Fotó: FSLI/Facebook
A kormány csütörtökön sürgősségi rendelettel fogadja el a 2017/153-as törvényben előírt havi bruttó 1000 lejes fizetésemelést, amely a tanügyi alkalmazottak számára a jövőbeni bértábla szerinti emelés előlegét jelenti, és amelyet a következő, 2024. január 1-jétől alkalmazandó bértörvény tartalmazni fog. Az oktatásban dolgozó kisegítő személyzet számára a fizetésemelés havi bruttó 400 lej lesz.
2023. május 31., 15:382023. május 31., 15:38
2023. május 31., 16:382023. május 31., 16:38
A döntés azután született, hogy Nicolae Ciucă miniszterelnök, Marcel Ciolacu képviselőházi elnök és Ligia Deca oktatási miniszter szerdán a Victoria-palotában tárgyalt az oktatási szakszervezetek vezetőivel, hogy megvitassák követeléseiket. „Az új bértáblában a kezdő tanár/egyetemi tanársegéd fizetése a bruttó átlagbérhez lesz viszonyítva, és ez lesz az oktatási bértábla referenciapontja. Az új bértábla szerinti fizetésemelések az új bértörvény hatályba lépésétől számított legfeljebb három év alatt fokozatosan kerülnek bevezetésre, az első részlet az emelések teljes összegének 40 százalékát teszi ki” – közölte a kormány.
A kilátásba helyezett béremelést Nicolae Ciucă miniszterelnök is megerősítette a szerda délután megkezdődött kormányülés sajtónyilvános részén. Ismertetése szerint a béremelés a következő 7 hónapban 2 milliárd lejes többletterhet ró a költségvetésre. A kormányfő úgy vélekedett, szükség van a „normalitáshoz való visszatérésre”. „Abban egyeztünk meg, hogy a szakszervezeti vezetők egyeztetnek a pedagógusokkal. Meggyőződésem, hogy megértésről tesznek tanúbizonyságot, és megegyeznek abban, hogy a mai intézkedések nyomán a tanárok visszatérnek a katedrához” – jelentette ki a liberális kormányfő. Hozzátette, szerdán este ismét tárgyalóasztalhoz ül a szakszervezetek vezetőivel.
Marius Nistor, a Spiru Haret szakszervezeti szövetség elnöke amúgy úgy fogalmazott, hogy „javított verzióról” van szó, amelyet ismertetnek kollégáikkal. „A kormány a holnapi (csütörtöki – szerk. megj.) nap folyamán el akarja fogadni a sürgősségi rendeletet, amely ezáltal már június elsejétől hatályba lépne. Nem az számít, hogy mi mit gondolunk, hanem az, hogy mit gondolnak az emberek, és hamarosan kiderül, hogyan tovább” – fogalmazott Nistor a kormánykoalíció képviselőivel való találkozó után.
Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke is azt mondta, hogy konzultálnak a tagsággal, és várják a válaszukat a kormányzati ajánlatra. Hozzátette, a kormány legújabb ajánlatát a lehető legrövidebb időn belül ismertetni fogják a tanárokkal, hogy dönteni tudjanak a sztrájk folytatásáról vagy beszüntetéséről.
A kormány azután rukkolt elő újabb ajánlattal, hogy Klaus Iohannis államfő a nap folyamán egyeztetett a hárompárti koalíció liberális és szociáldemokrata társelnökeivel. A megbeszélésen az elnök felkérte a koalíciós pártok vezetőit, hogy mielőbb ismertessék az oktatási szakszervezetekkel folytatott tárgyalások eredményeit, illetve hogy milyen intézkedésekre készül a kormány a tanügyi helyzet rendezéséért. Az államfő által a tanügyi sztrájk kapcsán kezdeményezett szerdai találkozón részt vett Nicolae Ciucă miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a képviselőház elnöke, valamint Ligia Deca tanügyminiszter.
Az egyeztetésen számba vették az oktatási szakszervezetek követeléseit és azokat a lehetséges megoldásokat, amelyek a sztrájk lezárásához és a tanítás folytatásához vezethetnek. A román elnöki hivatal szerint Iohannis hangsúlyozta a felek közötti párbeszéd fontosságát. „Így azonnal újrakezdődnek a tárgyalások, és addig fognak tartani, amíg sikerül megállapodni a tanárok követeléseit kielégítő intézkedésekben” – szögezték le a közleményben.
Nem hajlandók semmilyen megállapodást aláírni a béremelésért sztrájkoló oktatási szakszervezetek, még akkor sem, ha az Klaus Iohannis államfő közvetítésével jön létre.
A Cotroceni-palotába hívta szerdán Klaus Iohannis államfő a kormánykoalíció képviselőit, hogy a tanügyi sztrájkról tárgyaljanak – értesült politikai forrásoktól az Agerpres hírügynökség.
Feljelentette hétfőn a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Emanuel Ungureanu a korrupcióellenes ügyészségen (DNA) Cătălin Cîrstoiut, a kormányzó balliberális koalíció főpolgármester-jelöltjét hivatali visszaélésért és csalásért.
Az érettségi vizsgák a végzősök bizonyos készségeit tanúsítják, a tételek nem nehezek, megoldásuk átlagos tudásszintet igényel – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Ligia Deca oktatási miniszter.
Klaus Iohannis államelnök hétfőn kihirdette a törvényt, amely megtiltja a felsőoktatási intézményeknek, hogy egy tanulmányi ciklus alatt módosítsanak a tandíjon.
Az ukrán határ közelsége és a dunai folyami kikötő elleni rendszeres orosz dróntámadások miatt kerülik a légitársaságok a Duna-delta felújított nemzetközi repülőterét – mutatott rá Stoian Vâlcu igazgató.
A Kulturális és Sajtószakszervezetek Országos Szövetsége hétfőn üdvözölte a kért béremelésekről szóló sürgősségi rendelettervezet közvitára bocsátását, de egyelőre folytatják a tiltakozást.
A román diplomáciai és konzuli képviseletekre eddig nem érkezett konzuli támogatás vagy segítségnyújtás iránti kérelem az iráni rakétatámadás után Izraelben tartózkodó román állampolgároktól.
A pártok által a júniusi európai parlamenti választásokon indított jelöltek alig egyharmada nő – derül ki az Expert Forum jelentéséből.
Kizárt, hogy Romániát meglepetésszerű katonai támadás érheti, mivel jelenleg „a stratégiai meglepetés már nem érhető el” – jelentette ki Nicolae Ciucă, a szenátus és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Múlt év decemberének végén 9758 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Számuk 2211-gyel csökkent 2022 végéhez képest.
Az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium hétfőn elkezdi az alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető újabb 250 lejes támogatás utalását a szociális kártyákra, az összegből mintegy 2,6 millió személy részesül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!