Fotó: Haáz Vince
Kelemen Hunor levélben kért magyarázatot Ukrajna bukaresti nagykövetségétől kitiltása ügyében, amiről egyúttal nemzetközi fórumokat is tájékoztatott. A román külügyminisztérium egyelőre nem reagált az RMDSZ elnökével történtekre.
2019. április 08., 16:032019. április 08., 16:03
2019. április 08., 16:322019. április 08., 16:32
Levélben fordult Ukrajna bukaresti nagykövetségéhez hétfőn Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, arra kérve a diplomáciai kirendeltséget: pontosítsa az országból való kitiltásának az okait. Mint arról beszámoltunk, a politikus szombaton reggel a Záhony–Csap-határátkelőn szeretett volna belépni Ukrajnába, ahol román diplomata-útlevelének felmutatása után azt közölték vele, hogy a két társa folytathatja az utat, neki azonban vissza kell fordulnia.
Az RMDSZ elnöke hétfőn úgy nyilatkozott, Ukrajna bukaresti nagykövete teljes félretájékoztatást, „bajkeverést” folytat az incidens kapcsán. Mint ismert, Oleksandr Bankov utólag, közösségi oldalán hozta nyilvánosságra, hogy a politikust már 2017-ben kitiltották Ukrajnából, emellett azt állította, hogy Kelemen azóta már megpróbált magyar útlevéllel belépni az országba, és akkor is elutasították.
Ukrajna romániai nagykövete szerint a kijevi hatóságok már 2017-ben kitiltották Kelemen Hunort az országból, és az RMDSZ elnöke azóta már próbálkozott az oda való belépéssel. A politikus úgy reagált: a diplomata valótlanságot állít.
Az RMDSZ elnöke újfent valótlanságnak nevezte az állítást, leszögezve: korábban senki nem értesítette a 2017-ben foganatosított kitiltásról, azóta nem járt Ukrajnában, ahol legutóbb művelődési államtitkárként fordult meg a kilencvenes évek végén. Kelemen Hunor hétfőn levélben fordult a történtek kapcsán az Európai Néppárt (EPP) elnökéhez és főtitkárához, tekintettel arra, hogy Petro Porosenko ukrán államfő pártja megfigyelői státust kapott az EPP-ben, és várja a tagfelvételt. A történtek ismertetésén túlmenően a politikus arra kéri az EPP vezetőit, figyelmeztessék Porosenkót, hogy a „legnagyobb tűréshatárt is túllépi” mindaz, amit az ukrán hatóságok tettek. Ezen túlmenően az Európa Tanács Parlament Közgyűlése elnökségének vasárnap esti ülésén Korodi Attila képviselő szóvá tette az incidenst.
„Bárkivel is történjen ilyesmi, nem lehet szó nélkül hagyni. Nem történt semmi olyan tudomásom szerint, ami miatt az ukrán állam ilyen döntést hozzon. Elismerem bármelyik állam szuverén jogát, hogy azt enged be a területére, akit akar, de azért a minimális magyarázatot illik megadni, különös tekintettel arra, hogy esetemben parlamenti képviselőről van szó” – jelentette ki a magyarországi közmédiának Kelemen.
Budapest szerint magyarellenes provokáció történt
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) bekérette hétfőn a budapesti ukrán nagykövetet Kelemen Hunor kitiltása miatt Ukrajnából – közölte a tárca az MTI-vel. Azt írták: „a leghatározottabban kikérjük magunknak az újabb magyarellenes provokációt, az ukrán parlament és kormány folyamatos magyarellenes döntései elfogadhatatlanok”. Kiemelték: Magyarország „a tisztességtelen ukrán lépések ellenére” többfajta egészségügyi és humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, „az ukrán vezetők viszont a magyarokat ellenségnek tekintik, ez felháborító és elfogadhatatlan”. Menczer Tamás, a KKM államtitkára szombaton közölte, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tekinti Kelemen Hunor kitiltását Ukrajnából, ezért bekéretik az ukrán nagykövetet.
A kiutasítása lehetséges okait firtató kérdésre a szövetségi elnök elmondta, korábban ő is határozott álláspontot képviselt a magyar és a román kisebbséget egyaránt súlyosan diszkrimináló ukrán oktatási törvény ellen, más nyilatkozatot azonban nem tett Ukrajnával kapcsolatosan. „Ezután is nagyon határozottan meg fogok szólalni, amikor a kisebbségi jogok csorbulnak és az anyanyelvhasználatot korlátozzák. Ezen túlmenően azonban nem sértettem sem az ukrán államot, sem a hatóságokat” – hangsúlyozta a politikus.
Kelemen Hunor közölte még, tudomása van arról, hogy Kijevnek „szúrja a szemét” a luxembourgi bíróság által nemrég jóváhagyott, ennek nyomán az Európai Bizottság által befogadott Minority SafePack európai polgári kezdeményezés, amellyel kapcsolatosan intenzív nyomásgyakorlást folytatott a háttérben az elmúlt években. Megjegyzendő, hogy Ukrajna éppen abba az Európába igyekszik, ahol a dolgok nem úgy néznek ki, ahogy ők kezelik ezeket” – állapította meg a szövetségi elnök.
Az RMDSZ elnöke közölte, kitiltása ügyében több alkalommal is beszélt Teodor Meleșcanuval, ugyanakkor a román külügyminiszter Brüsszelből való hazatérése után személyesen is találkoznak majd. „Átküldtem minden iratot a román tárcának, ami ezzel kapcsolatban a birtokomban van. Őket is arra kértem, tudják meg, mi a kitiltás oka, mert végül is nemcsak egy román állampolgárról, hanem egy parlamenti képviselőről van szó, aki diplomata-útlevéllel rendelkezik. Választ várok, és úgy tudom, a külügyminisztérium már érdeklődött az ukrán félnél diplomáciai úton, de ennél többre is szükség lenne, mert nem lehet szó nélkül hagyni mindazt, amit az ukránok tettek” – nyilatkozta a magyar közmédiának Kelemen Hunor.
A Krónika egyébként írásos megkereséssel fordult a bukaresti külügyminisztérium sajtóosztályához, többek között afelől érdeklődve, hogy mi a román diplomácia álláspontja az RMDSZ elnökének kitiltása kapcsán. A tárcánál későbbre ígértek választ lapunknak.
Zivatarokra, jégesőre és erős szélre vonatkozó másodfokú (narancssárga jelzésű) riasztást bocsátott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hét erdélyi és moldvai megyére.
Szeptember elsejétől az egészségügyi minisztérium honlapján elérhető online űrlapon tehetnek bejelentést azok a betegek, akiket indokolatlanul küldtek át az állami kórházakból magánrendelőkbe – jelentette be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Oroszországnak világosan el kell köteleznie magát a béke útján, és le kell állítani a civilek és a civil infrastruktúra elleni támadásokat – hangsúlyozta szombat este Nicușor Dan román elnök az alaszkai csúcstalálkozóra reagálva.
Összesen 120 millió euró európai forrás áll rendelkezésre az Egészségügyi Operatív Program keretében a járóbeteg-szakrendelők fejlesztésére, hogy a páciensek gyorsan hozzáférhessenek a diagnózishoz és kezeléshez – jelentette be Alexandru Rogobete.
Az idei első negyedévben országszerte összesen 68 gyereket hagytak sorsukra a szülészeteken és más egészségügyi intézményekben; ez a szám 13-mal nagyobb az egy évvel korábban jegyzettnél – közölte az országos gyermekjogvédelmi hatóság (ANPDCA).
Meghalt szombaton egy 70 éves brit turista a Bucsecs-fennsíkon.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint 2025 júliusában 11 710 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 25-tel többnek, mint előző hónapban.
Nicușor Dan „viszonylag pesszimista” az ukrajnai háborúról szóló orosz-amerikai csúcstalálkozó kimenetelével kapcsolatban.
Nem csak a szociáldemokraták „lázadoznak”, több nemzeti liberális párti (PSD) polgármester is felháborodásának adott hangzott a párt belső csoportjaiban Ilie Bolojan miniszterelnök tervei miatt.
2025. augusztus 18. és szeptember 15. között az átlagos hőmérséklet megközelíti az időszakra jellemző normál értékeket az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
szóljon hozzá!