Diaszpóra-tüntetés: illetékességi vita hátráltatja a felelősségre vonást a csendőri erőszak ügyében

Fotó: Agerpres

Két évvel a román diaszpóra tömegoszlatással végződött kormányellenes tüntetése után is még illetékességi vita hátráltatja a felelősök elszámoltatását: hétfőn a bukaresti táblabíróság elhárította illetékességét a vádemelés nélkül lezárt bűnvádi eljárás részleges újraindításáról szóló főügyészi döntés megerősítését illetően.

MTI

2020. augusztus 10., 22:002020. augusztus 10., 22:00

A külföldön élő román vendégmunkások 2018. augusztus 10-én az akkor kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői ellen szerveztek nagyszabású megmozdulást a kormány épülete előtt. A tömegben elvegyülő rendbontók sorozatos provokációira hivatkozva a csendőrség könnygázt és vízágyút vetett be a sok tízezres tömeg „lecsillapítására”, majd erővel kiszorította a tüntetőket a térről.

A demonstráción 450 ember, köztük 35 csendőr szorult helyszíni orvosi ellátásra, 70 embert kellett kórházba szállítani.

Az ügyet eredetileg a katonai ügyészség kezdte vizsgálni, miután 700 tüntető az elszenvedett sérülések miatt feljelentést tett a csendőrök ellen.

A katonai ügyészség tavaly májusban még a nyomozás kiterjesztéséről számolt be, mivel úgy értékelte: a csendőrség indokolatlanul folyamodott tömegoszlatáshoz a tüntetésén, és az aránytalan beavatkozáshoz szándékosan kreált ürügyet.

Másfelől a csendőrség a szervezett bűnözés elleni ügyészségnél (DIICOT) tett feljelentést az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló kísérlet, illetve az államhatalom gyakorlásának a nemzetbiztonságot veszélyeztető akadályozása miatt, miután – egy hónappal a nagy médiavisszhangot és európai bírálatokat kiváltó erőszakos cselekmények után –

Liviu Dragnea, a PSD akkori elnöke külföldről pénzelt államcsínykísérletnek minősítette a diaszpóra erőszakba torkollott kormányellenes tüntetését.

A katonai ügyészség tavaly júniusban átadta az általa összegyűjtött nyomozati anyagot a DIICOT-nak arra hivatkozva, hogy az állambiztonságot érintő bűncselekmények és a szervezett bűnözés ügyében nincs illetékessége. A dosszié itt megpihent, majd az eljáró ügyész idén július 15-én vádemelés nélkül lezárta a vizsgálatot mind az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló kísérlet, mind pedig a csendőrségi vezetők által bűnszövetkezetben elkövetett hatalmi visszaélés gyanújának tekintetében, a tömegoszlatásban részt vevő csendőrök esetleges túlkapásainak ügyét pedig visszaküldte a katonai ügyészségnek.

A DIICOT eljáró ügyésze egyszer sem idézte be a csendőrségi vezetőket, hanem az iratcsomó áttanulmányozása után jutott arra a következtetésre, hogy a sötétség beálltával a tömegoszlatás indokolttá vált, mert a békés tüntetők nem határolódtak el a – rendfenntartók testi épségét veszélyeztető – provokátoroktól, és nem tették már lehetővé kiemelésüket a tömegből.

Az eljáró ügyész döntését, miszerint a csendőrségi vezetők ellen beszüntetik az eljárást, a közfelháborodás nyomására múlt héten Giorgiana Hosu, a DIICOT főügyésze felülbírálta, és úgy döntött, hogy a dossziénak ezt a részét is (nemcsak az alacsonyabb rangú beosztottak túlkapásait) visszaküldik a katonai ügyészséghez. A főügyész határozatát azonban a bíróságnak is meg kell még erősítenie: ebben az ügyben alakult ki újabb illetékességi vita, miután a gyanúsítottak egyike kifogást emelt a bukaresti táblabíróság kompetenciája ellen.

A táblabíróság úgy döntött: a fővárosi törvényszékre tartozik, hogy jóváhagyja a bűnvádi eljárás újraindítását a katonai ügyészségen a csendőrségi vezetők ellen.