont nem, akkor a felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezet elfogadottnak minősül.
A 2017-ben elfogadott törvényt az akkori kormány azzal indokolta, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) több alkalommal is elmarasztalta Romániát az embertelen börtönviszonyok miatt. Ezért csökkenteni kívánta a zsúfoltságot a börtönökben. Ehhez kidolgozta a jogszabályt, amely értelmében minden, nem megfelelő körülmények között eltöltött 30 nap után 6 napot levonnak az elítélt büntetéséből.
A jogszabály nyomán több ezernyi bűnözőt engedtek ki a börtönökből büntetésük letöltése előtt, ezek jelentős része pedig kiszabadulása után újabb súlyos bűncselekményeket követett el.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Elfogadta szerdán a kormány a 2024-2030-as időszakra szóló országos szülőtámogatási stratégiát.
Kilenc év telt el a 65 halálos áldozatot követelő bukaresti Colectiv-tragédia óta, és még mindig nem készültek el a súlyos égési sérüléseket kezelő romániai központok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!