Călin Georgescu leszögezte: nem torpan meg, mindenképp államelnök akar lenni
Fotó: Călin Georgescu YouTube-csatornája
Élesen bírálta a megmérettetésen első helyen végzett Călin Georgescu a bukaresti alkotmánybíróság döntését, amellyel érvénytelenítette az elnökválasztás november 24-én lebonyolított első fordulójának eredményét, és elrendelte a teljes választási folyamat elölről kezdését.
2024. december 06., 21:462024. december 06., 21:46
2024. december 06., 23:162024. december 06., 23:16
A függetlenként indult, az egykori antiszemita, magyarellenes legionárius mozgalommal és a Vasgárdával szimpatizáló szélsőjobboldali államfőjelölt a Realitatea Plus hírtelevíziónak nyilatkozva reagált a taláros testület határozatára. Călin Georgescu törvénytelennek nevezte az államfőválasztás érvénytelenítését, és keményen ostorozta az alkotmánybíróságot és a bukaresti politikai osztályt.
„Nem maradnak úgy a dolgok, ahogy a bukaresti hatalom akarja. A román állam lábbal tiporta a demokráciát a választások érvénytelenítésével, a parlamenti pártok elnökei ugyanis félnek, hogy elveszítik a hatalmukat. Azonban nem tudnak megállítani, nem tudják feltartóztatni a román népet” – fogalmazott a Realitatea Plusnak telefonon adott nyilatkozatában Georgescu, aki nem sokkal később a közösségi oldalain posztolt videós üzenetben is megismételte álláspontját. Szerinte a politikai vezetők „kétségbeesése kicsúcsosodott a talárosok döntésében”, amelynek nyomán „mesterséges kómába került a jogállam” Romániában.
„Istent sohasem lehet legyőzni. Soros (Soros György magyar származású amerikai milliárdos – szerk. megj.) erődítménye elesett” – fogalmazott Călin Georgescu. Az ellentmondásos politikus szerint az alkotmánybíróság határozata „barbár cselekedet a romániai demokrácia ellen”.
Georgescu hozzátette, ügyvédei fontolgatják, hogy megtámadják az alkotmánybíróság határozatát. „A jogállamiság mesterséges kómában van, az igazságszolgáltatást pedig a politikai parancsoknak rendelték alá, így gyakorlatilag elvesztette a lényegét. Ez már nem igazságszolgáltatás. Minden parancsra történik” – fogalmazott. Hozzátette, a demokrácia nem lehet alku tárgya, és a nép hatalma képezi egy demokratikus állam alapját, szuverénnek lenni pedig azt jelenti, hogy tiszteletben tartjuk a másik választását és az általános választójogot.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
szóljon hozzá!