Fotó: Haáz Vince
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
2024. április 12., 10:592024. április 12., 10:59
Az AtlasIntel által a Digi 24 hírcsatorna megrendelésére készített felmérés megerősíti az eddigi trendet, miszerint Mircea Geoană, a NATO román főtitkár-helyettese végezne az első helyen, de az is kiderül, hogy az ellenfele a második fordulóban a vizsgált lehetséges forgatókönyvek többségében George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke lehet.
Cătălin Drulă, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a választópolgárok 10,9 százalékának voksaira számíthatna, a botránypolitikusként hírhedtté vált Diana Șoșoacă 10,7, Dacian Cioloș volt kormányfő 6,9, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök pedig 1,4 százaléknyi voksot kapna.
Ebben az esetben Geoană 27, Simion 12,6, Drulă 11,3, Șoșoacă 10,6, Ciolacu 9,6, Cioloș 6,1, Ciucă 5, Kelemen pedig 0,7 százalékot kapna.
Azon forgatókönyv szerint, amelyben Ciolacu elindul, Ciucă viszont nem, Geoană 27,3 százalékkal végezne az első helyen, mögötte viszont nem Simion kerülne be a második fordulóba, hanem Cătălin Drulă, aki 13,6 százalékot kapna.
Simion ezen változat szerint csak a harmadik helyre jó 12,4 százalékkal, mögötte Șoșoacă 9,8, Ciolacu 9,2, Cioloș 6,4, Kelemen pedig 3 százalékot kapna.
Simionra azok szavaznának, akik öt éve Viorica Dăncilă akkori PSD-elnökre voksoltak, Ciolacut a PSD szavazói támogatnák, a PNL szimpatizánsai viszont nem, Ciucă pedig több voksot kapna azoktól, akik a 2020-as parlamenti választáson a PSD-re szavaztak, mint a saját pártja szimpatizánsaitól.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy Geoană – bár sejtetni engedte – még nem jelentette be hivatalosan, hogy harcba száll az államfői tisztségért.
Arra is rákérdeztek a felmérés során, hogy a válaszadók hogyan értékelik az államfő, a miniszterelnök és a kormány teljesítményét.
Klaus Iohannis államfővel a válaszadók 60 százaléka elégedetlen, és csupán 33 százalék elégedett.
Marcel Ciolacu esetében ez az arány 55-30, a kormányében pedig 58-28. (A különbség százig azok arányát jelzi, akik nem tudták értékelni a teljesítményeket).
A második helyen Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség főügyésze áll, akiről a válaszadók 45 százalékának pozitív a véleménye, míg a harmadik Iohannis 37 százalékkal.
A további sorrend: Traian Băsescu (34 százalék), Dacian Cioloș (32), Diana Șoșoacă (31), Emil Boc (29), Nicolae Ciucă (25), Marcel Ciolacu (21), Cătălin Drulă (20), George Simion (18) és Gabriela Firea (16).
Románia esetében már nagyobb az elégedetlenek aránya: 18 százalék szerint jó, 24 százalék szerint normális és 58 százalék szerint rossz.
A munakerőpiac vonatkozásában az arányok: 11, 35, 54.
Mint arról beszámoltunk,
A felmérés április 5. és 9. között készült 1764 fős mintán, a hibahatár 2 százalék.
A csatorna nem valamely romániai piackutató intézettől, hanem a Braziliában bejegyzett AtlasInteltől rendelte meg a felmérést, arra hivatkozva, hogy ez a közvélemény-kutató jósolta meg az utóbbi években a legpontosabban a Latin-Amerikában, illetve az Egyesült Államokban rendezett választások eredményét.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!