Fotó: SRI/Facebook
Bár örül annak Csendes László, az egykori kommunista állambiztonság irattárát átvilágító testület (CNSAS) tagja, hogy a hírszerzés 33 év után számos, az 1989-es forradalomra vonatkozó irat titkosságát oldotta fel, úgy véli: a példát más intézményeknek is követniük kell, hogy teljesebb képet kapjunk az eseményekről.
2023. január 08., 18:072023. január 08., 18:07
Pozitív, de nem elégséges lépésnek tartja Csendes László, a Securitate Irattárát Átvilágító Országos Tanács (CNSAS) magyar tagja a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) azon, múlt év végi bejelentését, miszerint feloldották a kommunista állambiztonsági szervek 1989-es eseményekben való részvételéről szóló akták titkosítását.
Az átvilágítóbizottság tagja a Krónikának nyilatkozva rámutatott: elsősorban a történészek feladata, hogy átvizsgálják és feldolgozzák az immár nem titkos dokumentumokat, ami jelentős munka. Ezt követően össze kell hasonlítani őket azokkal, amelyeket eddig tett nyilvánossá a SRI, és amelyeket eddig a CNSAS-nál kutathattak, de azokkal is, amelyeket a különböző visszaemlékezők hoztak nyilvánosságra. Ezt követően kell megvizsgálni, hogy a dokumentumok alapján narratíva-változás állhat-e be vagy sem.
„Ezért várom mindig a titkosítások feloldását. Nagyon örülök neki, hogy harminchárom év után ez lehetővé vált, de megtehették volna hamarabb is” – szögezte le Csendes László.
Mint arról beszámoltunk, Eduard Hellvig, a SRI igazgatója december 22-én jelentette be, hogy feloldották az 1989-es forradalomra vonatkozó, a kommunista titkosszolgálat, a hírhedt Securitate tisztjeinek akkori szerepével kapcsolatos belső ügyiratainak titkosítását.
Feloldotta a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) a kommunista állambiztonsági szervek 1989-es eseményekben való részvételéről szóló akták titkosítását.
A szolgálat honlapján immár elérhető 13 kötetnyi dosszié az 1989-es decemberi események kivizsgálására létrehozott, 1991-ben és 1992-ben működő szenátusi különbizottság által már megvizsgált dokumentumokat tartalmazza: a Securitate központi szervei és megyei kirendeltségei által 1989 decemberében készített iratokat, a Securitate által készített fotók, videó- és hangfelvételek jegyzékét, a Securitate 1989 decemberében megsebesült vagy meghalt tisztjeiről szóló kimutatást és a Securitate-tisztek 1989. december 15–22-e között teljesített küldetéseinek – a későbbi SRI által összeállított – jegyzőkönyveit.
Hozzátette: áldozatok százainak hozzátartozói és románok milliói várnak ma is arra, hogy megtudják az igazságot az 1989-es véres eseményekről, ezért döntött úgy a hírszerző szolgálat, hogy feloldja az ezzel kapcsolatban rendelkezésére álló dokumentumok titkosítását. Hellvig szerint az SRI ezzel hozzá akar járulni ahhoz, hogy a román állam jogi értelemben is végképp elítélje a kommunizmust.
A hírszerzés a kommunista diktatúra megdöntésének 33. évfordulójára időzítette a forradalommal kapcsolatos iratok közzétételét.
A mesterséges intelligencia segítségével generált félretájékoztató videóanyagokat terjesztő TikTok-fiókokra hívta fel a figyelmet vasárnap a bukaresti belügyminisztérium.
Románia volt államfői is leadták voksukat vasárnap. Klaus Iohannis Szebenben szavazott a feleségével, Traian Băsescu pedig Bukarestben voksolt.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vasárnapi közleménye szerint egyre több jel utal „választási csalásra, a szavazók megfélemlítésére és a politikai erőforrásokkal való visszaélésre”.
Nicușor Dan független elnökjelölt vasárnap reggel kijelentette, hogy a jólétet hozó változásra szavazott, nem a befektetőket elriasztó változásra.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje Călin Georgescu volt független elnökjelölttel együtt szavazott, Ilie Bolojan ügyvivő államfő, Cătălin Predoiu ügyvivő miniszterelnök is leadta szavazatát a második fordulóban vasárnap.
Vasárnap reggel 9 óráig, a szavazás első két órájában 1 586 857 választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 8,82 százaléka szavazott az államfőválasztás második fordulójában.
A belföldi szavazóhelyiségek megnyitásával vasárnap megkezdődött a romániai elnökválasztás második fordulója, amelyen a voksolásra jogosult mintegy 19 millió nagykorú állampolgár eldöntheti, ki lesz az ország következő elnöke.
A 2025-ös elnökválasztás második fordulójában is fontos, hogy a választók a bélyegzőt megfelelőképpen helyezzék el a szavazólapon, hogy a szavazat érvényes legyen.
A Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (FCER) pénteken állásfoglalást tett közzé az elnökválasztás második fordulójával kapcsolatban.
Videókapcsolatot létesítve beszélgetett egymással pénteken Emmanuel Macron francia elnök Nicuşor Dan bukaresti főpolgármesterrel, akit támogatásáról biztosított a vasárnapi romániai államfőválasztáson.
szóljon hozzá!