Fotó: Presidency.ro
Nem kell kifizetnie Klaus Iohannis államelnöknek a diszkriminációellenes tanács által kiszabott 5000 lejes bírságot a bukaresti legfelsőbb bíróság ítélete alapján. A román államfőt ama kijelentése miatt büntették meg, miszerint „a PSD kiárusította Erdélyt a magyaroknak”.
2022. november 18., 13:012022. november 18., 13:01
2022. november 18., 16:132022. november 18., 16:13
Az Agerpres hírügynökség pénteki beszámolója szerint a legfelsőbb bíróság helyben hagyta az elnök fellebbezését, és eltörölte a Iohannisra kiszabott pénzbüntetést. Tavaly januárban a bukaresti táblabíróság még elutasította az államfőnek a büntetés eltörlését szorgalmazó keresetét. Iohannis 2020. április 29-én tette hatalmas megrökönyödést kiváltó, azzal kapcsolatos nyilatkozatát, hogy a bukaresti képviselőház hallgatólagosan elfogadta Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét. (Döntéshozó kamaraként a szenátus később szavazásra bocsátotta, és elutasította az önrendelkezésről szóló előterjesztést). A román elnök akkor azt állította, hogy – az akkor ellenzékben lévő – román Szociáldemokrata Párt (PSD) segített az RMDSZ-nek abban, hogy átmenjen a javaslat a képviselőházon.
„Jó napot kívánok, PSD! (ezt magyarul mondta az elnök – szerk. megj.) Hihetetlen, kedves románok, hogy mi zajlik Románia parlamentjében. A PSD segített az RMDSZ-nek, hogy átmenjen a képviselőházon egy olyan törvény, amely széles körű autonómiát biztosít Székelyföldnek. Hihetetlen, hova jutottunk ezzel a PSD-vel. Hihetetlen, milyen egyezségekre kerül sor a parlamentben. Miközben jómagam, a kormány és a többi hatóság az emberek életéért küzdünk, azért harcolunk, hogy szabaduljunk meg ettől a járványtól, a nagy PSD azért harcol a parlamenti titkos irodákban, hogy adja Erdélyt a magyaroknak. Jó napot, Ciolacu! Vajon mit ígért nektek Orbán Viktor Budapestről e megállapodásért cserében” – fogalmazott az államfő a Cotroceni-palotában tett két évvel ezelőtti nyilatkozatában.
Kirohanása miatt Iohannist az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) hátrányos megkülönböztetés és a méltósághoz való jog etnikai/nemzetiségi alapon történő megsértése miatt 5000 lejre bírságolta egy hónappal később, 2020 májusában. A testület gyűlöletbeszédnek nyilvánította a nyilatkozatot, amely véleménye szerint diszkriminatív jellegű volt, és etnikai/nemzetiségi hovatartozás alapján sérti a méltósághoz való jogot.
Ötezer lejes pénzbírsággal sújtotta Klaus Iohannis román államelnököt az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) az „Erdély kiárusításáról” tett nyilatkozata miatt.
Az államfőt akkori magyarrellenes kirohanása miatt számos román politikus – kivéve az általa vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőit – részéről bírálat érte. Marcel Ciolacu PSD-elnök úgy vélekedett, hogy az államfő nevetségessé tette Romániát, emiatt bocsánatot kell kérnie. Az RMDSZ hasonlóképpen arra az álláspontra helyezkedett, hogy Iohannis bocsánatkéréssel tartozik, mert „etikai és politikai szempontból is elfogadhatatlan nyilatkozatokat tett”. A második mandátumát töltő Iohannis azonban soha nem kért bocsánatot kijelentéséért, sőt fellebbezései alapján nem is tekintette magyarellenesnek, diszkriminatívnak, rágalomnak az általa mondottakat. A Cotroceni-palota a diszkriminációellenes tanács határozatára úgy reagált: Klaus Iohannis „teljességgel politikainak” tartja a bírságról szóló ítéletet, és megfellebbezi azt.
Sőt néhány hónappal azután, hogy Erdély „kiárusításával” vádolta meg a PSD-t, Iohannis 2021 novemberében hatalomra juttatta az általa számtalanszor ostorozott román szociáldemokrata alakulatot azáltal, hogy az államfő kezdeményezésére létrejött a PNL, a PSD és az RMDSZ alkotta nagykoalíció.
Durva magyarellenes kirohanást intézett szerdán délben Klaus Johannis államfő annak kapcsán, hogy a román képviselőház hallgatólagosan elfogadta a Székelyföld számára területi autonómiát biztosító törvénytervezetet.
A nyolcadikosok képességfelmérő vizsgájára beiratkozott 159 229 diák közül 152 639 vett részt hétfőn a román nyelv és irodalomból tartott írásbeli felmérőn – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Jövőbe tekintést kért a romániai társadalomtól hétfő este Nicușor Dan a Bolojan-kormány tagjainak eskütétele után. Ilie Bolojan úgy fogalmazott, hogy az új kormány tagjainak eskütételével ,,véget ér egy instabil és átmeneti időszak”.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlege hétfőn Lia Savoneát nevezte ki a legfelsőbb bíróság elnökévé. Kinevezéséről kilenc támogató és egy elutasító szavazattal döntött a testület.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) alsóházi frakciója a párt ideiglenes elnökét, Sorin Grindeanut javasolja a képviselőház elnöki tisztségébe.
Aláírta Nicușor Dan államfő a Bolojan-kormány tagjainak kinevezéséről szóló rendeletet – tájékoztatott az elnöki hivatal. Ezt követően a Bolojan-kormány tagjai hétfő este letették a hivatali esküt az államfő jelenlétében.
Az új koalíciós kormány programjában az egészségügyre vonatkozóan többek között szerepel a kórházak hatékonyságának növelése az ágyak számának több mint 20 százalékos csökkentésével 2030-ig.
Bizalmat szavazott az Ilie Bolojan alkotta koalíciós kormánynak a bukaresti parlament. A hétfő délutáni szavazáson az új kabinet 130 támogatói voksot kapott, honatya ellene szavazott.
A kétkulcsos áfa (TVA) bevezetése, a jövedéki adó és az osztalékadó emelése, a nagy nyugdíjak utáni járulékfizetési kötelezettség bevezetése és az útadó növelése is szerepel az új kormány programjának deficitcsökkentő intézkedései között.
A beiktatásra váró koalíciós kormány programjában szerepel az igazságszolgáltatás reformja is: többek között 65 évre emelnék az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát, törölnék a nyugdíj és a fizetés halmozását.
Első ízben fog betölteni roma nemzetiségű ember miniszteri tisztséget Romániában: Florin Manole lesz a munkaügyi tárca vezetője.
4 hozzászólás