HIRDETÉS
Az Országos Választási Iroda (BEC) által a szavazatok 95 százalékának, 8,5 millió voksnak a feldolgozottsága alapján hétfőn hajnalban közzétett adatai szerint az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) áll az első helyen, megszerezve a leadott szavazatok 26,87 százalékát.
Utána következik a PSD a voksok 23 százalékával, ami azt jelenti, hogy a kormánypárt több mint húsz százalékot veszített a 2016-os romániai parlamenti választásokhoz képest.
Az exit poll adatok még azt vetítették előre, hogy a két nagy párt fej fej mellett áll, megszerezve a szavazatok 25,7 százalékát. A hivatalos részeredmények szerint a harmadik helyen 21,3 százalékkal az ellenzéki USR–PLUS 2020 választási szövetség – a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Párt (PLUS) koalíciója – áll. A Victor Ponta volt miniszterelnök vezette, szintén ellenzéki PRO Románia a negyedik a rangsorban a szavazatok 6,63 százalékával, majd őt követi a Traian Băsescu volt államfő alapította ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) 5,6 százalékkal.
Ezután következik az RMDSZ, amely a hivatalos részeredmények alapján megszerezte a szavazatok 5,4 százalékát. A teljes feldolgozottság közeli eredmények alapján a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 4,25 százalékot kapott, és nem lépte át a mandátumszerzéshez szükséges bejutási küszöböt.
Az urnazárást követően közzétett exit poll adatok szerint álépte az RMDSZ az ötszázalékos bejutási küszöböt a vasárnapi európai parlamenti választáson. A megmérettetés rekordnak számító részvétel mellett zajlott. A CURS és az Avangard közvélemény-kutató intézetek által a szavazóhelyiségből kilépett választók megkérdezése alapján készített felmérések szerint a szövetség megszerezte a szavazatok 5,4 százalékát. Rendkívül szoros a verseny a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) és az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) között: az exit poll adatok szerint mindkét alakulat 25,8 százalékon áll.
A nem hivatalos adatok szerint az USR–PLUS 2020 választási szövetség – a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Párt (PLUS) koalíciója – 23 százalékot szerzett, a Victor Ponta vezette Pro Románia (PRO) 5,7, míg a Traian Băsescu volt államfő alapította a Népi Mozgalom Párt (PMP) 5,2 százalékot. A kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 4,7 százalékon áll. A többi párt összesen 3,3 százalékot szerzett.
Ezek a nem hivatalos adatok amúgy a 19 órai állapotokat tükrözik, az urnazárásig rögzített helyzetről majd 23 órakor közölnek eredményeket a közvélemény-kutatók, amelyek szerint a hibaszázalék +/- 2 százalék. A 23 óra után közzétett, a 21 órás adatokat rögzítő exit poll adatok hasonló eredményeket mutatnak, és nem térnek el lényegesen a két órával korábbi becslésektől.
Egyébként a vasárnapi megmérettetés rekordrészvétel mellett zajlott, a választásra jogosultak 49 százaléka, 8,9 millió szavazópolgár járult urnák elé 21 óráig az országos választási iroda (BEC) honlapján folyamatosan frissített adatok szerint. (Ebből 5,1 millió polgár városon, 3,8 millió pedig vidéken szavazott). Összehasonlításképpen: a 2014-es európai parlamenti választáson 32,44, a 2009-es megmérettetésen 27,67, míg a Romániában először 2007-ben rendezett uniós megmérettetésen 29,46 százalékos volt a részvétel. De túlszárnyalta a mostani EP-választáson tapasztalt szavazókedv a 2016-os és 2012-es romániai parlamenti megmérettetés idején mért 39,42, illetve 41,76 százalékos részvételt is. Parlamenti választások esetében legutóbb 2004-ben regisztráltak ötven százalékot meghaladó, 58 százalékos részvételt Romániában.
A magyarok lakta megyék többségében különben alacsonyabb a részvétel az országos átlaghoz képest. Kivétel Bihar és Szilágy megye, ahol 52, valamint Maros megye, ahol 49 százalékos a részvétel, miközben a tömbmagyar Hargita megyében a szavazásra jogosultak 47, míg Kovászna megyében 42 százaléka járult urnákhoz. Szatmár megye is alacsony, 41 százalékos részvételt produkált a BEC honlapján közölt adatok szerint.
A Klaus Johannis jobboldali államfő által igazságügyi témában kiírt, a balliberális kormánypártok által bírált, és félhivatalosan bojkottált népszavazáson a részvételi arány 41,28 százalék volt, messze meghaladva a 30 százalékos érvényességi küszöböt.
