Nem lesz könnyű újratárgyalnia a román kormánynak a helyreállítási terv adott fejezeteit az Európai Bizottsággal
Fotó: Gov.ro
Nem tárgyalható újra az Európai Bizottság szerint a román helyreállítási terv, amelyet a nagykoalíciós kormány szociáldemokrata (PSD) fele a nyugdíjakra fordítható plafon emelése érdekében módosítana.
2022. február 13., 10:412022. február 13., 10:41
2022. február 13., 14:192022. február 13., 14:19
Románia csak kivételes esetben, például történelmi léptékű természeti csapás esetén tárgyalhatná újra az uniós helyreállítási és ellenállóképességi tervet – hozta Bukarest tudomására az Európai Bizottság. Az Európai Unió végrehajtó testülete a Digi 24 hírtelevízió által feltett kérdésre válaszolva közölte, az esetleges újratárgyalás a reformok késlekedését és bizonyos uniós források elvesztését vonná maga után.
A koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk felszámolását célzó terv keretében Bukarest többek között vállalta, hogy az állami nyugdíjakkal járó kiadások nem haladhatják meg az össztermék (GDP) 9,4 százalékát. Idén januárban 10 százalékkal emelkedett Romániában az öregségi juttatás, ennél nagyobb arányú indexálást egyelőre nem bír el a költségvetés a kormány szerint. A Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az RMDSZ-szel koalícióra lépett PSD szerint azonban a közel két számjegyűsre duzzadt infláció, valamint a meredek drágulások miatt elengedhetetlen a nyugdíjak további emelése. Megjegyzendő, hogy a baloldali alakulat volt a zászlóvivője évekkel ezelőtt a járandóságok 40 százalékkal történő emelését előíró jogszabálynak, amelynek gyakorlatba ültetését folyamatosan halasztják.
A témában már zajlottak egyeztetések a koalíció vezetői és Klaus Iohannis államfő között, amelyen egyetértettek abban, hogy a 9,4 százalékos felső küszöb „nem elegendő”, Nicolae Ciucă liberális kormányfő pedig arra utasította munkaügyi miniszterét, hogy lásson neki az általános nyugdíjreformnak. A miniszterelnök egyúttal hajlandónak mutatkozott arra, hogy a tárcavezetővel együtt Brüsszelbe utazzon a nyugdíjkeretről történő egyeztetés érdekében. Marius Budăi munkaügyi miniszter úgy véli, nem hagyható, hogy „logikátlan” kitételek nyugdíjasok millióit érintsék hátrányosan, „ítéljék szegénységre”, ezért szerinte újra kell tárgyalni a rezilienciatervet. A szociáldemokrata tárcavezető leszögezte, hogy semmiképpen nem hajlandó lemondani a nyugdíjemelésről és a nyugdíjrendszerben tapasztalható egyenlőtlenségek felszámolásáról, és támogatja a helyreállítási terv újratárgyalását oly módon, hogy emeljék 11,7 százalékra a nyugdíjakra fordítható GDP-részesedést.
„Az Európai Bizottság a terv egészére értette, hogy csak természeti katasztrófa esetén lehetséges a módosítás. Mi nem akarjuk veszélybe sodorni az uniós terv végrehajtását, sőt meg akarjuk valósítani a benne rögzített reformokat, ám a 9,4 százalékos GDP-hányad nem elegendő a tervben is szereplő nyugdíjreform gyakorlatba ültetéséhez” – nyilatkozta a hírcsatornának Budăi.
Brüsszel ama ajánlására, miszerint a bukaresti hatóságoknak anyagilag is ösztönözniük kellene, hogy a foglalkoztatottak minél előrehaladottabb korban menjenek nyugdíjba, a munkaügyi miniszter elmondta, a bukaresti kormány ezzel nem érthet egyet, hiszen Romániában alacsonyabb a várható élettartam, mint a többi EU-tagállamban. „Az EB-nek meg kell értenie, hogy Romániában nagyon sokan dolgoztak nehéz körülmények között, akiknek nem mondhatod, hogy 70 éves korukig dolgozniuk kell. Ez a PSD szempontjából megengedhetetlen, ilyesmit nem fogadunk el” – közölte a tárcavezető.
Marius Budăi munkaügyi miniszter
Fotó: Gov.ro
A koalíciós partner PNL szerint azonban 2023-ig semmiképpen sem lehetséges a rezilienciaterv módosítása, és arra figyelmeztetnek, hogy Brüsszel már korábban is aggodalmát fejezte ki a bukaresti kormányzati illetékesek ilyen irányú nyilatkozatai miatt. „Aki újra akarja tárgyalni a helyreállítási tervet, üljön repülőgépre, próbálja meggyőzni Brüsszelben az uniós illetékeseket, és mi majd egyetértünk a döntéssel” – nyilatkozta a téma kapcsán Florin Cîțu volt miniszterelnök, az ő kormánya folytatta le a tárgyalásokat az EB-vel a helyreállítási tervről, majd írta alá az erről szóló megállapodást.
A PNL elnöke egyúttal közzétett egy adatsort, amely szerint 2016-ban a GDP 6,76, 2017-ben 6,66, 2018-ban és 2019-ben 6,61, 2020-ban 7,71, 2021-ben 7,54, 2022-ben pedig 7,48 százalékát fordította Románia állami nyugdíjakra. Ezek az értékek azonban csupán a hozzájáruláson alapuló öregségi juttatásokat ölelik fel, márpedig Brüsszel értésre adta, hogy a 9,4 százalékos plafonba bele kell foglalni a közel 10 ezer speciális, valamint a katonai nyugdíjakat is, ami nagy tétel, csak utóbbiból 97 ezret folyósítottak tavaly decemberben Romániában egymilliárd euró értékben.
Fotó: Florin Citu/Facebook
Különben a bukaresti nagykoalícióban az is borzolja a kedélyeket, hogy egy pártgyűlésről kiszivárgott információk szerint a román liberálisok hajlanak a nyugdíjkorhatár 70 évre történő emelésére, illetve az időskori juttatás és a fizetés halmozásának megtiltására, amit a szociáldemokraták határozottan elutasítanak.
Egy ember életét vesztette szombaton egy robbanásban, amely az A7-es autópálya munkatelepén történt, a Prahova megyei Dumbrava település térségében.
Az év első kilenc hónapjában a rendőrök 10 246 ideiglenes távoltartási parancsot adtak ki, amelyek közül 4133-ból bírósági távoltartási végzés lett – számolt be szombaton a Román Rendőrség.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezte pénteken a bukaresti ítélőtábla Marta Dalida Achimet, a tisztségéből felfüggesztett ügyvédnőt, aki a gyanú szerint bérgyilkost fogadott a fia haláláért általa felelősnek tartott három személy meggyilkolására.
A tanügyminisztérium 70 303 568 eurót különített el az egyetemi épületek korszerűsítésére és új bentlakások építésére az országos helyreállítási alapból finanszírozott két projekt keretében – jelentette be pénteken a szaktárca.
Vasárnap véget ér az egyhetes vakáció, hétfőn elkezdődik a 2024–2025-ös tanév második modulja.
A Román Posta megkezdte pénteken a novemberi nyugdíjak kiosztását – közölte az intézmény.
Klaus Iohannis államfő pénteken kihirdette a törvényt, amely szerint a román állam a hozzátartozók kérésére 5000 euróig terjedően köteles fedezni a külföldön elhunyt román állampolgárok hazaszállításának költségeit.
Az állami ingatlanokat kezelő protokollalap (RA-APPS) eddig áfa nélkül 13,8 millió lejt – több mint négymillió eurót – fizetett ki annak a bukaresti luxusvillának a felújítására, amelyet a gyanú szerint Klaus Iohannis államfő használhat majd.
Elutasította az illetékes román bíróság Ukrajna azon kérelmét, hogy kényszer-végrehajtás útján foglalják le a Romániában lévő orosz vagyonelemeket.
Apácának öltözve próbált pénzt kicsalni áldozataitól egy bákó megyei férfi – közölte a moldvai megye rendőr-főkapitánysága.
szóljon hozzá!