Brassó megyében ma is élnek azok a csirkék, amelyekről a SRI azt állítja, hogy madárinfluenzásak
Bakot lőtt a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), miután tegnap számos forrásból kiderült, hogy az intézmény alaptalanul vádolta Magyarországot és Szlovákiát, hogy az onnan származó fertőzött baromfik okozták a hazai madárinfluenza-járványt. A SRI által „hírbe hozott” bábolnai Aviagen Kft. illetékesei tegnap közölték: valóban exportáltak csirkéket a brassói Feketehalomra, de nem pulykákat, ahogy a hírszerzés állította; az importbaromfik pedig nemhogy elpusztultak volna, de éppenséggel tojni készülnek. Budapest és Pozsony határozottan visszautasítja a SRI-jelentést, amelynek megbízhatóságát különben a román kormány is megkérdőjelezi.
Egymásnak ellentmondó hírek kerültek napvilágra tegnap a titkosszolgálatnak a madárinfluenza hazai megjelenéséről felállított hipotézise kapcsán. Mint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, bukaresti sajtóértesülés szerint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) olyan jelentést állított össze, amely szerint a két héttel ezelőtt kirobbant madárinfluenza-járványt Magyarországról és Szlovákiából importált fertőzött csirkék okozták. A Jurnalul Naþional napilap tegnapi számában titkosszolgálati forrásokra hivatkozva azt állította, hogy a Brassó megyei Feketehalmon működő Drakom Silva és Protan cég idén január 17-én 48 ezer, egynapos növendék pulykát importált a bábolnai Aviagen Kft.-től. Néhány hónappal később azonban a kontingens jelentős része elpusztult, és mintegy 200 tonna pulykahúst a brassói cégek vagy elégettek, vagy eltemettek. Radu Timofte SRI-igazgató a Realitatea hírtévé hétfő esti műsorában elismerte, hogy a hírszerzés Traian Bãsescu államfő péntek délután megfogalmazott kérése nyomán még aznap este eljuttatta az illetékes hatóságoknak a madárvész eredetét kutató jelentését, a dokumentum tartalmát azonban nem volt hajlandó elárulni. Ugyanabban az adásban Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter előbb letagadta, hogy megkapta a jelentést, Timofte közbevetésére viszont retirált, és közölte: a dokumentum titkosságának feloldását kéri.
Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfő tegnap elmondta: olvasta a szóban forgó jelentést, abban azonban egyetlen bizonyíték sem szerepel arra vonatkozóan, hogy a madárkór vírusát külföldről hurcolták volna Romániába. Nem sokkal később a román hírszerzés közzétette május 19-i keltezésű jegyzékét, amelyben a feketehalmi csirkeimport részletezése során szó szerint az szerepel: „nem zárható ki annak a lehetősége, hogy csirkeimport váltotta ki a romániai madárinfluenza-gócpontok kialakulását”. A dokumentum szerint a feketehalmi Patiprod Kft. januárban 41 860 egynapos növendékpulykát vásárolt a brassói Verba Trans Kft.-től, amely a bábolnai Aviagentől importálta a kontingenst; márciusban a Patiprod ugyancsak pulykát, nyolcezer darabot vásárolt a a Nagyváradon bejegyzett, de magyar tulajdonban lévő Nádudvar Impextől. A SRI azt állítja, április végén 29 ezer pulyka pusztult el a feketehalmi cégnél madárinfluenzában, a tetemeket pedig elégették vagy eltemették, továbbá a hírszerzés szerint hasonlóképpen jártak el az elhullott baromfikkal a feketehalmi Drakom Silva tulajdonosai is, akik meg a szlovákiai Nyitrán működő Liaharensky Podnik neveldétől importáltak 48 ezer baromfit. Ezzel szemben a bábolnai Aviagen tegnap azt közölte: a cég soha nem forgalmazott pulykákat, kizárólag hústípusú naposcsibeszülőpár előállításával és forgalmazásával foglalkoznak, amelyből januárban a brassói Verba Transnak 41 860 naposcsibeszülőpárt szállítottak. Vasile Citre, a Verba tulajdonosa mindezt azzal toldotta meg, hogy a 18 hetes állomány ma is egészséges, madárvészre utaló jeleket nem mutat, sőt néhány héten belül beindítja a tojástermelést. Mindezek után Budapest és Pozsony egyaránt légből kapottnak nevezte a román hírszerzés állításait. Simon Zsolt, a szlovák mezőgazdasági tárca vezetője elképzelhetetlennek nevezte, hogy Szlovákiában bármilyen úton-módon fertőző baromfi vagy bármilyen más vírushordozó került volna Romániába. Hasonlóképpen nyilatkoztak a magyar illetékesek is. Takács László, a baromfi-terméktanács igazgatója közölte: Magyarországról már csak ezért sem kerülhetett madárinfluenzával fertőzött háziszárnyas külföldre, mivel ott háziszárnyasoknál több mint harminc évvel ezelőtt észleltek ilyen betegséget. Batiz András kormányszóvivő teljesen alaptalannak és minden valóságot nélkülözőnek nevezte a bukaresti híreszteléseket, hozzátéve: Terényi János bukaresti magyar nagykövet jegyzéket adott át a román külügyminisztériumnak, és hivatalos tájékoztatást kért az ügyről. Különben Dorin Enache, a Brassó megyei állat-egészségügyi igazgatóság vezetője úgy vélekedett: ha Magyarországról fertőzötten érkeztek volna az importcsirkék Feketehalomra, akkor maximum két héten belül elpusztultak volna.
A Maros megyei Héjjasfalván is kimutatták a vírust
Romániában jelenleg 44 gócpontot és további 26 madárvészgyanús települést tartanak nyilván tíz megyében és Bukarestben. Maros megyében Segesvár után tegnap felütötte a fejét a vírus a várostól tíz kilométerre fekvő Héjjasfalván is. Ciprian Dobre prefektus közölte, a település két – Brassó és Hargita megyei – kijáratánál fertőtlenítik az autókat, az E60-as, Nagyváradot Bukaresttel összekötő országút mentén lakókat pedig vegyszeres szőnyeg használatára kötelezik. A faluban nekiláttak mintegy kétezer szárnyas elgázosításának. Kétszer ennyi majorságot áldoznak fel Segesváron, ahol az elmúlt naphoz képest a vesztegzár övezetét is kiszélesítették, itt immár szinte minden porta előtt csendőr posztol. Bukarest 2-es számú kerületében feloldották a karantént, és csupán a fertőtlenítőpontokat tartják fenn, a 4-es számú kerület lakói pedig arra panaszkodnak, hogy a hatóságok nem biztosítanak számukra élelmet és ivóvizet.
szóljon hozzá!