Fotó: Facebook/ Autoritatea Națională pentru Protecția Drepturilor Cop
Najat Maala M'jid, az ENSZ gyermekvédelmi főtitkárságának képviselője, aki pénteken fejezi be romániai látogatását, „nagyon jónak” nevezte a gyermekvédelemmel kapcsolatos romániai jogi keretet, de hangsúlyozta, hogy annak végrehajtása továbbra is „kihívást jelent”.
2022. május 20., 19:232022. május 20., 19:23
2022. május 20., 19:432022. május 20., 19:43
„Románia nagyon szilárd jogi kerettel rendelkezik ezen a téren, amely lehetővé teszi a gyermekek elleni erőszak megelőzését és a gyermekek intézeti elhelyezésének alternatíváját jelentő intézkedések végrehajtását. A jogi keret végrehajtása továbbra is kihívást jelent, hogy a gyermekek az erőszak minden formájával – családon belüli, szexuális, zaklatás, emberkereskedelem, kizsákmányolás – szemben védve legyenek. Ezek megelőzését célzó beruházások nem várhatnak” – jelentette ki Najat Maala M'jid pénteki sajtótájékoztatóján.
Hozzátette, egy globális tanulmány szerint az erre fordított költségeknek országos szinten a GDP 5%-át kellene kitenniük, és
Megjegyezte, hogy Romániában számos eredmény született ezen a területen, és rámutatott, hogy a 2022-2027-es időszakra vonatkozó, a gyermekek jogainak védelmére kidolgozott nemzeti stratégia nyilvános vitára bocsátása összhangban van a nemzetközi normákkal, és reményét fejezte ki, hogy azt „megfelelően végre fogják hajtani”.
Najat Maala M'jid szerint a közösségekben dolgozó szociális munkások tevékenysége azért fontos, mert a gyermekek elleni erőszaknak lehetnek korai jelei, amelyeket fel lehet fedezni. „Egy jól képzett szociális munkás felismeri ezeket a közvetlen vagy közvetett jeleket” – magyarázta.
Elena Tudor, a gyermekjogvédelmi és örökbefogadási hatóság elnöke elmondta, az illetékes állami intézmények célja, hogy megakadályozzák „a gyermeknek a családi környezetétől való elszakítását”, és
„Az erőszak elfogadhatatlan, de a szociális dolgozók önmagukban nem tudnak megoldást nyújtani rá. Helyi szinten össze kell fogjanak a szociális munkások, a tanárok és az egészségügyi dolgozók. Vannak jogszabályok, léteznek interdiszciplináris csoportok is, de még mindig van tennivalónk. Szükség van egységes eszközökre, amelyeket minden szakember alkalmazhat. Fel kell hagynunk azzal a mentalitással, hogy a gyermekekbe való befektetést költségként lássuk; arra kell gondolnunk, hogy hosszú távon Románia jövője sokkal jobb lesz, a szociális költségek pedig alacsonyabbak lesznek idővel” – magyarázta Tudor.
Látogatása során találkozott az állami hatóságok és a civil társadalom képviselőivel, valamint romániai és ukrajnai gyermekekkel, illetve azok képviselőivel.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.
Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.
Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
szóljon hozzá!