Fotó: FSLI/Facebook
Folytatódik az általános sztrájk a tanügyben, a szakszervezetek ugyanis nem fogadták el a kormány szerdai ajánlatát. A kabinet javaslata arról szólt, hogy a pedagógusok bérét bruttó 1000, a kisegítő személyzetét 400 lejjel emelik június elsejétől.
2023. május 31., 20:382023. május 31., 20:38
A három ágazati szakszervezet vezetői 19 órakor ültek ismét tárgyalóasztalhoz Nicolae Ciucă kormányfővel és kabinetje többi tagjával. A megbeszélés azonban nem hozott eredményt, így annak végén a szakszervezeti vezetők arról számoltak be, hogy a május 22-én kirobbant sztrájk folytatódik. Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta, a területi vezetők
Ennek nyomán azonnali hatállyal összehívták a szakszervezet vezetőségét, hogy eldöntsék, melyik az a minimumkövetelés, amelyről a továbbiakban tárgyalhatnak a kormány képviselőivel.
Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke úgy nyilatkozott, többek között azzal a javaslattal sem értenek egyet, hogy a kilátásba helyezett béremelést fokozatosan, három év alatt hajtanák végre. „Ahogy meg tudták oldani egyetlen részletben az orvosok esetében, ennek működnie kell a pedagógusok esetében” – szögezte le Hăncescu. Hozzátette, a szakszervezet tagjai nem értenek egyet a bruttó 1000 lejes béremelés mértékével sem, nagyobb összeget kérnek, nettó 2000 lejes béremelést.
Emlékeztetett, hogy a kormány határozott szándéka június elsejétől bruttó 1000 lejjel növelni a tanárok és bruttó 400 lejjel a kisegítő személyzet fizetését. „Úgy értettük, hogy a kormány holnap (csütörtökön – szerk. megj.) kibocsátja a sürgősségi rendeletet. A szakszervezet tagjai majd a rendeletben foglaltak ismeretében döntenek a hogyan továbbról. Ők indították el a sztrájkot, ők határoznak arról is, hogy mikor hagyják abba” – állapította meg újságíróknak a szakszervezeti vezető. Amikor arról kérdezték, mikor döntenek majd a tanügyi szakszervezetek tagjai a kormányrendelet szövegének ismeretében a munkabeszüntetés kapcsán, Hăncescu úgy válaszolt: „keddig, mert addig munkaszüneti napok is vannak”.
A kormány azt kéri a nyolcadik napja sztrájkoló tanügyi alkalmazottakat, tegyék lehetővé, hogy a több mint 3 millió romániai diák – akik közül közel 300 ezren készülnek az országos képességfelmérésre és az érettségire – visszatérhessen az iskolába.
Mint arról beszámoltunk, Nicolae Ciucă miniszterelnök szerdai bejelentése szerint kormánya csütörtökön sürgősségi rendelettel fogadja el a 2017/153-as törvényben előírt havi bruttó 1000 lejes fizetésemelést, amely a tanügyi alkalmazottak számára a jövőbeni bértábla szerinti emelés előlegét jelenti, és amelyet a következő, 2024. január 1-jétől alkalmazandó bértörvény tartalmazni fog. Az oktatásban dolgozó kisegítő személyzet számára a fizetésemelés havi bruttó 400 lej lesz.
A kormány sajtóirodája közölte azt is, hogy az új közalkalmazotti bértörvény szerint a kezdő pedagógusok fizetése nem lesz alacsonyabb az országos bruttó átlagbérnél. Ugyanakkor a fizetéseket több szakaszban emelik az új bértörvényben előírt összegig, a jogszabály hatályba lépésétől számított legtöbb három éven belül. „Az első szakaszban az előirányzott teljes béremelés 40 százalékát kapják meg a tanügyi alkalmazottak” – olvasható a közleményben.
A kormány azután rukkolt elő újabb ajánlattal, hogy Klaus Iohannis államfő a nap folyamán egyeztetett a hárompárti koalíció liberális és szociáldemokrata társelnökeivel. A megbeszélésen az elnök felkérte a koalíciós pártok vezetőit, hogy mielőbb ismertessék az oktatási szakszervezetekkel folytatott tárgyalások eredményeit, illetve hogy milyen intézkedésekre készül a kormány a tanügyi helyzet rendezéséért.
A kormány csütörtökön sürgősségi rendelettel fogadja el a 2017/153-as törvényben előírt havi bruttó 1000 lejes fizetésemelést, amely a tanügyi alkalmazottak számára a jövőbeni bértábla szerinti emelés előlegét jelenti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A TikTok egy jelentésben ismertette a tavaly novemberi romániai elnökválasztással kapcsolatban megfigyelt veszélyes jelenségeket, a választásokat megelőző intézkedéseit.
Ha nem Crin Antonescu, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta kormánykoalíció jelöltje nyeri az államfőválasztást, a PSD kiléphet a kormányból – derült ki pártbeli források szerint.
A fejlesztési minisztérium 512 állást, az összes poszt 16 százalékát szünteti meg – jelentette ki szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján Cseke Attila tárcavezető.
Romániából 466 tartalékos állományú, egykori hivatásos katona kötött törvényesen szerződést olyan biztonsági cégekkel, amelyek a Kongói Demokratikus Köztársaságban tevékenykednek, további hét aktív katona pedig törvénysértő módon szegődött zsoldosnak.
Cătălin Predoiu belügyminiszter szerint mindenképp értékelendő, hogy a bányászjárás ügyében a vádlottak bíróság elé kerülnek, még akkor is, ha ez később történt meg, mint ahogyan „mindannyian szerettük volna”.
Hajlandó az esetleges visszalépésről egyeztetni az elnökválasztáson független jelöltként induló bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan annak érdekében, hogy a második fordulóba ne két szuverenista jelölt, George Simion és Victor Ponta jusson be.
Bár az új Trump-kormányzat az utóbbi időben számos nemzetközi vitát gerjesztett, „nem beszélhetünk pánikról”, és „nincs semmiféle szakadás Európa és az Egyesült Államok között” – jelentette ki Angel Tîlvăr román védelmi miniszter.
Vádat emelt a bukaresti katonai ügyészség az 1990-es bányászjárás ügyében emberiesség elleni bűncselekmények miatt Ion Iliescu korábbi államfő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Útmutatót adott ki a 2025-ös romániai államfőválasztást övező félretájékoztató, hamis információk felismerését elősegítendő az Állandó Választási Hatóság (AEP).
Az uniós tagországok közül Romániában a legmagasabb (26,3 százalék) a 25 év alattiak munkanélküliségi rátája – hívta fel a figyelmet a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának legújabb jelentése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!