Mennie kellett
Fotó: Twitter
Formálisan is felmentette a bukaresti parlament szerdán Renate Webert az ombudsmani tisztségből, miután előző nap tevékenységi beszámolója elutasításával megvonta tőle a bizalmat.
2021. június 16., 16:022021. június 16., 16:02
2021. június 16., 16:402021. június 16., 16:40
A Romániában a Nép ügyvédjének nevezett alapjogi biztos felmentése érdekében szerdán újabb együttes ülést tartott a kétkamarás parlament, amelyen 247 szavazattal 32 ellenében fogadták el a tisztségviselő visszahívásáról rendelkező határozatot.
A jobbközép kormánykoalíció szerint Weber félreértelmezte hatáskörét, törvény- és alkotmánysértéseket követett el, a gyermekek jogainak védelme, a rendszerszintű helyhatósági korrupció leleplezése helyett a járványügyi intézkedések hátráltatásával igyekezett médiafigyelmet szerezni.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke jelezte: az ellenzék alkotmányossági óvást emel, s bepanaszolja a bukaresti kormányt Brüsszelben, amiért „a jogállamiságot megsértve, önkényesen elfoglalja” a közszolgálati intézményeket. A PSD elnöke felidézte, hogy a tavaly decemberi választások nyomán hatalomra került jobbközép koalíció leváltotta a közszolgálati televízió és rádió vezetőit, valamint a médiafelügyelet elnökét is.
A kormánypártok törvényhozói a szerdai parlamenti ülésen azt hangoztatták, hogy a korábbi balliberális parlamenti többség által ombudsmanná választott Weber nem a nép, hanem az őt kinevező baloldal ügyvédje volt, míg az ellenzék szónokai szerint az ombudsman „nyilvános kivégzés”, egy „sztálinista kirakatper” áldozatává vált, mert nem volt hajlandó kiszolgálni az új hatalmat.
2012 nyarán, amikor a parlamenti erőviszonyok – a helyezkedő politikusok átigazolásai miatt – már a fél évvel a választások előtt a győzelemre esélyes Szociálliberális Szövetség javára billentek, Victor Ponta frissen hatalomra került kormánya cserélte le az alig egy évvel korábban megválasztott ombudsmant, hogy előkészítse a jobboldali Traian Băsescu akkori államfő felfüggesztését.
Az ombudsman többször került Romániában a politikai csatározások középpontjába, mivel az alkotmány szerint csak neki van joga alkotmányossági óvást emelni az azonnal hatályba lépő, a parlament által utólag megvitatott törvényerejű sürgősségi kormányrendeletek ellen.
de az erről (is) rendelkező alkotmánymódosító törvénytervezet elbukta a normakontrollt, így az alaptörvény módosításáról már nem írtak ki (ügydöntő) népszavazást. Bukaresti médiaértesülések szerint a kormánypártok megállapodtak arról, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjét, Fábián Gyula kolozsvári egyetemi oktatót választják ombudsmannak.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás