Fotó: Haáz Vince
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
2024. április 12., 10:592024. április 12., 10:59
Az AtlasIntel által a Digi 24 hírcsatorna megrendelésére készített felmérés megerősíti az eddigi trendet, miszerint Mircea Geoană, a NATO román főtitkár-helyettese végezne az első helyen, de az is kiderül, hogy az ellenfele a második fordulóban a vizsgált lehetséges forgatókönyvek többségében George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke lehet.
Cătălin Drulă, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a választópolgárok 10,9 százalékának voksaira számíthatna, a botránypolitikusként hírhedtté vált Diana Șoșoacă 10,7, Dacian Cioloș volt kormányfő 6,9, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök pedig 1,4 százaléknyi voksot kapna.
Ebben az esetben Geoană 27, Simion 12,6, Drulă 11,3, Șoșoacă 10,6, Ciolacu 9,6, Cioloș 6,1, Ciucă 5, Kelemen pedig 0,7 százalékot kapna.
Azon forgatókönyv szerint, amelyben Ciolacu elindul, Ciucă viszont nem, Geoană 27,3 százalékkal végezne az első helyen, mögötte viszont nem Simion kerülne be a második fordulóba, hanem Cătălin Drulă, aki 13,6 százalékot kapna.
Simion ezen változat szerint csak a harmadik helyre jó 12,4 százalékkal, mögötte Șoșoacă 9,8, Ciolacu 9,2, Cioloș 6,4, Kelemen pedig 3 százalékot kapna.
Simionra azok szavaznának, akik öt éve Viorica Dăncilă akkori PSD-elnökre voksoltak, Ciolacut a PSD szavazói támogatnák, a PNL szimpatizánsai viszont nem, Ciucă pedig több voksot kapna azoktól, akik a 2020-as parlamenti választáson a PSD-re szavaztak, mint a saját pártja szimpatizánsaitól.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy Geoană – bár sejtetni engedte – még nem jelentette be hivatalosan, hogy harcba száll az államfői tisztségért.
Arra is rákérdeztek a felmérés során, hogy a válaszadók hogyan értékelik az államfő, a miniszterelnök és a kormány teljesítményét.
Klaus Iohannis államfővel a válaszadók 60 százaléka elégedetlen, és csupán 33 százalék elégedett.
Marcel Ciolacu esetében ez az arány 55-30, a kormányében pedig 58-28. (A különbség százig azok arányát jelzi, akik nem tudták értékelni a teljesítményeket).
A második helyen Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség főügyésze áll, akiről a válaszadók 45 százalékának pozitív a véleménye, míg a harmadik Iohannis 37 százalékkal.
A további sorrend: Traian Băsescu (34 százalék), Dacian Cioloș (32), Diana Șoșoacă (31), Emil Boc (29), Nicolae Ciucă (25), Marcel Ciolacu (21), Cătălin Drulă (20), George Simion (18) és Gabriela Firea (16).
Románia esetében már nagyobb az elégedetlenek aránya: 18 százalék szerint jó, 24 százalék szerint normális és 58 százalék szerint rossz.
A munakerőpiac vonatkozásában az arányok: 11, 35, 54.
Mint arról beszámoltunk,
A felmérés április 5. és 9. között készült 1764 fős mintán, a hibahatár 2 százalék.
A csatorna nem valamely romániai piackutató intézettől, hanem a Braziliában bejegyzett AtlasInteltől rendelte meg a felmérést, arra hivatkozva, hogy ez a közvélemény-kutató jósolta meg az utóbbi években a legpontosabban a Latin-Amerikában, illetve az Egyesült Államokban rendezett választások eredményét.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
Kiterjesztette a nyomozást a bukaresti ügyészség a Szent Pantelimon kórház intenzív osztályán történt gyanús halálesetek ügyében; még két orvos ellen eljárás indult.
Június 6-án, pénteken ismét megnyitják a forgalom előtt a Transzfogarasi utat a Szeben megyei Bilea-tó és az Argeș megyei Piscul Negru között – jelentette be csütörtökön a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
szóljon hozzá!