Fotó: Presidency.ro
Ötezer lejes pénzbírsággal sújtotta Klaus Iohannis román államelnököt az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) az „Erdély kiárusításáról” tett nyilatkozata miatt. A szerdán közzétett határozatot az államfő „nyilvánvalóan politikainak” tartja, és megfellebbezi a közigazgatási bíróságon.
2020. május 20., 13:282020. május 20., 13:28
2020. május 20., 18:292020. május 20., 18:29
Az Asztalos Csaba vezette testület egy ellenszavazat mellett úgy ítélte meg, hogy az államfő kijelentése hátrányos megkülönböztetésnek minősül, és sérti az etnikai/nemzetiségi hovatartozáson alapuló emberi méltósághoz való jogot. Asztalos Csaba, a CNCD elnöke az MTI-nek elmondta: ilyen esetekben nem a bírság mértéke számít, hanem az a tény, hogy egy állami intézmény megállapította a kihágást. „Joga van az államelnöknek fellépni minden olyan esetben, amikor az állam területi épsége és szuverenitása van veszélyben, de ezt úgy kell megtegye, hogy mellőzze a gyűlöletbeszédet” – jelentette ki a CNCD elnöke.
A bukaresti elnöki hivatal a diszkriminációellenes tanács határozatára úgy reagált: Iohannis tudomásul vette a döntést. Az államelnök azonban „teljességgel politikainak” nevezte a bírságról szóló ítéletet, és megfellebbezi az erről szóló döntést a közigazgatási bíróságon.
A román elnök kijelentése ügyében a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat megkeresése alapján kezdett vizsgálódni az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), amelyhez ugyanakkor az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) is panasszal fordult a kijelentés miatt. Iohannis április 29-én azzal kapcsolatban mondott televíziós beszédet a bukaresti Cotroceni-palotában, hogy a román parlament alsóháza nem sokkal korábban hallgatólagosan elfogadta Székelyföld területi autonómiájának a törvénytervezetét, amelyet két magyar képviselő, Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt nyújtott be tavaly decemberben és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki.
„Jó napot, Ciolacu! Vajon mit ígért Orbán Viktor, a budapesti vezető cserébe ezért a megegyezésért?” – intézte a szónoki kérdést Marcel Ciolacunak, a PSD elnökének, a „jó napot” köszöntést magyarul mondva. Az államfő beszédében kijelentette: míg a román hatóságok a világjárvány ellen küzdenek, a PSD „a parlament titkos irodáiban azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak”. Az államfő televíziós nyilatkozatában észbontónak találta, hogy hova jutott a PSD, és milyen megállapodások köttetnek a román parlamentben.
Iohannis kirohanását szinte valamennyi politikai párt, valamint román politikus bírálta, kivéve a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőit. Marcel Ciolacu PSD-elnök reagálásában olyan alávaló megnyilvánulásnak minősítette az államfő nyilatkozatát, amelyik teljes mértékben diszkvalifikálja őt az elnöki tisztségben. Iohannis állásfoglalását követően a szenátus elutasította a Székelyföld területi autonómiáját célzó törvénytervezetet.
Heves bírálatokkal illették magyarellenes kirohanása miatt magyarországi kormányzati illetékesek is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt kérte Klaus Iohannistól, hogy adjon több tiszteletet a magyaroknak, a Fidesz pedig ugyancsak határozottan elítélte a román államelnök magyarellenes nyilatkozatát, felszólítva, hogy kérjen bocsánatot a magyaroktól. Orbán Viktor kormányfő úgy fogalmazott: értetlenséggel figyeli a történteket, mert ilyen mondatokat „a legrosszabb antidemokratikus, zavaros időszakokban sem hallottunk Romániából”. „Várok egy kicsit, hogy letisztuljon a helyzet, és megértsük, mi történt. (...) Ha persze rákényszerülünk, majd felvesszük a kesztyűt, de most nem javaslom, hogy az elénk dobott kesztyűért lehajoljunk” – mondta a miniszterelnök május elsején, jelezve: nem tudni, provokációról, „balesetről” vagy egy hosszabb távú román nemzetstratégia első mozzanatairól van-e szó.
Kelemen Hunor szerdán az államfőre kiszabott bírságot, valamint Iohannis óvását úgy értékelte: Iohannis kettős mércét alkalmaz, hiszen akkor elégedett volt a CNCD-vel, amikor a testület őt és – az általa korábban vezetett – német kisebbségi szervezetet védte meg egy nacionalista támadással szemben. Az RMDSZ elnöke rámutatott: a diszkriminációellenes tanács elsöprő többséggel kimondta, hogy az államfő hibázott, diszkriminált, megsértette egy etnikai közösség méltóságát. „Klaus Iohannisnak nyilvánosan bocsánatot kell kérnie egy hónappal korábbi megalapozatlan, sértő kijelentéséért” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Marcel Ciolacu véleménye szerint Klaus Iohannisnak nyilvánosan bocsánatot kell kérnie, és meg kell ígérnie a románoknak, hogy többé nem próbálja meg olyan témákkal életben tartani a pártját, amelyek méltatlanok egy európai államfőhöz.
Románia továbbra is számít Németország támogatására a teljes körű schengeni csatlakozás megvalósításában – hangsúlyozta Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton, amikor Olaf Scholz német kancellárt fogadta a bukaresti kormány székházában.
A Román Rendőrség pénteken négy olyan személyt hozott vissza az országba, akik ellen büntetés-végrehajtási vagy előzetes letartóztatási parancsot adtak ki Romániában.
Visszavonta pénteken a bukaresti második kerületi bíróság egyik bírója a Diana Şoşoacă férje, Silvestru Şoşoacă ellen kiadott távoltartási parancsot, így a férfinek elektronikus nyomkövetőt sem kell viselnie.
Egyre gyakoribb a magas vérnyomás gyerekeknél; szív-érrendszeri rendelleneségek, vesebetegségek, genetikai rendellenességek és hormonális zavarok egyaránt állhatnak a gyerekkori magas vérnyomás hátterében.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy férfit, aki a gyanú szerint megerőszakolt egy gondjaira és felügyeletére bízott 11 éves kiskorút – közölte pénteken a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT).
Tavaly tovább erősödött a demográfiai elöregedés jelensége: a 65 éves és annál idősebb népesség több mint 27,5 százalékkal haladta meg a 0-14 éves népesség számát – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői pénteken benyújtották a Központi Választási Irodához (BEC) a PSD-PNL választási szövetség jelöltlistáját a június 9-ei európai parlamenti választásokra.
Felborult vízi eszközre bukkantak a román tengeri életmentő ügynökség munkatársai a román partok közelében, ami a bukaresti védelmi minisztérium szerint tengeri drónnak tűnik.
A biztonságpolitika válságkezelésre váltott, Bukarest növekvő háborús veszélyt lát keletről, és egyben erőt akar kivetíteni a térségbe, Moldova, Magyarország és Szerbia felé is – ezzel indokolta Barabás T. János a román védelmi törvény módosításait.
Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén azt a határozattervezetet, amely szerint pénzt utalnak ki a környezetvédelmi alapból az iskolai zöldhét tevékenységeinek finanszírozására.
5 hozzászólás