Fékezi a magyar-román együttműködést a bukaresti külügy? – Kelemen Hunor a gazdaságfejlesztési programról

Nincs törvénytelenség. Kelemen Hunor szerint nem lehet akadálya a program folytatásának •  Fotó: RMDSZ

Nincs törvénytelenség. Kelemen Hunor szerint nem lehet akadálya a program folytatásának

Fotó: RMDSZ

A román külügyi apparátus egy részéről a magyar–román viszonyrendszerrel kapcsolatos fenntartásokban látja Kelemen Hunor RMDSZ-elnök annak az okát, hogy az utóbbi időben a román diplomácia bírálni kezdte a Magyarország által útjára indított erdélyi gazdaságfejlesztési programot.

Balogh Levente

2019. december 12., 08:202019. december 12., 08:20

2019. december 12., 10:482019. december 12., 10:48

Azért nem született írásos megállapodás a magyar és a román fél között a magyar kormány által Erdélyben meghirdetett gazdaságfejlesztési programról, mert két uniós tagállam között ennek nem látták szükségét, és az előző kormány illetékesei is meggyőződtek a program hasznosságáról – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki a tárgyalásokat vezette a két fél között a román diplomácia által az utóbbi hetekben támadni kezdett programról.

Mint arról beszámoltunk, Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes hétfőn, a nemzeti összetartozás bizottsága előtti beszámolójában árulta el, hogy

tételes szóbeli megállapodás született a román féllel a programról, a tárgyalásokat pedig Kelemen Hunor vezette.

korábban írtuk

Semjén: Budapest érvényesnek tekinti a gazdaságfejlesztési programról Bukaresttel született megállapodást
Semjén: Budapest érvényesnek tekinti a gazdaságfejlesztési programról Bukaresttel született megállapodást

Erős anyaország nélkül a határon túli magyarság támogatása is több mint bizonytalan lenne – emelte ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt hétfőn.

Kormányszintű egyeztetés is zajlott

Kelemen Hunor ennek kapcsán a Krónikának elmondta: 2017-ben és 2018-ban egyeztetett az akkor kormányon levő Szociáldemokrata Párt és Liberálisok és Demokraták Szövetsége (PSD–ALDE) koalíció vezetőivel – akkor a PSD élén Liviu Dragnea állt, az ALDE-t pedig az azóta is tisztségben levő Călin Popescu-Tăriceanu vezette –, majd a két ország miniszterelnökeivel is tárgyalt, és tájékoztatta őket arról, miről szól a projekt. Később a pártelnökök is egyeztettek a témában a kormányfőkkel.

A román fél megfogalmazta az észrevételeit, az egyik az volt, hogy ne etnikai alapon történjen a támogatások odaítélése, azt ugyanis sem az uniós, sem a nemzeti szabályozás nem fogadja el. A másik észrevétel az volt, hogy ne legyen diszkriminatív, és hogy legyen összhangban az európai uniós támogatásokkal, az összegek ne haladják meg az adható de minimis támogatásokat. Ezek a kisebb összegű pályázatokra vonatkoztak. Mint mondta,

a program lebonyolításával foglalkozó Pro Economica Alapítvány szakértői a Versenytanáccsal is egyeztettek ebben a témában.

korábban írtuk

Kozma Mónika: valótlanságokat állít Románia budapesti nagykövete
Kozma Mónika: valótlanságokat állít Románia budapesti nagykövete

Diplomatához méltatlan, valótlanságokat tartalmazó nyilatkozatnak nevezte Románia budapesti nagykövetének a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjáról tett kijelentéseit Kozma Mónika, a Pro Economica Alapjtvány ügyvezetője.

Elmondta, a program működésének kidolgozásához a Németország által az erdélyi német közösség támogatásának céljával működtetett támogatási programot vették mintául.

„Így jutottunk el oda, hogy az akkori koalíciós kormány vezetői azt mondták: ilyen körülmények között mehet a program. Nyilván a két külügyminiszter – Teodor Meleșcanu és Szijjártó Péter – is egyeztetett többször is. Senki nem igényelt írásos megállapodást, ezért nem született ilyen” – mondta Kelemen. Kérdésünkre, hogy miért, kifejtette: egyszerűen azért, mert az ilyesmi nem szükséges, hiszen az Európai Unió két tagállamáról van szó, ahol a szabad piac és a tőke szabad áramlása is alapvető elvnek számítanak. Mint mondta,

mindenki abból indult ki, hogyha a program megfelel a nemzeti és az uniós szabályoknak, akkor nem szükséges semmilyen írásos megállapodás.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Így hirdették meg a programot, amelynek a próbája a mezőségi pályázat volt. „Mindenki látta, hogy pénz jön az országba, mindenki látta, hogy a gépeket itt vásárolják, itt fizetnek utánuk áfát, és hogy nem visznek, hanem hoznak. Ezek voltak a legfontosabb érvek a szabályossága mellett, és politikailag sem tartotta ezt senki aggályosnak. Ez korrekt és tisztességes hozzáállás volt a koalíciós vezetők és a miniszterelnökök részéről is az elmúlt években” – mondta.

Felvetésünkre, hogy mindezek után most a román fél miért intézett támadást a program ellen, Kelemen a bukaresti külügyet tette felelőssé.

Idézet
A román külügyminisztérium apparátusában mindig volt ezzel a programmal kapcsolatosan fenntartás, mint ahogy mindig volt a román–magyar viszonyrendszert illetően mindenféle fék is. Ezt mindig lehetett így vagy úgy kezelni. Bogdan Aurescu új külügyminiszter kissé másképp áll a dologhoz, mint az elődje – de nem másképp, mint ahogy szokott”

– mutatott rá az RMDSZ elnöke.

Ludovic Orban sem volt elutasító

Kelemen Hunor elárulta: amióta az új, nemzeti liberális párti kormány hatalomra került, már volt egy első beszélgetése Ludovic Orban miniszterelnökkel, amelyen tájékoztatta arról, miről is szól a program, és hogy miért tartják fontosnak és hasznosnak. Azt is jelezte, ha szükségesnek tartja, akkor a két kormány szintjén is folytathatnak kétoldalú egyeztetéseket a témában. „Az ő hozzáállása sem volt elutasító, azt mondta, ő nem is érti, hogy ezzel mi a probléma. De hozzátette: ő is leül a kollégáival, és megvitatják” – ecsetelte Kelemen. Az utóbbi hetekben elhangzott ellenséges hangvételű román nyilatkozatokat nem kívánta kommentálni. „Mindannyiunknak az az érdeke, hogy a gazdaságfejlesztési program folytatódjék. Én nem látom, hogy miért ne folytatódhatna, és úgy gondolom, hogy folytatódni is fog. Sem nekünk, erdélyi magyaroknak, sem a magyar kormánynak nem az a célunk, hogy pattanásig feszüljön a helyzet, és úgy látom, hogy a román kormánynak sem, mert valahogy normalizálni kellene a viszonyt” – fejtette ki. Elmondta, a már kifutóban levő program megy tovább, az új, partiumi program meghirdetésére ugyanakkor idén már valószínűleg nem kerülhet sor, de mindenképpen folytatni kívánják.

•  Fotó: Pro Economica Alapítvány Galéria

Fotó: Pro Economica Alapítvány

Idézet
Eddig mindenki a legjóindulatúbban és a legjóhiszeműbben kezelte az ügyet. Most közel másfél hónapja van egy új kormány – velük is meg kell tudnunk állapodni”

– szögezte le Kelemen. Kérdésünkre, lát-e arra esélyt, hogy Bukarest ehelyett inkább bekeményítsen, és esetleg megpróbálja „beszántani” a programot, kijelentette: nem számít erre. „A külügyminiszter mondja a magáét, de előbb-utóbb mégis egy politikai döntés születik a kormány részéről, és akkor mehetnek tovább a dolgok. Mit nyer abból Románia, ha beszántja a programot? Illetve hogyan szántja be? Hiszen semmilyen illegális dolog nem történik. Egy romániai jogi személyiséggel rendelkező alapítvány – amely még csak nem is politikai jellegű intézmény – megállapodást köt a magyar külügyminisztériummal, ő hirdeti meg Romániában a pályázatokat, nem a magyar állam, és ő bonyolítja le” – mutatott rá lapunknak Kelemen Hunor.

Mint megírtuk, nemrég Marius Lazurca bukaresti román nagykövet beszélt arról: a programról nem született kétoldalú megállapodás, és Románia nem adta beleegyezését a lebonyolításába.

korábban írtuk

Nem létező diszkrimináción és rendellenességeken lovagol a román diplomácia a magyar gazdaságfejlesztés kapcsán
Nem létező diszkrimináción és rendellenességeken lovagol a román diplomácia a magyar gazdaságfejlesztés kapcsán

Bukarest újfent Budapest értésére adta, hogy nem egyezett bele a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának erdélyi végrehajtásába, amit a román hatóságok közreműködésével kellene lebonyolítani.

Több tízmilliárd forint érkezett a Székelyföldre

A magyar kormány azért indította el a határon túli gazdaságfejlesztési programokat, mert fontos cél, hogy gazdaságilag is megerősítsék a magyar nemzeti közösségeket. A próbaként beindított mezőségi fejlesztési programot követően útjára indították a székelyföldit is, amely során a három székely megyében három nagy kategóriában pályázhattak: ezek a mezőgazdasági integrátor jellegű nagyberuházások, az agrár­ágazatban tevékenykedő magán- és jogi személyek max. 15 ezer eurós támogatása, valamint a szálláshelyek fejlesztésére és létesítésére meghirdetett nagy összegű kiírás. A Hargita, Kovászna és Maros megye számára kiírt pályázat keretében 25 százalékos önrész biztosításával legfeljebb 15 ezer eurós támogatásra pályázhattak a székelyföldi gazdálkodók. 5293 pályázatot nyújtottak be, 21,5 milliárd forintnyi fejlesztési igénnyel. A nagyberuházásokat érintő program keretében 72 befektetésre nyújtottak be pályázatot, közülük 66 pályázó számára ítéltek meg összesen csaknem húszmilliárd forintos támogatást. A nyertesekkel már el is kezdődött a szerződések aláírása. A program következő állomása a Partium lesz.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Emberéletet is követelt az ítéletidő Bukarestben

Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.

Emberéletet is követelt az ítéletidő Bukarestben
2025. július 17., csütörtök

Szertefoszló álomnyaralás: újabb szegénységi bizonyítvány Romániának

Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.

Szertefoszló álomnyaralás: újabb szegénységi bizonyítvány Romániának
2025. július 17., csütörtök

Sok pénze bánta a szélsőjobbnak a gyanús finanszírozást, de Nicușor Dant is megbüntették

Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.

Sok pénze bánta a szélsőjobbnak a gyanús finanszírozást, de Nicușor Dant is megbüntették
2025. július 17., csütörtök

Az alkotmánybíróság világosnak és kiszámíthatónak ítélte az államfő által megtámadott törvényt

Az alkotmánybíróság szerint az antiszemitizmus elleni küzdelemről és a legionárius szervezetek betiltásáról szóló törvény világos és kiszámítható.

Az alkotmánybíróság világosnak és kiszámíthatónak ítélte az államfő által megtámadott törvényt
2025. július 17., csütörtök

Majdnem egymillió eurós juttatást kapott az egyik állami hatóság vezetője, de aztán meggondolták magukat

Több mint 4,5 millió lejes – 950 000 eurós – vezetői juttatást kellett volna kapnia idén Marius Grăjdannak, az állam protokollingatlanokat kezelő protokollalap (RA-APPS) vezérigazgatójának a 2024-es, hivatalosan jóváhagyott mérleg szerint.

Majdnem egymillió eurós juttatást kapott az egyik állami hatóság vezetője, de aztán meggondolták magukat
2025. július 17., csütörtök

Külügyminiszter: nem gyengített Románia légvédelmén, hogy Ukrajnának adományozta a Patriot rendszerét

Nem gyengített Románia légvédelmén az, hogy tavaly Ukrajnának adományozta a Patriot rendszerét – nyilatkozta csütörtökön Oana Țoiu külügyminiszter.

Külügyminiszter: nem gyengített Románia légvédelmén, hogy Ukrajnának adományozta a Patriot rendszerét
2025. július 17., csütörtök

Elena Udrea szabadlábra helyezéséről döntött a törvényszék

A Prahova megyei törvényszék csütörtökön jogerősen Elena Udrea volt turisztikai miniszter feltételes szabadlábra helyezéséről döntött.

Elena Udrea szabadlábra helyezéséről döntött a törvényszék
2025. július 17., csütörtök

Nicușor Dan kudarca: az alkotmánybíróság elutasította a fasiszta propaganda büntetését szigorító törvénytervezet elleni panaszát

Elutasította csütörtökön az alkotmánybíróság az államfő által a fasiszta propaganda büntetését szigorító törvénytervezet ellen benyújtott alkotmányossági panaszt.

Nicușor Dan kudarca: az alkotmánybíróság elutasította a fasiszta propaganda büntetését szigorító törvénytervezet elleni panaszát
2025. július 17., csütörtök

A romániaiak 85, az AUR-szavazók 97 százaléka vallja magát vallásosnak

A romániaiak több mint háromnegyede vallásosnak vallja magát – derül ki az INSCOP Research egy friss közvélemény-kutatásából.

A romániaiak 85, az AUR-szavazók 97 százaléka vallja magát vallásosnak
2025. július 17., csütörtök

Első- és másodfokú riasztás: Erdély számos vidékén újra leszakadhat az ég

Tizennégy megyére narancssárga, több másik megyére sárga riasztást adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható zivatarok miatt.

Első- és másodfokú riasztás: Erdély számos vidékén újra leszakadhat az ég