Pîrvulescu szerint a kampány központi témája a választás megszervezésének megkérdőjelezése volt
Fotó: Orbán Orsolya
Az áprilisi választási kampány nem volt konstruktív vagy mérsékelt, éppen ellenkezőleg: elmélyítette a bizalmi válságot, és tükrözte a választók polarizáltságát – fogalmazta meg Cristian Pîrvulescu politikai elemző.
2025. április 30., 15:212025. április 30., 15:21
2025. április 30., 15:312025. április 30., 15:31
A politológus szerdán az Agerpres hírügynökség megkeresésére úgy vélekedett: a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítése rányomta a bélyegét a kampányra, amelyet feszült hangulat és nacionalista üzenetek jellemeztek.
– mondta az elemző.
Pîrvulescu szerint a kampány központi témája a választás megszervezésének megkérdőjelezése volt, ami a „rendszerpárti” jelölteket védekezésre kényszerítette. Ugyanakkor
Radu Magdin politikai elemző szerint „fel kell mérni a romániai demokrácia állapotát”, és „sürgősen rendet kell tenni a választási törvényekben, és demokrácialeckékre kell küldeni azokat, akik a jogszabályokat alkalmazzák”.
„Az elmaradt második forduló témája a választási intézményekkel szembeni bizalmatlanság szimbólumává vált. Több jelölt azt sugallta, hogy egyes politikai szereplőket ellentmondásos módszerekkel kiiktattak a versenyből” – magyarázta, hozzátéve, hogy
A politológus szerint ebben a kampányban a negatív érzelmek (frusztráció, felháborodás, szarkazmus) a jelöltek diskurzusában és a választók reakcióiban is megjelentek, a közösségi oldalak pedig a kemény, gyakran racionális érveket nélkülöző konfrontáció terepei voltak. „Az áprilisi kampány nem volt konstruktív vagy mérsékelt, hanem éppen ellenkezőleg, elmélyítette a bizalmi válságot” – összegzett az elemző.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
A nyolcadikosok képességfelmérő vizsgájára beiratkozott 159 229 diák közül 152 639 vett részt hétfőn a román nyelv és irodalomból tartott írásbeli felmérőn – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Jövőbe tekintést kért a romániai társadalomtól hétfő este Nicușor Dan a Bolojan-kormány tagjainak eskütétele után. Ilie Bolojan úgy fogalmazott, hogy az új kormány tagjainak eskütételével ,,véget ér egy instabil és átmeneti időszak”.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlege hétfőn Lia Savoneát nevezte ki a legfelsőbb bíróság elnökévé. Kinevezéséről kilenc támogató és egy elutasító szavazattal döntött a testület.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) alsóházi frakciója a párt ideiglenes elnökét, Sorin Grindeanut javasolja a képviselőház elnöki tisztségébe.
Aláírta Nicușor Dan államfő a Bolojan-kormány tagjainak kinevezéséről szóló rendeletet – tájékoztatott az elnöki hivatal. Ezt követően a Bolojan-kormány tagjai hétfő este letették a hivatali esküt az államfő jelenlétében.
Az új koalíciós kormány programjában az egészségügyre vonatkozóan többek között szerepel a kórházak hatékonyságának növelése az ágyak számának több mint 20 százalékos csökkentésével 2030-ig.
Bizalmat szavazott az Ilie Bolojan alkotta koalíciós kormánynak a bukaresti parlament. A hétfő délutáni szavazáson az új kabinet 130 támogatói voksot kapott, honatya ellene szavazott.
A kétkulcsos áfa (TVA) bevezetése, a jövedéki adó és az osztalékadó emelése, a nagy nyugdíjak utáni járulékfizetési kötelezettség bevezetése és az útadó növelése is szerepel az új kormány programjának deficitcsökkentő intézkedései között.
A beiktatásra váró koalíciós kormány programjában szerepel az igazságszolgáltatás reformja is: többek között 65 évre emelnék az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát, törölnék a nyugdíj és a fizetés halmozását.
Első ízben fog betölteni roma nemzetiségű ember miniszteri tisztséget Romániában: Florin Manole lesz a munkaügyi tárca vezetője.
szóljon hozzá!