Fotó: www.comunismulinromania.ro
Az 1989-es forradalom perének vádirata szabálytalanságokat tartalmaz a bukaresti legfelsőbb bíróság bírái szerint, akik pénteken öt napot adtak a katonai ügyészségnek annak eldöntésére, hogy ebben a formában küldik a vádiratot a bíróságra, vagy újraindítják a nyomozást.
2024. június 14., 17:062024. június 14., 17:06
2024. június 19., 00:472024. június 19., 00:47
A bukaresti ítélőtábla 2023. október 25-én döntött arról, hogy megkezdődhet a forradalom perének alapfokú tárgyalása, amelyben Ion Iliescu volt államfőt, Gelu Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettest és Iosif Rust, a légierő volt parancsnokát emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolják. A bírák akkor elutasították Ion Iliescu ügyvédjeinek valamennyi kifogását, és megállapították, hogy a katonai ügyészség vádirata jogszerű.
A két bíró azonban nem tudott közös nevezőre jutni, ezért az ítélőtanács kiegészült Lia Savonea bírónővel. A legfelsőbb bíróság háromfős bírói testülete végül egy hónapig tartó vita után úgy döntött, hogy a vádirat szabálytalanságokat tartalmaz, és öt napot adott a katonai ügyészségnek annak eldöntésére, hogy visszavonják vagy ebben a formában küldik a vádiratot a bíróságra – közölte az Agerpres hírügynökség.
Mielőtt a bukaresti ítélőtáblára került volna, a forradalom perének vádiratát különböző eljárásjogi problémák miatt több mint négy évig tologatták a fővárosi bíróságok és ügyészségek között. Ion Iliescu ellen a katonai ügyészek emeltek vádat 2019 áprilisában, a per azonban elakadt az előzetes tárgyaláson, amelyben a felek kérelmeit és kifogásait, illetve a bizonyítékok jogszerűségét vizsgálják meg. A legfelsőbb bíróság végül 2021 novemberében több hiányosságra hivatkozva visszautalta a katonai ügyészségnek a vádiratot.
A témában tartott sajtótájékoztatóján Gabriela Scutea akkori legfőbb ügyész elmondta, hogy a katonai ügyészségnek sikerült kiküszöbölnie a vádiratból a legfelsőbb bíróság által jelzett hiányosságokat, így most újra bíróság elé állíthatják a vádlottakat. Hat hónap után azonban a legfelsőbb bíróság megállapította, hogy nem illetékes az 1989-es forradalom perének tárgyalására, és átadta az ügyet a bukaresti táblabíróságnak.
Az ügyészek szerint 1989 decemberében, Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor félreállítása után az állam vezetését a Ion Iliescu irányította Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN) vette át, amely hatalmának legitimálása érdekében rémhírkeltéssel provokált ki fegyveres összetűzéseket. A szándékosan előidézett terrorista pszichózisban december 22-30. között 857 személy meghalt és 2382-en megsebesültek – olvasható a vádiratban.
A bukaresti táblabíróság szerdai döntése értelmében megkezdődhet az 1989-es romániai forradalom perének alapfokú tárgyalása; a döntés nem jogerős.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
Az alkotmánybíróság szerint az antiszemitizmus elleni küzdelemről és a legionárius szervezetek betiltásáról szóló törvény világos és kiszámítható.
Több mint 4,5 millió lejes – 950 000 eurós – vezetői juttatást kellett volna kapnia idén Marius Grăjdannak, az állam protokollingatlanokat kezelő protokollalap (RA-APPS) vezérigazgatójának a 2024-es, hivatalosan jóváhagyott mérleg szerint.
Nem gyengített Románia légvédelmén az, hogy tavaly Ukrajnának adományozta a Patriot rendszerét – nyilatkozta csütörtökön Oana Țoiu külügyminiszter.
A Prahova megyei törvényszék csütörtökön jogerősen Elena Udrea volt turisztikai miniszter feltételes szabadlábra helyezéséről döntött.
Elutasította csütörtökön az alkotmánybíróság az államfő által a fasiszta propaganda büntetését szigorító törvénytervezet ellen benyújtott alkotmányossági panaszt.
A romániaiak több mint háromnegyede vallásosnak vallja magát – derül ki az INSCOP Research egy friss közvélemény-kutatásából.
szóljon hozzá!