A SRI ma is nemzetbiztonsági veszélyként kezeli a magyar közösséget és a székelyföldi autonómiatörekvéseket.
Fotó: Haáz Vince
Románia távolról sem mintaország a kisebbségvédelemben, a 2010-es évek óta pedig egyenesen visszalépés tapasztalható a kisebbségi jogok érvényesítése terén – állapították meg csütörtökön Bukarestben annak a pódiumbeszélgetésnek az előadói, amelyet a rendszerváltozás évfordulója előtt tisztelgő „30 éve szabadon” emlékév keretében rendeztek a romániai magyarság helyzetének alakulásáról.
2019. november 21., 19:572019. november 21., 19:57
2019. november 22., 11:022019. november 22., 11:02
A Magyarország bukaresti nagykövetsége és kulturális külképviselete által kezdeményezett, a bukaresti Balassi Intézetben román nyelven tartott fórumon Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) korábbi elnöke felidézte:
Markó Béla az utóbbi három évtized meghatározó döntései közé sorolta azt, hogy az RMDSZ nem a tüntetéseket, a polgári engedetlenséget és más radikális megnyilvánulásokat, hanem a politikai eszközöket választotta a magyar közösség jogainak kivívására. Az RMDSZ volt elnöke Emil Constantinescu akkori román államfő bátorságát is dicsérő történelmi fordulatnak minősítette az RMDSZ első, 1996-os kormányra lépését, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a kisebbségi jogok terén akkor elkezdett építkezés megrekedt, sőt visszájára fordult, mivel
Gabriel Andreescu politológus, emberi jogi aktivista úgy értékelte: Romániában a kommunista politikai rendőrség, a hírhedt Securitate örökébe lépett Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és az egykori kommunista elit használta a „magyar veszély” kártyáját hatalma átmentésére és legitimálására. Szerinte az ország a 90-es években csak az emberi és kisebbségi jogokért, az ország demokratizálódásáért nyíltan kiálló értelmiségi csoportoknak – az írószövetségnek, a Társadalmi Párbeszéd Csoportnak, a Pro Európa Ligának, a Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek – köszönhetően kerülte el a jugoszláviai polgárháborúk útját.
Andreescu szerint az 1996-os „csoda” – az RMDSZ kormányra lépése – után a civil szervezetek szerepét a politikai elit vette át a kisebbségvédelemben, amely azonban a 2010-et követő években egyre gyakrabban ütközik a közöny és ellenállás falába. Az emberi jogi aktivista szerint paradigmaváltásra van szükség a román kisebbségvédelemben:
Markó Béla: Romániában a meglévő törvényeket, ratifikált nemzetközi egyezményeket sem tartják be
Fotó: Kristo Robert
A pódiumbeszélgetés harmadik meghívottja, Adrian Szelmenczi, az Active Watch médiafigyelő szervezet képviselője rámutatott: a SRI ma is nemzetbiztonsági veszélyként kezeli a magyar közösséget és a székelyföldi autonómiatörekvéseket. Meglátása szerint erősödik a magyarellenes gyűlöletbeszéd, a román média viszont elhallgatja az Európa Tanács jelentését, amely rámutat, hogy Románia nem léptette életbe az általa ratifikált kisebbségvédelmi egyezményeket.
Szelmenczi szerint igaz ugyan, hogy a román parlamentben már nincsenek szélsőséges pártok, de szinte
vagy az etnikai jelképek tiltásáról terjesztenek be törvényjavaslatokat. A szónok Klaus Johannis államfőt is bírálta, amiért alkotmányossági óvást emelt az új közigazgatási kódex szinte valamennyi kisebbségvédelmi intézkedése ellen, hiszen ezáltal – a 90-es évek óta először – ismét korlátozni próbálják a kisebbségi jogokat Romániában.
A pódiumbeszélgetés moderátora, Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke következtetései között megállapította: román többség és magyar kisebbség legfontosabb közös projektje az elmúlt 30 évben Románia európai és euroatlanti integrációja volt. Hozzátette: a 2010-es évek Romániájában tapasztalt visszalépések már csak azért is aggasztóak, mert a kisebbségvédelem elválaszthatatlan a demokráciától, a kisebbségi jogok sérülése pedig magát a demokráciát veszélyezteti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az év első három hónapjában lefolytatott több mint 400 akció nyomán összesen 173 személyből álló 23 bűnszervezetet számolt fel a rendőrség.
Szombaton kezdődik és május 3-án reggel 7 óráig tart az időközi helyhatósági választások kampánya.
Megbánta Crin Antonescu, hogy azt mondta: a kínai gyakorlatot alkalmazva stadionokban lövetné főbe a drogdílereket.
Labilis légkörre figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdélyre, a Bánságra, a Partiumra – beleérvte Máramaros megyét is – , Olténiára, Munténia nyugati részére és a hegyvidéki területekre.
Bár nem támogatja a halálbüntetés visszaállítását, a drogdílereket stadionban lövetné agyon, ha ez lehetséges volna – jelentette ki Crin Antonescu.
Megbocsát Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a párt azon vezetőinek, akik múlt héten arról döntöttek: helyette a függetlenként induló bukaresti főpolgármestert, Nicușor Dant támogatják az elnökválasztáson.
Cáfolta csütörtökön a iași-i Sf. Spiridon kórház vezetősége, hogy az intézmény három alkalmazottjának – két rezidens és egy beteghordozó – halálát munkahelyi túlterheltség okozta volna.
Crin Antonescu felolvasta az újságíróknak azt a nyilatkozatot, amelyet az egykori titkosrendőrség, a Securitate felszólítására tett 1988-ban egy barátjáról. Leszögezte: nem „jelentésről”, hanem nyilatkozatról van szó, amelyet a Securitate nyomására tett.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Cáfolja az Országos Vízügyi Igazgatóság (ANAR) Victor Ponta független álalmfőjelölt állítását, hogy a 2014-es árvíz idején az ő utasítására nyitották meg a Vaskapu erőmű gátját, hogy a Duna vize Belgrád helyett romániai területeket árasszon el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!