Nyitás. A hivatalos adatok szerint sokan kerültek szabadlábra, és sokan kerültek vissza
Minden érintett a saját igazát hangoztatja a visszaeső bűnözők ügyében. Miközben Tudorel Toader igazságügy-miniszter szerint az igazságügyi tárca ellenőrizte a kedvezményes szabadlábra helyezésről szóló törvényt, a büntetés-végrehajtás adatai szerint 14 ezren éltek az általa nyújtott kedvezményekkel.
2019. január 15., 19:342019. január 15., 19:34
2019. január 15., 19:472019. január 15., 19:47
Folytatódik a politikai adok-kapok a kedvezményes szabadlábra helyezést lehetővé tevő törvény ellen, miután egyre több súlyos bűncselekményt követnek el olyan visszaeső bűnözők, akik a törvény nyomán az eredetileg kiszabottnál korábban kerültek szabadlábra.
Miközben Tudorel Toader igazságügy-miniszter szerint az általa vezetett minisztérium ellenezte a jogszabály elfogadását, az Országos Börtönigazgatóság szerint mintegy 14 ezer elítélt esetében alkalmazták a jogszabályt, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) azzal próbálja a felelősséget hárítani, hogy azt állítja, a mostani felháborodást közvetlenül kiváltó medgyesi késeléses gyilkosság elkövetője nem is a vitatott törvénynek köszönhetően került szabadlábra.
Az Országos Börtönigazgatóság tájékoztatása szerint
„11 851 személyt az illetékes bírói testületek által jóváhagyott feltételes szabadlábra helyezési kérelmek alapján engedtek szabadon, a fennmaradó 2551 személynek letelt a kiszabott büntetése. A 2017/169-es törvény alapján szabadlábra helyezett személyek közül 724-en kerültek vissza a börtönbe, ez a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvénye haszonélvezőinek 5,02 százaléka” – szögezi le a börtönigazgatóság. Azt is hozzáteszi: a büntetés-végrehajtási intézményekbe visszakerült személyek nem mind a kiengedésük után követték el azt a bűncselekményt, ami miatt ismét szabadságvesztést róttak ki rájuk, hanem vannak esetek, amikor korábban elkövetett tettekért most mondta ki a bíróság a jogerős ítéletet.
Eközben a Szociáldemokrata Párt hétfőn késő este
A párt közösségi oldalán arról ír: a miniszter bírálóit politikai érdekek mozgatják, és akik így járnak el, azok a nemzetbiztonságot veszélyeztetik. A PSD szerint Toader csupán figyelmeztetett: az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalhatja Romániát a tűrhetetlen börtönviszonyok miatt, de a törvényhez semmi köze.
A párt egyúttal – forrásait meg nem nevezve – azt állítja:
Ezzel szemben a szabadlábra helyezés bírósági indoklásában erre a törvényre hivatkoznak és a nagyszebeni törvényszéki ügyészség szóvivője is arról beszélt: a férfi, aki az áldozat három bántalmazója közül 11-szer is megszúrta azt, ezen törvény nyomán, több mint két évvel büntetése letelte előtt szabadult a börtönből. Másik két társa is visszaeső, ugyanakkor ők valóban nem a kedvezményes szabadlábra helyezést lehetővé törvényt kihasználva szabadultak a börtönből. Egyébként mindhármukat 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték.
Eközben
akik a medgyesi gyilkosság miatt hétfőn este piros festékkel öntötték le az igazságügy-minisztérium lépcsőjét, és késeket dobtak rá.
Tudorel Toader igazságügy-miniszter amúgy emlékeztetett: a vitatott törvényt, amely lehetővé teszi, hogy az embertelen körülmények között fogvatartott személyek börtönbüntetéséből minden, börtönben eltöltött 30 nap után levonjanak hat napot, a 2016 végéig hatalmon levő szakértői kormány dolgozta ki. Tegnapi bejegyzésében emlékeztetett: a törvényt Raluca Prună igazságügy-miniszter dolgozta ki, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási tanács támogatta, a képviselőház pedig az eredetileg javasolt 3 helyett 6 napra növelte a levonható számát. Toader leszögezte:
Mint megírtuk, az ellenzék a kormányt teszi felelőssé a visszaeső bűnözők által elkövetett bűncselekmények miatt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) korlátozná a kedvezményes feltételes szabadlábra helyezésre jogosultak körét, kizárva a gyilkosság, nemi erőszak és rablás miatt elítélt személyeket, míg a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) eltöröltetné a törvényt.
Újabb visszaeső követett el bűncselekményt
Újabb, a büntetés-végrehajtási illetékesek szerint kedvezménnyel szabadult bűnöző által elkövetett bűncselekmény borzolta a kedélyeket tegnap: Galacon támadt egy férfi egy idős emberre annak saját lakása előtt. Az elkövető brutálisan bántalmazta, majd kirabolta áldozatát. A hatóságok azonosították a férfit, akinek tettére a büntetés-végrehajtási intézmények szakszervezete hívta fel a figyelmet, Toader igazságügy-minisztert téve felelőssé a nagyszámú bűnöző kiengedéséért.
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
szóljon hozzá!