Mircea Geoană nagyon jól áll a közvélemény-kutatásokban, de államfővé választásához elengedhetetlen a párttámogatás
Fotó: Haáz Vince
A romániai lakosság jelentős része már nem bízik a pártokban, korruptnak tartja őket, ezért választana inkább egy független, köztiszteletben álló személyt államfőnek – így kommentálta a Krónika megkeresésére Barabás T. János, a Magyar Külügyi intézet vezető elemzője azt, hogy a legfrissebb felmérések szerint a függetlenként induló Mircea Geoană helyettes NATO-főtitkár a jövő évi elnökválasztás legfőbb esélyese. Az elemző szerint az AUR tovább erősödik, kikerült a román titkosszolgálatok ellenőrzése alól, az RMDSZ-nek pedig újítania kell, ha nem akarja, hogy úgy járjon, mint a felvidéki magyar közösség pártjai, és kiessen a parlamentből.
2023. október 03., 11:132023. október 03., 11:13
Mircea Geoană helyettes NATO-főtitkár népszerűsége annak köszönhető, hogy a többség pártatlan elnököt akar, mivel a pártokat korruptnak tartják – ezzel magyarázza Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet elemzője, hogy az egykori szociáldemokrata párti (PSD) politikus a legesélyesebb az államfői tisztségre egy friss felmérés szerint. A kolozsvári születésű elemző – aki korábban Magyarország bukaresti és chișinăui nagykövetségén is szolgált diplomataként – a Krónika kérdésére, miszerint minek köszönhető Mircea Geoană népszerűsége, tényleg ennyire hiteltelenek-e a jelenlegi romániai politikusok, kifejtette:
Ebben az is benne van, hogy a románok nagy részének rossz a véleménye a pártokról, korruptnak tartják őket. „Mint nemzetközi rangú biztonságpolitikusnak, Geoanának nagyobb a belföldi megbecsülése háborús időkben.
Geoană volt már sikeres szocialista külügyminiszter, szenátusi elnök, de 13 éve kínos körülmények között – a tévés vitában lila fényeket látott ellenfele feje fölött, amit varázslatnak vélt – elvesztette az elnökválasztást Traian Băsescu ellen. Amikor is kegyvesztett lett pártjában, a PSD-ben, amelyből ki is tették a szűrét 2010-ben azzal az indokkal, hogy a pártját sértő kijelentéseket tett. Ami azt jelenti, hogy nem lesz egyszerű az újraintegrálása a román szocialisták soraiba, jövő évi jelöltségét nem lehet biztosra venni.
A román baloldal mostani vezetője, Marcel Ciolacu pártelnök és kormányfő még nem döntött államfői jelöltségéről, vélhetően a jövő év eleji közvélemény-felmérések lesznek ebben az esetben meghatározóak. A baloldali elnökjelölt személye azon is múlhat, hogy a Ciolacut támogató dél-romániai érdekcsoportok maguk alá gyűrik-e a moldvai és erdélyi csoportokat – ez nagy mértékben a kormány pénzosztásán múlik, amire jó jelzés az autópálya-építés. Érdekükben áll-e majd utóbbiaknak, hogy meghagyják a dél-romániai fölényt a pártban? A felmérések szerint egy baloldali jelöltnek van nagyobb esélye a jövő évi választásokon, így a táboron belüli küzdelem erős lesz, és csak tavasszal dől el” – mutatott rá az elemző.
A jövőre esedékes romániai elnökválasztás nyomán véget érhet az az időszak, amelyet magukat jobboldalinak tartó államfők regnálása jellemzett.
Rákérdeztünk azon felmérési eredményekre is, amelyek a szélsőséges erők – Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), SOS Románia – támogatottságának növekedését mutatják. A Krónika kérdésére, várható-e a további erősödésük, Barabás T. János kijelentette: úgy látszik, hogy a szélsőséges AUR felett jórészt elvesztette a kontrollt létrehozója, a román titkosszolgálat.
Nem akarták, hogy az új típusú radikális/szélsőjobb önálló egyen, de elhibázták, és ez lehetett Eduard Hellvig SRI-igazgató nyári lemondásának egyik kiváltója. Sokrétű okok nyomják fölfele a szélsőséges román politikai erőket, ilyen a gazdasági bizonytalanság, az ukrajnai háború, a politikai korrupció, az EU vonzerejének fakulása, amikre válaszul a szavazók jó része vasöklű autokrata politikai választ akar. Tudni kell, hogy a romániai politikai pártok közül az AUR használja leghatékonyabban az internetet, így például a Facebookon nekik van a legtöbb követőjük – ami szerintem szintén arra bizonyíték, hogy elindítójuk egy szolgálat volt. Olyan korban élünk, amelyben egyre bonyolultabbak a politikai-gazdasági-társadalmi folyamatok, sokan nem értik az okokat, összefüggéseket és ilyenkor mítoszokban, összeesküvésekben vélik megtalálni a magyarázatokat. Ez utóbbi jelenséget lovagolja meg az AUR. Várható az AUR további erősödése, jelenleg a szocialisták után a második legnépszerűbb párt 20-24 százalékos támogatottsággal – de biztosra veszem, hogy a román hatalmi keménymag talál majd rajtuk fogást például korrupciós vagy adócsalási ügyekben” – hangsúlyozta az elemző.
Azt is felidéztük, hogy az RMDSZ-t két felmérés is az 5 százalékos parlamenti küszöb alatt mérte. Ennek kapcsán megkérdeztük: előfordulhat, hogy megismétlődik a felvidéki forgatókönyv, és a magyar szervezet kiesik a parlamentből?
Az elemző ennek kapcsán mérsékelten derűlátó álláspontot fogalmazott meg.
Szlovákiában tragikussá vált a magyarok érdekképviselete, az ottani néptársaink fele nem a Szövetségre szavazott. Ennek oka lehet a soraikban lévő megosztottság, amit bizonyára a hatalom is gerjeszt a kulisszák mögött, valamint az, hogy a városok lakótelepi magyarsága elhagyja identitását, alig beszélnek magyarul, és inkább helyi szlovákokra szavaznak, akiktől védelmet, támogatást várnak. Legyen ez intő példa az RMDSZ számára, milyen irányban kell erősítenie tevékenységét. Az első megmérettetés a jövő júniusi EP-választás lesz, amelyen ki lehetne kísérletezni egy új kampánystílust” – figyelmeztetett a Krónikának nyilatkozva Barabás T. János.
A romániai polgárok elsöprő többsége szerint Romániában rossz irányba haladnak a dolgok, a legnagyobb támogatottságú párt továbbra is a Szociáldemokrata Párt (PSD), de az intézmények közül a pártokban bíznak a legkevésbé az emberek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás