Nyomoznak. A dák műkincsek ügyében nyomozó holland rendőrség szerint Hollandia északi részéből érkeztek a Drents Múzeumot kirabló bűnözők
Fotó: holland rendőrség
Új nyomra bukkant a holland rendőrség az asseni Drents Múzeum kirablása ügyében, ahonnan a hétvégén Romániából odaszállított dák műkincseket – a Coțofenești-sisakot és három dák karkötőt – loptak el.
2025. január 29., 09:292025. január 29., 09:29
A holland rendőrség kedden este a dák műkincsek allopása ügyében kiadott sajtóközleménye szerint
Az eredetileg felfedezett lopott és felgyújtott autó mellett a nyomozók most egy sötét színű Ford furgont is keresnek.
A nyomozók azt is közölték, hogy a múzeum közelében két nagy kalapácsot és egy feszítővasat találtak, amelyeket szerintük a rablás során használtak.
A holland rendőrség nyomozásaiból kiderült, hogy a múzeumi betörők Alkmaarból elloptak egy Volkswagen Golfot, amelyet később a rablásnál használtak – írja az Osporing Verzocht.
Menesztették kedden a Román Nemzeti Történeti Múzeum igazgatóját, Ernest Oberlander-Târnoveanut a Hollandiában elrabolt dák műkincsek ügyében – jelentette be Natalia Intotero kulturális miniszter.
A holland nyomozók szerint az elkövetők a rendszámtáblákat Witmarsumból lopták el. Az autót ezután felgyújtották.
A holland rendőrség vasárnap közzétette az asseni múzeumi rablás pillanatairól készült felvételeket, amelyeken legalább három személy látható, akik részt vettek a rablásban.
„A felvételen látható, amint a gyanúsítottak kinyitják a külső kaput, majd robbanás következik. A gyanúsítottak így jutottak be a múzeumba” – írta a rendőrség a Youtube-videót kísérő üzenetben.
Példátlan mértékű kártérítést követelne Hollandiától az asseni Drents Múzeumból szombatra virradóra ellopott dák műkincsekért Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
Eközben Raluca Turcan volt nemzeti liberális párti (PNL) művelődési miniszter annak kapcsán, hogy felmerült: a dák műkincseknek az ő mandátuma idején jóváhagyott Hollandiába szállításához kormányrendeletre lett volna szükség, ahogy azt a kormány vezető erejét adó, a PNL-lel koalícióban kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai sugallják,
Raluca Turcant kedd este az Antena 3 televízióban arról kérdezték, hogy miért nem született kormányhatározat a műkincsek ideiglenes Hollandiába szállításáról, hogy a Drents Múzeumban kiállítsák őket.
A törvény nagyon világosan kimondja: amikor létrejön a múzeumok közötti együttműködés kerete, mint ahogy ez a Nemzeti Történeti Múzeum és a Drents Múzeum esetében történt, a Múzeumok és Gyűjtemények Nemzeti Bizottsága megvizsgálja a sokumentumokat és a javak külföldre vitelének körülményeit, és a miniszter jóváhagyja. (...) A római kiállítás több hatóság és intézmény együttműködésével jött létre. A hollandiai kiállítást a művelődési minisztérium és a Nemzeti Történeti Múzeum szervezte, más múzeumok darabjait is átvéve. A törvény, annak a gyanú keltésének szándékával bemutatott rendeletnek a szövege nagyon világosan kimondja, hogy a kormányhatározat kumulatív feltételének akkor kell teljesülnie, ha több hatóság – többes számban –, állami és közintézmények működnek együtt. Ellenkező esetben a hatályos jogszabályok érvényesek” – mondta Raluca Turcan.
A holland rendőrség megtalált egy kalapácsot, amelyet a feltételezések szerint azok a rablók használtak, akik szombatra virradóra Romániából származó dák műkincseket loptak el a hollandiai Assenben működő Drents Múzeumból.
„A Drents Múzaeumban megrendezett kiállítás szerződése hasonló a római kiállításéhoz, a jogi keret csak a hatóságok és intézmények közötti együttműködésre vonatkozik, így a hatóságok és intézmények között elszámoltathatóság, korrelált döntéshozatal van. A közigazgatási törvénykönyv pontosan kimondja, hogy mit jelent a hatóság – a művelődési minisztérium, egyedül –, a múzeumi törvény pedig nagyon világosan kimondja, hogy mit jelent a közművelődési intézmény” – tette hozzá Raluca Turcan.
Elmondta, hogy a múzeumok közötti párbeszéd a kiállítások megszervezéséről 2020-ban kezdődött, és hét hónapba telt, mire összeállt, ami rövid idő egy kiállítás előkészítéséhez.
– állította a volt művelődési miniszter.
Turcan elmondta, hogy a Drents Múzeum Hollandia legnagyobb régészeti múzeuma, és a szakemberek körében „kivételes” hírnévnek örvend.
Mint arról beszámoltunk, az asseni múzeumba szombat hajnalban hatoltak be ismeretlenek, miután a holland hatóságok beszámolója szerint robbantással áttörték az épület külső falát.
A rablás a Dacia! Arany és ezüst királysága című, a Román Nemzeti Történeti Múzeummal együttműködésben szervezett időszakos kiállítást célozta.
A Drents Múzeum tárlata a tervek szerint vasárnap zárult volna, a kiállítási anyagát – 673 darab dák arany- és ezüsttárgyat – 18 romániai múzeumból szállították Hollandiába.
Nem fogadtak el a hétvégén Hollandiában ellopott romániai dák műkincsek külföldre szállítását engedélyező kormányrendeletet – erősítette meg hétfőn Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Román Nemzeti Történeti Múzeum vezetése vasárnap sajtótájékoztatón közölte, hogy
Ernest Oberlander-Târnoveanu múzeumigazgató elmondta: azért esett a választásuk a Drents Múzeumra, mivel ez a legrégebbi és legmodernebb holland régészeti közgyűjtemény, és számos nemzetközi hírű kiállítást szervezett kevésbé ismert kultúrák bemutatására.
Mint mondta, a kiállítást a nemzetközi előírások szerint szervezték meg, és 35 millió euróra biztosították egy holland biztosítócégnél.
Az autót a rablást követően felgyújtották.
A Telegraaf szerint nem kizárt a németországi hírhedt Remmo-klán, egy libanoni-kurd származású család érintettsége, amely az elmúlt években nagy feltűnést keltő múzeumi betöréseket hajtott végre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
A PSD távol maradt a PNL kongresszusától, mint a szociáldemokraták közölték, különbséget tesznek a kormányzati és a politikai együttműködés között.
Romániának van jövője, és ez ,,belátható időn belül” érezhető lesz – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében.
Csökkentik az állami vállalatok igazgatótanácsainak létszámát és a menedzserek juttatásait – közölte Ilie Bolojan miniszterelnök a költségvetési deficitcsökkentés második csomagja tervének ismertetésekor.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
Megszabadulna a szovjet eredetű fegyverektől a román védelmi tárca, és korszerű eszközökre cserélné le őket.
A rendőrök 500 lejre büntettek meg egy taxisofőrt, aki július 10-ről 11-re virradó éjszaka nem volt hajlandó felvenni egy utast a Henri Coandă repülőtéren, és bevonták a fuvarozói engedélyét.
Az elnöki illetmény havi összege valamivel több mint 27 000 lej – ez most azért számít referenciának, mert fölvetődött, hogy azok az állami cégvezetők, akik többet keresnek az államfőnél, mondjanak le önként illetményük egy részéről.
A polgárok 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR), 20 százaléka a Szociáldemokrata Pártra (PSD), 15 százaléka a Nemzeti Liberális Pártra (PNL) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a CURS felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!