Ilie Bolojan: Románia demokratikus állam
Fotó: Presidency.ro
A Bukarestbe akkreditált nagykövetek keddi éves találkozóján Ilie Bolojan kijelentette, hogy Románia demokratikus állam, amelyik továbbra is az intézményei és az azokba vetett bizalom megerősítésén dolgozik.
2025. február 18., 13:562025. február 18., 13:56
2025. február 18., 14:202025. február 18., 14:20
A Cotroceni-palotában tartott értekezleten Ilie Bolojan ügyvivő államfő Románia helyzetéről és külpolitikájának irányairól számolt be a diplomatáknak
„A felelősségteljes költségvetési gazdálkodás, a növekedést generáló nagyarányú beruházások folytatása és a közszolgáltatások minőségének javítása a jó kormányzás feltételei” – jelentette ki.
amelyik továbbra is az intézményei és az azokba vetett bizalom megerősítésén dolgozik. „Demokráciáink megerősítése állandó cél, és ez alól Románia sem kivétel” – magyarázta az Agerpres szerint.
Az ügyvivő államfő felidézte, hogy a múlt év végén az alkotmánybíróság külső beavatkozásra hivatkozva érvénytelenítette az elnökválasztást. Ez szerinte egy kivételes helyzet volt, amit demokratikus eszközökkel kezelt az ország. „Felelősségem teljes tudatában szeretném elmondani, hogy nem léptünk túl az alkotmány, a jog és a demokrácia keretein” – szögezte le. Hozzátette: az állami intézmények célja, hogy a májusban esedékes elnökválasztás szabad, tiszta és átlátható legyen.
Crin Antonescu szerint Ilie Bolojan ügyvivő államfőnek el kellene magyaráznia az amerikai vezetésnek az elnökválasztás érvénytelenítésének okait és azt, hogy kétségbevonhatatlanul demokratikus választások következnek Romániában.
és nyitott az együttműködésre az azonos értékeket és elveket valló partnerekkel. „A külpolitika fő irányai változatlanok maradnak” – szögezte le Ilie Bolojan.
Bolojan elmondta azt is, Románia továbbra is határozottan hisz az Európai Unió jövőjében, és felelős atlantista szövetséges marad. „Megbízható partnerek vagyunk a kétoldalú kapcsolatokban és a nemzetközi közösség tagjaként is” – tette hozzá.
A véleménynyilvánítás szabadságának korlátozásával és a demokratikus értékek aláásásával vádolta meg J. D. Vance amerikai alelnök az Egyesült Államok európai szövetségeseit, és kitért a romániai államfőválasztás érvénytelenítésére is.
Ilie Bolojan ugyanakkor beszédében úgy vélekedett, hogy
Beszédében az ügyvivő államfő emlékeztetett arra, hogy mára már számos formát ölt az agresszió szerte a világon. A háborúk mellett szerinte olyan geopolitikai kockázatokat hordozó konfrontációk zajlanak új színtereken, amelyek sokkhatást gyakorolnak a piacokra, ellátási láncokra és iparágakra.
„Egyre intenzívebb, egyre kifinomultabb hibrid akciókat látunk, amelyek online hálózatokat, algoritmusokat, illegális finanszírozási forrásokat használnak, és mindannyiunk számára biztonsági kockázatot jelentenek” – részletezte Bolojan. Megemlítette, hogy
amelyeket a demokratikus intézményeket támadó és a lakosságot megosztó kampányok egészítenek ki. „Ez egy új valóság, és egyértelmű, hogy jobban fel kell készülnünk és jobban össze kell hangolnunk a fellépésünket” –jelentette ki.
Az ügyvivő államfő szerint fontos szerep hárul a diplomatákra ezeknek az új típusú kihívásoknak a kezelésében, mert elősegíthetik a nemzetközi törekvések összehangolását.
A Bukarestbe akkreditált nagykövetekkel kedden tartott éves találkozóján ugyanakkor Ilie Bolojan kijelentette, hogy véget kell vetni Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójának, rámutatva arra, hogy a tűzszünetre és az ezt követő tartós és igazságos békére nemcsak a hadviselő feleknek, hanem az egész nemzetközi közösségnek törekednie kell. Az ügyvivő államfő a már elkezdődött amerikai–orosz tárgyalásokat az első lépésnek nevezte a békéhez vezető úton. Ám szerinte a béke csak akkor lesz tartós, ha mindkét fél számára elfogadható kompromisszumok eredményeként jön létre, és Ukrajna átfogó biztonsági garanciákat kap a nemzetközi szereplőktől.
Bolojan hangsúlyozta, hogy a biztonsági garanciákat egy átfogó újjáépítési tervnek kell kiegészítenie, amelyik nemcsak Ukrajna gyors újjáépítését teszi lehetővé, hanem gazdaságilag is megalapozza az ország szuverenitását. Szerinte ebben a folyamatban alapvető fontosságú szerep hárul az Európai Unióra, beleértve Ukrajna szomszédait is.
Beszédében az ügyvivő államfő sürgette az EU bővítését is. „A nyugat-balkáni régió európai integrációja továbbra is Románia stratégiai érdeke, és ezt konkrét intézkedésekkel fogjuk támogatni” – jelentette ki.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
szóljon hozzá!