Fotó: FSLI/Facebook
A kormány csütörtökön sürgősségi rendelettel fogadja el a 2017/153-as törvényben előírt havi bruttó 1000 lejes fizetésemelést, amely a tanügyi alkalmazottak számára a jövőbeni bértábla szerinti emelés előlegét jelenti, és amelyet a következő, 2024. január 1-jétől alkalmazandó bértörvény tartalmazni fog. Az oktatásban dolgozó kisegítő személyzet számára a fizetésemelés havi bruttó 400 lej lesz.
2023. május 31., 15:382023. május 31., 15:38
2023. május 31., 16:382023. május 31., 16:38
A döntés azután született, hogy Nicolae Ciucă miniszterelnök, Marcel Ciolacu képviselőházi elnök és Ligia Deca oktatási miniszter szerdán a Victoria-palotában tárgyalt az oktatási szakszervezetek vezetőivel, hogy megvitassák követeléseiket. „Az új bértáblában a kezdő tanár/egyetemi tanársegéd fizetése a bruttó átlagbérhez lesz viszonyítva, és ez lesz az oktatási bértábla referenciapontja. Az új bértábla szerinti fizetésemelések az új bértörvény hatályba lépésétől számított legfeljebb három év alatt fokozatosan kerülnek bevezetésre, az első részlet az emelések teljes összegének 40 százalékát teszi ki” – közölte a kormány.
A kilátásba helyezett béremelést Nicolae Ciucă miniszterelnök is megerősítette a szerda délután megkezdődött kormányülés sajtónyilvános részén. Ismertetése szerint a béremelés a következő 7 hónapban 2 milliárd lejes többletterhet ró a költségvetésre. A kormányfő úgy vélekedett, szükség van a „normalitáshoz való visszatérésre”. „Abban egyeztünk meg, hogy a szakszervezeti vezetők egyeztetnek a pedagógusokkal. Meggyőződésem, hogy megértésről tesznek tanúbizonyságot, és megegyeznek abban, hogy a mai intézkedések nyomán a tanárok visszatérnek a katedrához” – jelentette ki a liberális kormányfő. Hozzátette, szerdán este ismét tárgyalóasztalhoz ül a szakszervezetek vezetőivel.
Marius Nistor, a Spiru Haret szakszervezeti szövetség elnöke amúgy úgy fogalmazott, hogy „javított verzióról” van szó, amelyet ismertetnek kollégáikkal. „A kormány a holnapi (csütörtöki – szerk. megj.) nap folyamán el akarja fogadni a sürgősségi rendeletet, amely ezáltal már június elsejétől hatályba lépne. Nem az számít, hogy mi mit gondolunk, hanem az, hogy mit gondolnak az emberek, és hamarosan kiderül, hogyan tovább” – fogalmazott Nistor a kormánykoalíció képviselőivel való találkozó után.
Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke is azt mondta, hogy konzultálnak a tagsággal, és várják a válaszukat a kormányzati ajánlatra. Hozzátette, a kormány legújabb ajánlatát a lehető legrövidebb időn belül ismertetni fogják a tanárokkal, hogy dönteni tudjanak a sztrájk folytatásáról vagy beszüntetéséről.
A kormány azután rukkolt elő újabb ajánlattal, hogy Klaus Iohannis államfő a nap folyamán egyeztetett a hárompárti koalíció liberális és szociáldemokrata társelnökeivel. A megbeszélésen az elnök felkérte a koalíciós pártok vezetőit, hogy mielőbb ismertessék az oktatási szakszervezetekkel folytatott tárgyalások eredményeit, illetve hogy milyen intézkedésekre készül a kormány a tanügyi helyzet rendezéséért. Az államfő által a tanügyi sztrájk kapcsán kezdeményezett szerdai találkozón részt vett Nicolae Ciucă miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a képviselőház elnöke, valamint Ligia Deca tanügyminiszter.
Az egyeztetésen számba vették az oktatási szakszervezetek követeléseit és azokat a lehetséges megoldásokat, amelyek a sztrájk lezárásához és a tanítás folytatásához vezethetnek. A román elnöki hivatal szerint Iohannis hangsúlyozta a felek közötti párbeszéd fontosságát. „Így azonnal újrakezdődnek a tárgyalások, és addig fognak tartani, amíg sikerül megállapodni a tanárok követeléseit kielégítő intézkedésekben” – szögezték le a közleményben.
Nem hajlandók semmilyen megállapodást aláírni a béremelésért sztrájkoló oktatási szakszervezetek, még akkor sem, ha az Klaus Iohannis államfő közvetítésével jön létre.
A Cotroceni-palotába hívta szerdán Klaus Iohannis államfő a kormánykoalíció képviselőit, hogy a tanügyi sztrájkról tárgyaljanak – értesült politikai forrásoktól az Agerpres hírügynökség.
Sorin Grindeanu szombaton Temesváron kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem egyezik bele az alacsonyabb jövedelmek vagy a nyugdíjak csökkentésébe.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
szóljon hozzá!