Szorosabb kapcsolat. A PNL és a PSD közös listával vág neki az összevont választásoknak
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
Erdély az egyik fő tétje annak, hogy a bukaresti kormánykoalíciót alkotó PSD és a PNL a választások összevonása mellett döntött – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János. A Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője szerint a cél az, hogy az önkormányzatokban jobban beágyazott PNL megakadályozza, hogy a polgármesterekkel és önkormányzati képviselőkkel nem vagy alig rendelkező AUR teret nyerjen. Ugyanakkor kifejtette, bár a lépés logikus, nem kell mérget venni a PSD–PNL-szövetség megmaradására, a háttérben ugyanis üzletemberi-politikusi érdekcsoportok érdekei érvényesülnek, és ezek megváltoztathatják a koalíció döntését. Az RMDSZ kapcsán megjegyezte, a választások összevonása segíthet a magyarok jobb mozgósításában.
2024. február 22., 09:082024. február 22., 09:08
2024. február 23., 09:362024. február 23., 09:36
Az AUR erdélyi térnyerésének megakadályozása az egyik fő oka az európai parlamenti és az önkormányzati választások összevonásának– jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője. A kolozsvári születésű szakértőt annak kapcsán kérdeztük, hogy a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szerdán megállapodott az összevonásról, illetve arról, hogy közös listát állítanak az EP-választásra. A szakértőnél először arra kérdeztünk rá, miért jó a két nagy pártnak, ha összevonják az EP-választást az önkormányzati megmérettetéssel.
„Romániában a nyilvánosságban alig látható üzletember-politikusi érdekcsoportok befolyásolják a politikát, jelenleg is zajlik pár botrány Iulian Fota külügyi államtitkár lemondatása, és a mezőgazdasági minisztérium pénzosztása miatt, ami mögött ezek a titkos hálózatok húzódnak meg. Ez azt is jelenti, hogy a kormánykoalíció e politikai döntését még megmásíthatja egy érdekcsoport.
– mutatott rá lapunknak az elemző.
Felvetésünkre, miszerint esetleg nem hoz nagyobb veszteséget, ha közös EP-listákon indulnak a koalíciós pártok, mintha külön-külön vennének részt, Barabás T. János rámutatott: a romániai politikai folyamatok hátterében egy mélyen megosztott társadalom áll.
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
„Az inkább idősek, vidékiek, alacsonyabban képzettek a baloldalra szavaznak és elsősorban a Regátban, míg az inkább fiatalabbak, városiak, magasabban képzettek a jobboldalra és a progresszivistákra adnák a voksukat. Utóbbi választói tábor viszont alacsonyabb arányban megy el szavazni, így az összevont választások nekik kedveznek.
– világított rá a korábban diplomataként tevékenykedő elemző.
Összevonja a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) alkotta kormánykoalíció az európai parlamenti, valamint a helyhatósági választásokat, mindkét megmérettetést június 9-én rendezik.
Kérdésünkre, miszerint előfordulhat-e, hogy egyes román liberális nacionalisták inkább az AUR-ra szavaznak, miután pártjuk összebútorozott az „ősellenséggel”, a szocialistákkal, Barabás kifejtette: lesznek ilyenek is, de
A Krónika azon kérdésére, hogy valószínűsíthető-e a közös államfőjelölt is, kifejtette: ezt még a lehetséges jelöltek sem tudják. Ha gyengén szerepel a PNL a júniusi választásokon, akkor akár le is válthatják Nicolae Ciucă pártelnököt, tovább bonyolítva az esetleges közös elnökjelölt-állítást. „Minderről szerintem inkább csak a nyár végi közvélemény-felmérések fényében döntenek. Ekkor derül ki például az is,
– fejtette ki az elemző.
Felvetésünkre, hogy várható-e esetleg a két nagy párt összeolvadása, Barabás T. János leszögezte: nem számol a PSD és a PNL egyesülésével, Romániában nem ritka a politikai ideológiát megkerülő pártszövetség. Utóbbiak pár évig bírják ki. Arra is rákérdeztünk, hozhat-e az összevonás és a két nagy párt összefogása jobb eredményt a szélsőséges pártoknak. Ennek kapcsán is szkepticizmusának adott hangot.
„Nem hiszem. Az AUR az átlag felett képes mozgósítani, nekik van a legnagyobb nézettségű Facebook-portáljuk a pártok közül.
– mutatott rá a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.
Megállapodtak a bukaresti kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői a június 9-én esedékes európai parlamenti választások és az önkormányzati választások összevonásáról.
Kérdésünkre, milyen hatással lehet a választások összevonása és a koalíciós pártok összefogása az RMDSZ indulására, az elemző borúlátóan nyilatkozott.
„Az RMDSZ pártolói sajnos egyre kisebb arányban mennek el szavazni. Négy éve közel az országos átlaghoz volt ez az arány. Tehát ha az országos átlag alatt mennek el szavazni a magyarok, akkor az összevont választás talán kedvezőbb, mert könnyebb mozgósítani így őket. Kelemen Hunor pártelnök ugyanakkor kijelentette, kétséges az összevont választások alkotmányos megalapozottsága, márpedig az RMDSZ-nek kiemelten fontos a törvényesség. Az Egyesült Államok fő érdeke az oroszbarát szélsőségesek távoltartása a hatalomtól, így nem tapasztaltam ellenkezést részükről a választások összevonása miatt. Meglátásomban
Ez utóbbit segítené egy kormánykoalíciós partnerség kilátása” – hangsúlyozta a Krónikának Barabás T. János.
Ha kis mértékben is, de abszolút többséghez jutnának a koalíciós pártok, ha most rendeznék a parlamenti választásokat – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató szerdán nyilvánosságra hozott felméréséből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
Az alkotmánybíróság szerint az antiszemitizmus elleni küzdelemről és a legionárius szervezetek betiltásáról szóló törvény világos és kiszámítható.
Több mint 4,5 millió lejes – 950 000 eurós – vezetői juttatást kellett volna kapnia idén Marius Grăjdannak, az állam protokollingatlanokat kezelő protokollalap (RA-APPS) vezérigazgatójának a 2024-es, hivatalosan jóváhagyott mérleg szerint.
Nem gyengített Románia légvédelmén az, hogy tavaly Ukrajnának adományozta a Patriot rendszerét – nyilatkozta csütörtökön Oana Țoiu külügyminiszter.
A Prahova megyei törvényszék csütörtökön jogerősen Elena Udrea volt turisztikai miniszter feltételes szabadlábra helyezéséről döntött.
Elutasította csütörtökön az alkotmánybíróság az államfő által a fasiszta propaganda büntetését szigorító törvénytervezet ellen benyújtott alkotmányossági panaszt.
A romániaiak több mint háromnegyede vallásosnak vallja magát – derül ki az INSCOP Research egy friss közvélemény-kutatásából.
Tizennégy megyére narancssárga, több másik megyére sárga riasztást adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható zivatarok miatt.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás