Fotó: Román védelmi minisztérium
Jelenleg nem áll fenn a veszélye annak, hogy Románia háborúba sodródjon, de ez nem jelenti azt, hogy az országnak ne kellene felkészülnie minden eshetőségre – jelentette ki hétfőn a bukaresti képviselőház ügyvivő elnöke, Alfred Simonis.
2024. február 05., 20:372024. február 05., 20:37
2024. február 05., 20:572024. február 05., 20:57
A parlamentben nyilatkozó szociáldemokrata (PSD) politikust arról kérdezte a sajtó, hogy szüksége van-e most a hadseregnek az önkéntes katonai képzés beindítására. Simonis emlékeztetett arra, hogy Románia a NATO tagja, és igaz ugyan, hogy a szomszédságában háború zajlik, de az országot közvetlen veszély nem fenyegeti. „Ez nem jelenti azt, hogy ne kellene mindig minden forgatókönyvre felkészülnünk. Egy felelős állam minden forgatókönyvre fel van készülve” – szögezte le Simonis.
Hozzátette, a parlament két házának védelmi bizottságai kedden tárgyalni fognak a védelmi minisztérium képviselőivel.
Laurenţiu Leoreanu, a képviselőház védelmi bizottságának elnöke hétfőn elmondta, hogy a keddi találkozón „cselekvési irányvonalakat” és a parlamentnek ebben az ülésszakában elfogadásra váró tervezeteket vitatják meg. Emlékeztetett arra, hogy a parlament két házának illetékes testületei háromhavonta konzultáltnak a védelmi minisztérium képviselőivel a geopolitikai kontextusról, a haderőfejlesztésekről és a nemzetbiztonsággal kapcsolatos kérdésekről. Hozzátette, hogy a keddi találkozó időpontját már korábban rögzítették.
Gheorghiţă Vlad vezérkari főnöknek arról a nyilatkozatáról, miszerint fel kell készíteni a lakosságot az ország megvédésére, Leoreanu kijelentette: „Természetesen, ha háború van a határunkon, fel kell készülni, állandó kapcsolatban kell lenni a szövetségesekkel, a stratégiai partnerekkel, hogy soha ne érjen bennünket meglepetés”. Hozzátette: személyes véleménye az, hogy Romániát nem fenyegeti közvetlen háborús veszély. Nicoleta Pauliuc, a szenátus védelmi bizottságának elnöke ugyancsak hétfőn kijelentette, hogy a védelmi miniszter nem kérte a hadsereggel kapcsolatos törvények módosítását vagy más jogszabálytervezetek elfogadását.
Mint arról beszámoltunk, Gheorghiță Vlad, a román hadsereg új vezérkari főnöke a múlt héten úgy vélekedett: Oroszország nem fog megállni Ukrajnában, más európai országokat is célba vesz, ezért a polgároknak katonai kiképzést kellene kapniuk. Marcel Ciolacu kormányfő erre úgy reagált: az ország sosem volt nagyobb biztonságban, mint most, nem áll fenn a veszélye annak, hogy Románia háborúba keveredjen.
Oroszország nem fog megállni Ukrajnában, más európai országokat is célba vesz, ezért a polgároknak katonai kiképzést kellene kapniuk – véli Gheorghiță Vlad, a román hadsereg új vezérkari főnöke.
Az Állandó Választási Hatóság valós időben közzétett adatai szerint a szavazatszámlálási jegyzőkönyvek 67 százalékos feldolgozottsága alapján Nicușor Dan független jelölt a szavazatok 51,63 százalékát szerezte meg az elnökválasztás második fordulójában.
Nicușor Dan szerint a román társadalom megmutatta az erejét az elnökválasztás második fordulójában.
Vasárnap a 21 órai urnazárásig több mint 11 millió 600 ezer személy szavazott az államfőválasztás döntő fordulójában.
George Simion vasárnap este, a második elnökválasztási forduló 21 órai exit poll felmérések eredményeinek közzététele után kijelentette, hogy a valós változást akaró román nép nevében magának követeli a választási győzelmet.
Szoros eredményt jósolnak az államfőválasztás vasárnapi második fordulójában a közvélemény-kutatók Nicușor Dan és George Simion között.
Teljesen alaptalan vádak keringenek a Telegramon és a X-en a romániai elnökválasztásba való állítólagos francia beavatkozásról − közölte vasárnap este a francia külügyminisztérium.
Vasárnap 20 óráig több mint 11 millió román állampolgár adta le voksát az államfőválasztás döntő fordulójában.
Andrei Țărnea, a külügyminisztérium szóvivője szerint az elnökválasztást befolyásoló „orosz beavatkozásra” utaló jeleket észleltek vasárnap a román hatóságok.
Összesen 140 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés vasárnap a belügyi szervekhez; ezek közül 43 alaptalannak bizonyult, tízet még vizsgálnak, hetet pedig továbbküldtek az illetékes választási irodának.
Vasárnap 18 órakor elérte az országos részvételi arány az 56 százalékot, több mint 10 millióan adták le szavazatukat az államfőválasztás második fordulójában.
szóljon hozzá!