Noha nem tartja valószínűnek, hogy Oroszország megtámadna egy NATO-tagállamot, nyílt konfliktust robbantva ki ezáltal, Ciucă úgy véli, hogy az ukrajnai háború beigazolta azokat a figyelmeztetéseket, amelyeket a NATO keleti tagjai már jó évtizede megfogalmaztak, és amelyek szerint Vlagyimir Putyin elnök eltökélt szándéka, hogy visszaszerezze a Szovjetunió által egykor ellenőrzött területeket.

„Oroszország nem úgy gondolkodik, mint mi. Oroszország nem úgy viselkedik, mint mi” – mondta a román kormányfő,

A Bloomberg cikke emlékeztet, hogy a 19 milliós Románia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz és 2007-ben az Európai Unióhoz. Az Oroszország által Ukrajna ellen intézett február 24-i támadás után a román nép elsők között sietett a megtámadottak segítségére.

Az 624 kilométeres ukrán-román határ a leghosszabb az EU-ban; Románia a vasútvonalak gyors újjáépítésével és a kikötők felújításával igyekezett segíteni, hogy az ukrán exportszállítmányok kikerülhessék az orosz megszállás alatt lévő vonalakat és a fekete-tengeri kikötők blokádját. Emellett több mint egymillió, a háború elől menekülő ember határátkelését tette lehetővé – írja a Bloomberg.

Ugyanakkor egyre nagyobb az aggodalom, hogy a tél közeledte, az apadó orosz gázmennyiség és az energiaárak növekedése miatt csökkenni fog a gazdagabb nyugati országok arra irányuló eltökéltsége, hogy Oroszországgal szembeni szankciókkal és Ukrajnának nyújtott fegyverekkel továbbra is nyomás alatt tartsák Oroszországot.

Ha az oroszok nem hagynak fel mielőbb a háborúval, nem ülnek tárgyalóasztalhoz és nem ismerik el Ukrajna területi egységét, függetlenségét és szuverenitását, akkor más országokkal is hasonlóan fognak bánni – figyelmeztet a román miniszterelnök.

Az általa vezetett kormány arra törekszik, hogy – a NATO-val szembeni vállalást túlteljesítve – a bruttó nemzeti termék 2,5 százalékát fordítsa védelemre. Az összeg mintegy harmadát fegyverek, többek között harci repülőgépek, tengeralattjárók, korvettek, páncélozott harci járművek és drónok beszerzésére fordítják – mondta.

Ez megszüntetné a hosszú várakozási időt Románia és más EU-s országok határainál, és növelné az ország vonzerejét a külföldi befektetők szemében. Hozzátette, Brüsszel várhatóan megszünteti az igazságügyi reform és a korrupció felszámolása terén elért eredményeket monitorozó mechanizmust.

„Minden, amit a konfliktus kitörése óta tettünk, azt bizonyítja, hogy készen állunk schengeni állammá válni. Várjuk a többi európai uniós vezető elismerését mindazért, amit tettünk” – jelentette ki Románia miniszterelnöke az interjúban.