Fotó: Presidency.ro
Ötezer lejes pénzbírsággal sújtotta Klaus Iohannis román államelnököt az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) az „Erdély kiárusításáról” tett nyilatkozata miatt. A szerdán közzétett határozatot az államfő „nyilvánvalóan politikainak” tartja, és megfellebbezi a közigazgatási bíróságon.
2020. május 20., 13:282020. május 20., 13:28
2020. május 20., 18:292020. május 20., 18:29
Az Asztalos Csaba vezette testület egy ellenszavazat mellett úgy ítélte meg, hogy az államfő kijelentése hátrányos megkülönböztetésnek minősül, és sérti az etnikai/nemzetiségi hovatartozáson alapuló emberi méltósághoz való jogot. Asztalos Csaba, a CNCD elnöke az MTI-nek elmondta: ilyen esetekben nem a bírság mértéke számít, hanem az a tény, hogy egy állami intézmény megállapította a kihágást. „Joga van az államelnöknek fellépni minden olyan esetben, amikor az állam területi épsége és szuverenitása van veszélyben, de ezt úgy kell megtegye, hogy mellőzze a gyűlöletbeszédet” – jelentette ki a CNCD elnöke.
A bukaresti elnöki hivatal a diszkriminációellenes tanács határozatára úgy reagált: Iohannis tudomásul vette a döntést. Az államelnök azonban „teljességgel politikainak” nevezte a bírságról szóló ítéletet, és megfellebbezi az erről szóló döntést a közigazgatási bíróságon.
A román elnök kijelentése ügyében a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat megkeresése alapján kezdett vizsgálódni az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), amelyhez ugyanakkor az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) is panasszal fordult a kijelentés miatt. Iohannis április 29-én azzal kapcsolatban mondott televíziós beszédet a bukaresti Cotroceni-palotában, hogy a román parlament alsóháza nem sokkal korábban hallgatólagosan elfogadta Székelyföld területi autonómiájának a törvénytervezetét, amelyet két magyar képviselő, Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt nyújtott be tavaly decemberben és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki.
„Jó napot, Ciolacu! Vajon mit ígért Orbán Viktor, a budapesti vezető cserébe ezért a megegyezésért?” – intézte a szónoki kérdést Marcel Ciolacunak, a PSD elnökének, a „jó napot” köszöntést magyarul mondva. Az államfő beszédében kijelentette: míg a román hatóságok a világjárvány ellen küzdenek, a PSD „a parlament titkos irodáiban azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak”. Az államfő televíziós nyilatkozatában észbontónak találta, hogy hova jutott a PSD, és milyen megállapodások köttetnek a román parlamentben.
Iohannis kirohanását szinte valamennyi politikai párt, valamint román politikus bírálta, kivéve a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőit. Marcel Ciolacu PSD-elnök reagálásában olyan alávaló megnyilvánulásnak minősítette az államfő nyilatkozatát, amelyik teljes mértékben diszkvalifikálja őt az elnöki tisztségben. Iohannis állásfoglalását követően a szenátus elutasította a Székelyföld területi autonómiáját célzó törvénytervezetet.
Heves bírálatokkal illették magyarellenes kirohanása miatt magyarországi kormányzati illetékesek is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt kérte Klaus Iohannistól, hogy adjon több tiszteletet a magyaroknak, a Fidesz pedig ugyancsak határozottan elítélte a román államelnök magyarellenes nyilatkozatát, felszólítva, hogy kérjen bocsánatot a magyaroktól. Orbán Viktor kormányfő úgy fogalmazott: értetlenséggel figyeli a történteket, mert ilyen mondatokat „a legrosszabb antidemokratikus, zavaros időszakokban sem hallottunk Romániából”. „Várok egy kicsit, hogy letisztuljon a helyzet, és megértsük, mi történt. (...) Ha persze rákényszerülünk, majd felvesszük a kesztyűt, de most nem javaslom, hogy az elénk dobott kesztyűért lehajoljunk” – mondta a miniszterelnök május elsején, jelezve: nem tudni, provokációról, „balesetről” vagy egy hosszabb távú román nemzetstratégia első mozzanatairól van-e szó.
Kelemen Hunor szerdán az államfőre kiszabott bírságot, valamint Iohannis óvását úgy értékelte: Iohannis kettős mércét alkalmaz, hiszen akkor elégedett volt a CNCD-vel, amikor a testület őt és – az általa korábban vezetett – német kisebbségi szervezetet védte meg egy nacionalista támadással szemben. Az RMDSZ elnöke rámutatott: a diszkriminációellenes tanács elsöprő többséggel kimondta, hogy az államfő hibázott, diszkriminált, megsértette egy etnikai közösség méltóságát. „Klaus Iohannisnak nyilvánosan bocsánatot kell kérnie egy hónappal korábbi megalapozatlan, sértő kijelentéséért” – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Marcel Ciolacu véleménye szerint Klaus Iohannisnak nyilvánosan bocsánatot kell kérnie, és meg kell ígérnie a románoknak, hogy többé nem próbálja meg olyan témákkal életben tartani a pártját, amelyek méltatlanok egy európai államfőhöz.
Románia 27 településén háztetőket rongált meg, fákat és villanypóznákat döntött ki a viharos szél pénteken – közölte az országos katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Erdélyben készülnek Románia saját gyártású harci drónjai – jelentette be a bukaresti gazdasági minisztérium.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt mondja, Emil Hurezeanu külügyminiszterrel „nincs semmi problémája”, de a külügyminisztérium intézményével kapcsolatban vannak fenntartásai.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök pénteken kijelentette, hogy „a magyarok nem Románia ellenségei”, Victor Ponta elnökjelölt pedig „mellébeszél”, amikor azt mondja, hogy soha nem támogatná egy RMDSZ-es pénzügyminiszter kinevezését.
A kormány elsődleges prioritása jelenleg az országos helyreállítási terv (PNRR) megvalósítása, de a következő fontos lépés a közigazgatási-területi átszervezés és a közszféra reformja – jelentette ki pénteken Marcel Ciolacu kormányfő.
Crin Antonescunak kell megnyernie az elnökválasztást ahhoz, hogy Románia a történelem jó oldalán maradjon, különben zavaros időszak következhet az ország számára – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Marcel Ciolacu kormányfő több államtitkárt nevezett ki a munkaügyi, gazdasági, művelődési, közlekedésügyi, befektetési, energiaügyi, mezőgazdasági és egészségügyi minisztériumba.
Hiba volt 2023-ban kirúgni az RMDSZ-t az akkori, a maival megegyező hárompárti koalícióból – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke pénteken.
A demokráciát és a szólásszabadságot sérti a román miniszterelnök szerint, hogy az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) elrendelte egyes újságírók véleménynyilvánításainak törlését az internetes felületekről.
A kormány csütörtökön további három hónappal, 2025. június 30-ig meghosszabbította a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA) díjának korlátozását – számolt be a kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Mihai Constantin kormányszóvivő.
5 hozzászólás