RMDSZ: hiba volt megszavazni az elítéltek idő előtti szabadulását lehetővé tevő törvényt

Balogh Levente 2019. december 02., 19:10

Nem döntött jól az RMDSZ, amikor megszavazta a jogszabályt, amely lehetővé teszi a veszélyes bűnözők idő előtti szabadlábra helyezését – ismerte be Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető. A kormány felelősségvállalással fogadtatná el a törvény módosítását.

Korodi Attila elismerte: nem voltak elég körültekintőek Fotó: Gábos Albin

Elismerte Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke, hogy a szövetség hibázott, amikor a parlamentben megszavazta azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy az elítéltek hamarabb szabaduljanak, amennyiben embertelen körülmények között kényszerülnek a börtönéveiket tölteni.
Korodi hétfőn a Radio France Internationale-nak (RFI) nyilatkozva arról beszélt:

a parlamentben kell módosítani a vonatkozó jogszabályt.

Leszögezte: a törvényt jelenlegi formájában el kell törölni, azonban problémát jelent, hogyha egyszerűen csak eltörölnék, akkor a probléma teljes egészében rendezetlen marad jogi szempontból. „Az igazságügy-minisztériumnak vagy a szakértőknek elő kell állniuk egy stratégiával, valamint egy törvénytervezettel, amely átveszi a jelenlegi jogszabály helyét, és nem hagy űrt az ezen kérdést szabályozó törvényi háttérben” – jelentette ki.

Arra a felvetésre, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) – a korábbi kormánypártok – mellett az RMDSZ is megszavazta a vitatott törvényt a parlamentben, Korodi elismerte, hogy nem voltak elég körültekintőek. Mint kifejtette,

a döntés meghozatala előtti elemzés nem tárta fel a számos hibát, amely a jogszabályt jellemzi.

Arra a felvetésre, hogy sajnálja-e az RMDSZ, hogy megszavazta a törvényt, kijelentette: „Ha visszagondolok a múltba, igen, nem volt alaposan megindokolt döntés, ezért ki kell javítanunk, ki kell javítani, mégpedig az eljárás teljes módosítása révén.”

Raluca Turcan miniszterelnök-helyettes ugyanakkor még vasárnap bejelentette:

a kormány felelősségvállalással fogadja el a törvény módosítását.

Ugyancsak felelősséget vállalnak a bírák és ügyészek idő előtti nyugdíjba vonulását lehetővé tevő törvény módosításáról, valamint a kéttagú bírói tanácsok háromtagúvá alakításáról. Turcan szerint a módosítások azért szükségesek, hogy megelőzzék az igazságügyi rendszer leállását, ráadásul ezt kéri az Európai Bizottság is. A kedvezményes amnesztia eltörlése kapcsán megjegyezte: azt a szabadlábra helyezett elítéltek körében tapasztalt magas visszaesési arány indokolja, mivel az emberek biztonsága kell hogy elsőbbséget élvezzen. Turcan szerint

amíg a törvény hatályban van, addig a polgárok minden nap veszélynek vannak kitéve.

A kormányfőhelyettes vasárnap még azt mondta: akkor folyamodnak a felelősségvállaláshoz, ha a parlament nem módosítja a jogszabályt.

„A nem megfelelő körülményeket felhasználva ürügyként a PSD majdnem húszezer veszélyes bűnözőt engedett ki a börtönök kapuin, akik fenyegetik az emberek életét. Az EJEB által kirótt esetleges büntetéseket máshogy oldjuk meg, mint az elektronikus nyomkövetők vagy a feltételesen szabadlábra helyezettek megfigyelését végző személyzet, esetleg új börtönt építünk. De a bűnözők idő előtti szabadon engedése semmiképp sem megoldás” – szögezte le vasárnap Turcan.

Ludovic Orban miniszterelnök hétfőn árnyalta Turcan vasárnapi bejelentését: helyettesének nyilatkozatát megismételve azt mondta,

akkor kerül sor parlamenti felelősségvállalásra, ha a parlament nem szavazza meg a PNL által benyújtott módosító javaslatot.

Eközben a PSD-s irányítású házbizottság hétfőn napirendre tűzte a törvény módosítását az alsóházban.
A felelősségvállalás annyit jelent, hogy a kormány parlamenti vita nélkül terjeszti a törvényhozás elé a tervezetet, ugyanakkor az ellenzéknek jogában áll soron kívül bizalmatlansági indítvány benyújtani a kabinet ellen. Amennyiben a bizalmatlansági indítvány átmegy, a kormány megbukik, ha viszont nem, akkor a felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezet elfogadottnak minősül.

A 2017-ben elfogadott törvényt az akkori kormány azzal indokolta, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) több alkalommal is elmarasztalta Romániát az embertelen börtönviszonyok miatt. Ezért csökkenteni kívánta a zsúfoltságot a börtönökben. Ehhez kidolgozta a jogszabályt, amely értelmében minden, nem megfelelő körülmények között eltöltött 30 nap után 6 napot levonnak az elítélt büntetéséből.

A jogszabály nyomán több ezernyi bűnözőt engedtek ki a börtönökből büntetésük letöltése előtt, ezek jelentős része pedig kiszabadulása után újabb súlyos bűncselekményeket követett el.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat