Fotó: Fototeca online a comunismului românesc
Nicolae Ceauşescu volt kommunista vezető, illetve Constantin Brâncuşi szobrász vezeti a modern- és jelenkori Románia legmeghatározóbb történelmi, illetve kulturális személyiségeinek listáját – derül ki egy szerdán közzétett felmérésből.
2018. december 06., 12:012018. december 06., 12:01
Az Agerpres beszámolója szerint a Fekete-tenger Egyetemi Alapítvány (FUMN) megrendelésére a CT&Research által készített közvélemény-kutatásban részt vevők
I. Ferdinánd román királyt a válaszadók 11,6 százaléka, II. Károlyt 5,4 százalék, Nicolae Iorgát pedig 4,9 százalék jelölte meg. A további sorrend: Mária román királyné - 4,8 százalék; Nicolae Titulescu - 4,1 százalék; Ion Iliescu - 3,5 százalék; Ion Antonescu - 3,1 százalék; Gheorghe Gheorghiu Dej - 2,4 százalék; Ion I.C. Brătianu - 2,3 százalék; Corneliu Coposu - 2,3 százalék; Traian Băsescu - 1,1 százalék; Klaus Johannis - 1,0 százalék; Emil Constantinescu - 0,4 százalék.
majd George Enescu (18,6 százalék), Nicolae Iorga (8,8 százalék), Mircea Eliade (6,2 százalék) és Gheorghe Zamfir (6,1 százalék) következik a sorban.
A közvélemény-kutatás keretében megkérdezettek 85,4 százaléka válaszolta azt, hogy büszkén vállalja románságát, 9,6 százalék nem büszke identitására. A válaszadók 30,2 százaléka állítása szerint kirakja a román zászlót a házára a román nemzeti ünnepen, 66,2 százalék nem tartja ezt fontosnak. A felmérés szerint a lakosság 48,5 százaléka inkább románnak és európainak vallja magát, 43,3 százalék inkább csak románnak, 4,1 százalék európainak és románnak, 2,9 csak európainak.
Ugyanakkor a válaszadók 61,9 százaléka támogatja Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését.
A közvélemény-kutatás szerint az ország jelenlegi legjelentősebb problémáinak listáját a korrupció vezeti 50,1 százalékkal, aztán az infláció/áremelkedés következik 43 százalékkal, majd a gazdaság helyzete - 36,1 százalék és a kormány, illetve az ország vezetése - 36,1 százalék. Ezeket a következők követik: egészségügyi rendszer - 31,2 százalék, munkahelyek hiánya - 30,3 százalék; energia, üzemanyag ára - 23,6 százalék; adók, illetékek szintje - 18,8 százalék; oktatási rendszer -14,2 százalék.
54,2 százalék rossznak, 20,5 százalék nagyon rossznak tartja az ország gazdasági helyzetét, a jelenlegi politikai helyzetet 41,9 százalék véli rossznak, 32 százalék pedig nagyon rossznak.
Az országos szintű közvélemény-kutatás november 13-a és 21-e között készült, 1400 felnőtt korú személy megkérdezésével. A hibahatár 2,6 százalék.
2025. augusztus 18. és szeptember 15. között az átlagos hőmérséklet megközelíti az időszakra jellemző normál értékeket az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
A haderőfejlesztésre szánt forrásokat nem érintik a megszorítások – jelentette ki pénteken egy konstancai sajtóeseményen a román védelmi miniszter.
Közel egymillió eurónak megfelelő összeg befizetésére szólította fel az adóhatóság (ANAF) Klaus Iohannis volt államfőt.
Az iskolahálózat átszervezése nyomán 507 jogi személyiséggel rendelkező tanintézmény, azaz az összes iskola mintegy 8,1 százaléka, kerül át más iskolák igazgatása alá – közölte az oktatási minisztérium.
Csak kisebb kártérítésre számíthatnak a román állam részéről azok a moldvai árvízkárosultak, akik nem kötötték meg a kötelező lakásbiztosítást, illetve azok is, akiknek nincs építési engedélye a kárt szenvedett ingatlanjukra – jelentette be Raed Arafat.
Az alkotmánybíróság tagjaira nem vonatkozik a kormány által javasolt, a bírói nyugdíjak módosításáról szóló törvénytervezet, amelyet a munkaügyi minisztérium tett közzé.
Az Országos Környezetőrség felügyelőit hordozható videokamerákkal szerelik fel, és a drónokkal készített felvételeket bizonyítékként használhatják fel a szankciók alkalmazása során – fejtette ki csütörtökön Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Romániában több mint 50 százalékkal csökkent a felsőoktatási ösztöndíjalap a kormány júliusban hatályba léptetett deficitcsökkentő intézkedéseinek hatására, ami hallgatók tízezreit fosztja meg a támogatástól.
A péntekre eső, augusztus 15-i Nagyboldogasszony napja hivatalos munkaszüneti nap, így hosszú hétvége vár az országra, és sokan háromnapos minivakációra indulnak. A román rendőrségi közlemény óvatosságra int, és a szabályok betartására kéri a lakosságot.
Cseke Attila fejlesztési miniszter csütörtökön bejelentette, hogy ebben az évben sem az Anghel Saligny közművesítési program keretében, sem az Országos Beruházási Társaságon (CNI) keresztül nem kötnek új kivitelezési szerződéseket.
szóljon hozzá!