Népszerű. A romániai polgárok az uniós átlag fölötti arányban bíznak az EU-ban
Fotó: Facebook/Emil Boc
A romániai polgárok az európai uniós átlag fölötti mértékben bíznak az EU-ban, és szintén az uniós átlag fölötti arányban aggódnak a megélhetési költségek és az infláció miatt – derül ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
2025. június 01., 16:062025. június 01., 16:06
2025. május 29., 09:432025. május 29., 09:43
Miközben az EU átlaga 52 százalék, ami 2007 óta a legmagasabb, a romániaiak 56 százalékuk mondta azt a felmérés során, hogy bízik az Európai Unióban, míg 37 százalékuk nem bízik. 7 százalékuk nem tudott vagy nem akart válaszolni.
Ugyancsak magasabb valamivel az európai átlagnál azoknak a romániaiaknak az aránya, akik optimisták az Európai Unió jövőjét illetően: 65 százalék, szemben az EU-s 62 százalékkal.
Ezzel szemben
A romániaiak az EU gazdasági helyzetével kapcsolatosan is derűlátóbbak: csak 27 százalékuk véli úgy, hogy az EU gazdasági helyzete romlani fog a következő 12 hónapban, szemben az európai 33 százalékos átlaggal. Ugyanakkor a romániaiak 37 százaléka számít arra, hogy a következő 12 hónapban romlik a gazdasági helyzet az országában (az európai átlag 40 százalék).
Ugyanakkor Románia polgárai borúlátóbbak az európai átlagnál, ami a személyes helyzetüket illeti. Még ha a hazai gazdaság állapotáról kérdezve hasonlóak is az arányok (59 százalék szerint rossz a helyzet, szemben a 60 százalékos európai átlaggal),
Ezen túlmenően a romániaiak 53 százaléka szerint jó a helyzet a munkahelyén, míg az erre a kérdésre pozitívan válaszolók európai átlaga 70 százalék.
Eközben a romániaiak 24 százaléka gondolja úgy, hogy a következő egy évben rosszabb lesz a helyzet a munkahelyén, míg az európai átlag erre a válaszra csak 10 százalék.
Az európai átlaghoz képest nagy különbség mutatkozott akkor is, amikor arról kérdezték az embereket, hogy mi a legnagyobb probléma, amellyel az ország jelenleg szembesül.
Az ország gazdasági helyzete a romániaiak 26 százaléka számára jelenti a legnagyobb problémát, míg az európai átlag 20 százalék. A biztonság és a védelem miatt csak 10 százalék aggódik, míg az európai átlag 15 százalék.
Nagy különbség a romániai helyzet és az európai átlag között a bevándorlás témájában is.
A romániaiaknak csak 5 százaléka gondolja úgy, hogy ez problémát jelent az ország számára a következő évben, míg az európaiak 14 százaléka vélekedik így.
Hasonlóképpen, a romániaiaknak csak 8 százaléka gondolja úgy, hogy ez lenne a fő probléma az EU számára a következő évben, míg az európai átlag 18 százalék.
Más tekintetben ugyanakkor a romániai helyzet az európai átlag alatt van: 71 százalék ért egyet az ukrán menekültek befogadásával, miközben az uniós átlag 80 százalék. 63 százalék ért egyet azzal, hogy Ukrajnának pénzügyi és humanitárius támogatást nyújtsanak, ebben a témában az EU-átlag 70 százalék.
A romániai válaszadók 70 százaléka (a 72 százalékhoz képest) ért egyetért az Oroszországgal szembeni szankciókkal, míg az uniós átlag valamivel magasabb, 72 százalékos,
Az EU védelme és biztonsága a következő öt évben a romániaiak 69 százalékát foglalkoztatja, míg az európai átlag 78 százalék.
Eközben a romániai válaszadók 32 százaléka úgy véli, hogy az EU által biztosított béke és biztonság lenne rövid távon a legnagyobb pozitív hatással az életükre (az uniós átlag 44 százalék), míg 35 százalékuk (szemben az EU-átlag 26 százalékkal) szerint a több munkalehetőség megteremtése lenne a legnagyobb pozitív hatással.
Ugyanakkor míg az európaiak 24 százaléka szerint az illegális bevándorlás elleni küzdelemnek pozitív hatása lenne, addig a romániaiaknak csak 11 százaléka vélekedik így.
Ezzel szemben a romániai válaszadók az európai átlagon felüli mértékben szeretnék, ha az EU fejlesztené az infrastruktúrát és a megújuló energiát (20 százalék a 18 százalékhoz képest), javítaná az oktatáshoz való hozzáférést és az oktatás minőségét (20 százalék a 16 százalékhoz képest), csökkentené a regionális egyenlőtlenségeket az EU-ban (22 százalék a 12 százalékhoz képest), lehetőséget adna a magánszektornak, hogy versenyképesebbé váljon az EU-ban (17 százalék a 10 százalékhoz képest) és nemzetközi partnerségeket kötne (10 százalék a 7 százalékhoz képest).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
Kiterjesztette a nyomozást a bukaresti ügyészség a Szent Pantelimon kórház intenzív osztályán történt gyanús halálesetek ügyében; még két orvos ellen eljárás indult.
Június 6-án, pénteken ismét megnyitják a forgalom előtt a Transzfogarasi utat a Szeben megyei Bilea-tó és az Argeș megyei Piscul Negru között – jelentette be csütörtökön a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
A tárgyalásokon részt vevő valamennyi párt, tehát a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ is részt kíván venni az új kormányban – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan.
Beidézték pénteken 10 órára Călin Georgescut a legfőbb ügyészségre, hogy tudomására hozzák a bűnügyi felügyelete meghosszabbítását annak a büntetőeljárásnak a keretében, amelyben hat bűncselekménnyel gyanúsítják.
Cáfolta Sorin Grindeanu közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke azokat az értesüléseket amelyek szerint a kormányalakítási tárgyalásokon megszületett volna a megállapodás a pártok között a leendő kormány szerkezetéről.
Ciprian Șerban, a képviselőház szociáldemokrata párti elnöke szerdán kijelentette, az utóbbi időben összesen tíz független törvényhozó, hét képviselő és három szenátor csatlakozott a PSD frakcióihoz.
Szép számmal szervezett be kiskorúakat, iskolásokat is a Szekuritáté 1980 és 1989 között, hogy besúgókká váljanak a Ceauşescu-korszak végén.
Románia felnőtt lakosságának több mint harmada részben, vagy teljes mértékben funkcionálisan analfabéta, a matematikai alapkészségek terén pedig a 40 százalékot közelíti az elégtelen kompetenciákkal rendelkezők aránya egy felmérés szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!