A szenátus után a bukaresti képviselőház is elfogadta hétfőn az új közigazgatási törvénykönyvet, amely egyebek mellett a kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozza.
2018. július 09., 22:152018. július 09., 22:15
2018. július 10., 17:152018. július 10., 17:15
A 230 oldalas, 650 törvénycikkből álló, a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és a közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódexet a román balliberális kormánytöbbség és az RMDSZ voksaival fogadta el a bukaresti képviselőház. Az új törvénykönyv az MTI tájékoztatása szerint az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a kisebbségi jogok megengedő értelmezésében is a magyar közösség számára fontos pontosításokat tartalmaz.
A közigazgatási kódex hatályba lépéshez elvileg már csak Klaus Johannis államfő aláírására van szükség, de két ellenzéki párt is jelezte: előzetes normakontrollt fog kérni az alkotmánybíróságtól. Az RMDSZ szerint a jogszabály biztosítja a kisebbségek anyanyelvhasználatát, európai szellemiségű, erősíti a decentralizációt és az önkormányzatok önrendelkezését. A szövetség közölte, a jogszabállyal új alapokra helyezték Románia közigazgatását, mivel az országnak nagy szüksége volt egy átfogó, átlátható és letisztult közigazgatási törvénykönyvre, hiszen az elmúlt időszakban igencsak súlyos gondokkal kellett szembenézniük az önkormányzatoknak és közintézményeknek, amelyek többnyire a többféle jogértelmezésből és -gyakorlatból adódtak.
Kelemen Hunor szövetségi elnök korábban a Krónikának elmondta, nem fog visszavonni már megszerzett jogokat a törvénykönyv, az RMDSZ pedig a jogszabály parlamenti vitája során a tavalyi tapasztalatokból kiindulva nem kezdeményezte a jelenleg húszszázalékos anyanyelvhasználati küszöb csökkentését. Korodi Attila, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője a hétfői végszavazást követően emlékeztetett, hogy a februárban a parlament elé terjesztett törvénykönyvhöz viszonyítva a ma elfogadott változat majdnem teljes egészében a parlamenti szakbizottságban újraírt és átdolgozott változat. „A képviselőházban zajló parlamenti vita alatt megőriztük a szenátusban elfogadtatott javaslatainkat a kisebbségi anyanyelvhasználatra vonatkozóan, valamint további garanciákat vittünk bele a törvény szövegébe. Így az új közigazgatási törvénykönyv hatályba lépése előtti időszakban érvényes jogszabályok által előírt anyanyelvhasználati jogokat nem lehet visszavonni” – mutatott rá Korodi.
A Hargita megyei törvényhozó hozzátette, a törvénykönyv szövege a szövetség javaslatai nyomán olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek arra kötelezik Romániát, hogy számos nemzetközi egyezményben foglalt, az ország által ratifikált nyelvhasználati jogokra vonatkozó rendelkezéseket gyakorlatba ültesse. Egy másik rendelkezés kihágásnak minősíti a tisztségviselők diszkriminatív, idegengyűlölő megnyilvánulásait, akkor is, ha azok nem a hivatali környezetben, hanem más nyilvános térben, például az internetes fórumokon történnek. Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint sikerült elérni, hogy ezután magyarul is ki kell írni az utcák, terek, parkok nevét ott, ahol a magyarság számaránya meghaladja a húsz százalékot. Kiterjesztették az anyanyelvhasználatot a prefektúra intézményére, a közszállítási vállalatokra, víz- és hőszolgáltatókra, ugyanakkor ezentúl anyanyelvű formanyomtatványok segítik az ügyintézést az önkormányzatokban.
Cseke Attila kiemelte azt is, hogy 2019. január 1-jétől a gépjárműbejegyzés és jogosítvány-kibocsátás átkerül a prefektus alárendeltségéből a megyei önkormányzatok hatáskörébe, továbbá a prefektusok hatásköreit „visszaszorították az alkotmányos keretek közé”, a közigazgatási törvénykönyv eredeti változata ugyanis szerinte túlzott, többlet hatáskörökkel ruházta volna fel a kormány területi képviselőit. A Bihar megyei politikus meggyőződésének adott hangot, miszerint az erdélyi magyarság ezentúl „jobb és kisebbségbarát közigazgatási törvénykönyv alapján élhet szülőföldjén”.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
A várható zivatarok miatt elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) nem szándékszik kilépni a kormányból – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt ügyvivő elnöke.
Románia készen áll hozzájárulni az ukrajnai béke megteremtéséhez és fenntartásához, valamint Oroszország elrettentéséhez – hangsúlyozta Nicușor Dan államfő „az elszántak koalíciójának” ülésén, amelyet videokonferencia formájában tartottak meg csütörtökön.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői és szenátorai biztosítják a határozatképességet a bizalmatlansági indítvány megvitatására összehívott hétfői parlamenti ülésen, de nem fognak szavazni – nyilatkozta Sorin Grindeanu, az alakulat ideiglenes elnöke.
Silviu Vexler, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke bejelentette, hogy visszaadja a román államtól kapott Nemzeti Érdemrendet, miután Nicușor Dan is alkotmányossági óvást emelt a fasiszta propaganda büntetését szigorító törvénytervezet ellen.
szóljon hozzá!