Földrengés: a partiumi megyék biztonságosabbak a Vrancea körüli térségnél, ahol bármikor tragédia történhet a szakértő szerint

Alig telik el egy-két hét, és a szeizmográfok újabb földrengéseket mutatnak. A legtöbbet azonban senki nem érzékeli: nem kerülnek be a hírekbe, mert 3-as fokozat alattiak. Ehhez képest az olténiai és a partiumi földrengések – a Bánságtól Máramarosig – akár több évtizedes intervallumokban jelentkeznek. Utána lecseng, és akár több évtizedig nem történik újabb földmozgás.

– Visszatérő kérdés, hogy miért nem lehet előrejelezni a földrengéseket. Hol tart ma e téren a tudományos kutatás?

– A megbízható előrejelzés azt jelentené, hogy a megelőző jelek alapján pontosan meg tudjunk állapítani egy közelgő földrengést. A tudomány mai állása szerint erre nincs lehetőség! Sok kutatás folyik a témában – jómagam is részese vagyok egy ilyen tudományos kutatásnak –, de még távol állunk a pozitív eredménytől.

Bizonyossággal tudjuk, hogy a bánsági és a partiumi megyéket érintő térségben nem lesz a Vrancea szeizmikus zónához hasonló erősségű földrengés. A partiumi zónában az eddig ismert legerősebb magnitúdójú földrengés 5,6-os volt. Ebben a zónában hatnál nagyobb erősségű földmozgásra nem kell számítani.

2004 környékén – amikor Galac megyében sorozatos földmozgásokat észleltek – ezt sokan összefüggésbe hozták egy nagy nemzetközi gáz- és olajipari vállalat palagázfúrásaival. Kiderült, hogy a környék szeizmikus térképén már korábban, évtizedekkel ezelőtt is hasonló földmozgásokat jegyeztek fel. Itt is olyan ciklikusságról beszélhetünk, mint az olténiai és a partiumi földrengések esetében, amelyek viszont gyökeresen különböznek a Vrancea térségében észlelt földmozgásoktól.

korábban írtuk

Az idei legerősebb földmozgás rengette meg kedd este a Bánságot, Közép-Erdélyben és Magyarországon is érezték

Jelentős, a Richter-skálán mért 5,2-es erősségű földrengés következett be kedd este 20:26 órakor a Bánságban, Arad megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

– A földrengés-előrejelzés kutatójaként lát-e esélyt arra, hogy belátható időn belül áttörés szülessen e téren?

– A mi szakmánkban az a gond, hogy a szakemberek két nagy táborba tartoznak: az Egyesült Államokból indult tudományos elmélet szerint a földrengés-előrejelzést nem érdemes kutatni, mert a kulcsát soha nem fogjuk megtalálni. Ennek a teóriának az a következménye, hogy a kutatásokra nem érdemes pénzt költeni. A másik tudományos paradigma ennek az ellenkezője: egy olyan tudományos kihívással állunk szemben, amire megoldást kell találnunk. Van tehát a pesszimisták és az optimisták tábora. Én az utóbbi kategóriába tartozom. Itt viszont az

és ezzel beírhassák a nevüket a történelembe. Mivel ezt az utat külön-külön sokan járják, nem célravezető. A siker érdekében komoly nemzetközi összefogásra és erőforrásokra van szükség. Egy kollégámmal éppen egy idevágó nagy projekten dolgozunk. A közeljövőben eldől, hogy mi lesz a sorsa.

Tulajdonképpen másodpercekről beszélünk. Ha egy nagy erősségű földrengés következne be Vrancea térségében, a szomszédos városokban vagy megyékben nem érkezhetne meg idejében a RO-ALERT előrejelzés.

– Mit tehet az ország a megelőzés érdekében?

– Ezen a területen tudományos szinten jól állunk. Tavaly Bukarestben rendeztek egy nagy nemzetközi tudományos konferenciát a témában, ahol a szeizmológusok mellett sok építészeti szakember is részt vett. Romániában komoly kutatói gárda foglalkozik a földrengésbiztos építkezés tudományos hátterével. Minden adat a rendelkezésünkre áll, hogy miként kell az új épületeket megtervezni és felépíteni, és a régieket hogyan kellene megerősíteni.

– Mindez miért feltételes módban?

– Mert hiányzik a politikai akarat a gyakorlatba ültetéshez. Elméletileg az ország minden zónájára létezik kidolgozott standard, hogy milyenek kell legyenek a földrengésbiztos épületek, amit az állami építkezési felügyelőség kell ellenőrizzen.

Elrettentő példának ott van a Törökországban februárban bekövetkezett tragédia, ahol a hatálesetek túlnyomó többségét földrengésbiztos építkezéssel meg lehetett volna előzni. Japán kutatók már rég a nagyvilág rendelkezésére bocsátották a földrengésbiztos épületek receptjét.

korábban írtuk

Van olyan Arad megyei település, ahol több száz ház megrongálódott a kedd esti földrengés nyomán

A kedd esti 5,2-es erősségű földrengés több száz házat és középületetet rongált meg az Arad megyei Gyorokon, köztük a helyi kórházat, öt háznak pedig beomlott a teteje vagy a fala.