Ilie Bolojan: Románia demokratikus állam
Fotó: Presidency.ro
A Bukarestbe akkreditált nagykövetek keddi éves találkozóján Ilie Bolojan kijelentette, hogy Románia demokratikus állam, amelyik továbbra is az intézményei és az azokba vetett bizalom megerősítésén dolgozik.
2025. február 18., 13:562025. február 18., 13:56
2025. február 18., 14:202025. február 18., 14:20
A Cotroceni-palotában tartott értekezleten Ilie Bolojan ügyvivő államfő Románia helyzetéről és külpolitikájának irányairól számolt be a diplomatáknak
„A felelősségteljes költségvetési gazdálkodás, a növekedést generáló nagyarányú beruházások folytatása és a közszolgáltatások minőségének javítása a jó kormányzás feltételei” – jelentette ki.
amelyik továbbra is az intézményei és az azokba vetett bizalom megerősítésén dolgozik. „Demokráciáink megerősítése állandó cél, és ez alól Románia sem kivétel” – magyarázta az Agerpres szerint.
Az ügyvivő államfő felidézte, hogy a múlt év végén az alkotmánybíróság külső beavatkozásra hivatkozva érvénytelenítette az elnökválasztást. Ez szerinte egy kivételes helyzet volt, amit demokratikus eszközökkel kezelt az ország. „Felelősségem teljes tudatában szeretném elmondani, hogy nem léptünk túl az alkotmány, a jog és a demokrácia keretein” – szögezte le. Hozzátette: az állami intézmények célja, hogy a májusban esedékes elnökválasztás szabad, tiszta és átlátható legyen.
Crin Antonescu szerint Ilie Bolojan ügyvivő államfőnek el kellene magyaráznia az amerikai vezetésnek az elnökválasztás érvénytelenítésének okait és azt, hogy kétségbevonhatatlanul demokratikus választások következnek Romániában.
és nyitott az együttműködésre az azonos értékeket és elveket valló partnerekkel. „A külpolitika fő irányai változatlanok maradnak” – szögezte le Ilie Bolojan.
Bolojan elmondta azt is, Románia továbbra is határozottan hisz az Európai Unió jövőjében, és felelős atlantista szövetséges marad. „Megbízható partnerek vagyunk a kétoldalú kapcsolatokban és a nemzetközi közösség tagjaként is” – tette hozzá.
A véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásával és a demokratikus értékek aláásásával vádolta meg J. D. Vance amerikai alelnök az Egyesült Államok európai szövetségeseit, és kitért a romániai államfőválasztás érvénytelenítésére is.
Ilie Bolojan ugyanakkor beszédében úgy vélekedett, hogy
Beszédében az ügyvivő államfő emlékeztetett arra, hogy mára már számos formát ölt az agresszió szerte a világon. A háborúk mellett szerinte olyan geopolitikai kockázatokat hordozó konfrontációk zajlanak új színtereken, amelyek sokkhatást gyakorolnak a piacokra, ellátási láncokra és iparágakra.
„Egyre intenzívebb, egyre kifinomultabb hibrid akciókat látunk, amelyek online hálózatokat, algoritmusokat, illegális finanszírozási forrásokat használnak, és mindannyiunk számára biztonsági kockázatot jelentenek” – részletezte Bolojan. Megemlítette, hogy
amelyeket a demokratikus intézményeket támadó és a lakosságot megosztó kampányok egészítenek ki. „Ez egy új valóság, és egyértelmű, hogy jobban fel kell készülnünk és jobban össze kell hangolnunk a fellépésünket” –jelentette ki.
Az ügyvivő államfő szerint fontos szerep hárul a diplomatákra ezeknek az új típusú kihívásoknak a kezelésében, mert elősegíthetik a nemzetközi törekvések összehangolását.
A Bukarestbe akkreditált nagykövetekkel kedden tartott éves találkozóján ugyanakkor Ilie Bolojan kijelentette, hogy véget kell vetni Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójának, rámutatva arra, hogy a tűzszünetre és az ezt követő tartós és igazságos békére nemcsak a hadviselő feleknek, hanem az egész nemzetközi közösségnek törekednie kell. Az ügyvivő államfő a már elkezdődött amerikai–orosz tárgyalásokat az első lépésnek nevezte a békéhez vezető úton. Ám szerinte a béke csak akkor lesz tartós, ha mindkét fél számára elfogadható kompromisszumok eredményeként jön létre, és Ukrajna átfogó biztonsági garanciákat kap a nemzetközi szereplőktől.
Bolojan hangsúlyozta, hogy a biztonsági garanciákat egy átfogó újjáépítési tervnek kell kiegészítenie, amelyik nemcsak Ukrajna gyors újjáépítését teszi lehetővé, hanem gazdaságilag is megalapozza az ország szuverenitását. Szerinte ebben a folyamatban alapvető fontosságú szerep hárul az Európai Unióra, beleértve Ukrajna szomszédait is.
Beszédében az ügyvivő államfő sürgette az EU bővítését is. „A nyugat-balkáni régió európai integrációja továbbra is Románia stratégiai érdeke, és ezt konkrét intézkedésekkel fogjuk támogatni” – jelentette ki.
Sorin Grindeanu szombaton Temesváron kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem egyezik bele az alacsonyabb jövedelmek vagy a nyugdíjak csökkentésébe.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
szóljon hozzá!