Rajt. A választási törvény értelmében a pártok és a jelöltek csak kis méretű plakátokon hirdethetnek
Fotó: Beliczay László
Elkezdődött pénteken a június 9-én esedékes önkormányzati és európai parlamenti (EP) választásokat megelőző kampányidőszak, amely csupán az első az idei szuper választási évben, hiszen idén még elnök- és parlamenti választást is tartanak.
2024. május 10., 08:002024. május 10., 08:00
Az EP-választáson tizenkét párt és négy független jelölt indul.
A választási kampány a közszolgálati éskereskedelmi rádiókban és televíziókban 2024. május 10-én 0:00 órakor kezdődött és 2024. június 8-án 7:00 órakor ér véget.
A műsorszolgáltatók a választási kampányról való tudósítás céljából csak háromfajta műsort sugározhatnak.
Elsősorban
e célból a tájékoztató adás tervezett időtartama legfeljebb 15 perccel növelhető; a választási tájékoztató adások hétfőtől vasárnapig sugározhatók.
Emellett
A kampánytevékenységek élő közvetítése esetén az ilyen adások időtartamának az egyes választási résztvevők számára a törvényben meghatározott időn belül kell maradnia.
Végül pedig
Ha valamelyik jelölt vagy képviselője nem vesz részt, ezt a tényt megemlítik. A műsorok hétfőtől vasárnapig sugározhatók.
A kampányra vonatkozó romániai törvény sajátossága, hogy óriásplakátokon csakis a kampányidőszak előtt népszerűsíthetik magukat a pártok és a jelöltek.
A választási gyűlésekre felhívó plakátoknak még kisebbnek, A3-as lap méretűnek kell lenniük. A szabálysértőket 600 és 3000 lej közötti bírsággal sújthatják.
48 órával a szavazás kezdete előtt és a szavazás végéig tilos: közvélemény-kutatások, televíziós szavazások vagy utcai felmérések bemutatása; választási reklámszpotok sugárzása; jelöltek és/vagy a választási versenytársak képviselőinek meghívása vagy bemutatása a kampány lebonyolításáról, valamint a jelöltekről és a választási versenytársakról szóló műsorokban és kommentárokban.
A szavazás napján tilos: a szavazás befejezése előtt exit pollok bemutatása; a szavazás befejezése előtt a választási versenyzőkre vonatkozó kommentárok, valamint a választási versenyzők által állított jelöltre vagy jelöltekre való szavazásra vagy nem szavazásra való buzdítás.
Mint ismeretes,
A magyar közösség számaránya alapján ugyanis az tűnik reálisnak, hogy a tulipánnal jelölt összefogás a jelenlegihez hasonlóan csupán két jelölt bejuttatására lesz elegendő, a két befutó helyen pedig a két mostani EP-képviselő, Vincze Lóránt és Winkler Gyula áll.
Az idei EP-választás másik sajátossága, hogy a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közös listát állított, akárcsak három, magát jobboldalinak mondó, ellenzéki párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Népi Mozgalom Párt (PMP) és a Jobboldal Ereje (FD), amelyek Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) néven vágnak neki a megmérettetésnek.
A Központi Választási Iroda (BEC) tájékoztatása közleményében emlékeztet: péntektől kezdve a megengedett propagandatevékenységekre és -anyagokra vonatkozó különleges szabályok lesznek érvényben.
A hatályos szabályozás szerint
„A Központi Választási Iroda nyomatékosan ajánlja, hogy a választási versenyzők tartsák tiszteletben a választási kampány lebonyolítására vonatkozó általános szabályokat, hogy kiegyensúlyozott, őszinte és konstruktív diskurzust folytassanak, és kerüljék az információk elferdítését vagy manipulálását, hogy megelőzzék az álhírek, a félretájékoztatás és minden olyan visszaélés terjedését, amely befolyásolhatja a választási folyamat zavartalan lefolyását” – közölte a BEC.
Azt is leszögezte, hogy
„A választók megérdemlik, hogy objektív, tényszerű és pontos információkhoz jussanak, hogy saját véleményt formálhassanak és megalapozott döntést hozhassanak” – jegyezték meg a nyilatkozatban.
A választókerületi választási irodák biztosítják a választási kampány megfelelő lebonyolítását a működési területükön, és megoldják a hozzájuk benyújtott panaszokat, amelyek arra vonatkoznak, hogy egy politikai párt, a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárok szervezete, politikai szövetség, választási szövetség vagy független jelölt nem folytathatja a törvényben előírt feltételek mellett a választási kampányát, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok megsértésére vonatkozó panaszokat – emlékeztet a BEC.
A jogszabályok megsértése adott esetben ellenkezési vagy büntetőjogi szankciók alkalmazását vonja maga után.
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
szóljon hozzá!