Továbbá a módosítás értelmében a bírói ítéletet nem lehetne többé perdöntő módon arra sem alapozni, hogy a vádlott megtagadta a vallomástételt.

Egy másik, a büntetőeljárási törvénykönyvet módosító tervezet a nyomozás folyamatára és az ügyben zajló perre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozik.

A javaslat értelmében három új kitétellel bővülne a kódex. Ezek szerint a büntetőjogi eljárás, illetve az ügyben folyó per időszaka alatt a hatóságoknak tilos lenne információkkal szolgálniuk az ügyben érintett személyekről és feltételezett bűncselekményeikről. „A hatóságokhoz tartozó személyek nem beszélhetnek úgy a gyanúsítottakról vagy vádlottakról, mintha azok vétkesek lennének, csak abban az esetben, ha a szóban forgó tettekért már jogerős ítélet született ellenük” – áll a tervezetben.

A javaslat szerint

A módosítás azt is megtiltaná, hogy olyan felvételeket hozzanak nyilvánosságra, amelyek a gyanúsítottakat megbilincselve vagy más módon ártalmatlanított helyzetben mutatják be, azt a benyomást keltve ezzel a nézőben, hogy az illető vétkes valamely bűncselekmény elkövetésében.

Újdonságot hozna a tervezet az előzetes letartóztatási parancs kiállításának módjába is. A módosítás szerint ugyanis a bíróságnak az előzetes letartóztatás elrendelésekor „olyan valós és személyes körülményekre kell hivatkoznia, amelyek a közrendet fenyegető reális és azonnali veszélyre utalnak. Az intézkedés indoklásakor nem lehet általános és elvont okokra hivatkozni” – olvasható a tervezetben.