Az alkotmánybíróság tagjai szavazattöbbséggel döntöttek úgy, hogy Diana Șoșoacă nem indulhat az államfőválasztáson
Fotó: Ccr.ro
Politikai döntést hozott a bukaresti alkotmánybíróság Puskás Bálint, a taláros testület egykori tagja szerint, amikor kizárta az államfőválasztás jelöltjei közül Diana Șoșoacát, az SOS Románia párt elnökét. A volt alkotmánybíró a Krónikának úgy vélekedett, a határozat veszélyes precedenst teremthet, adott esetben teret engedhet az RMDSZ betiltásának kezdeményezésére is.
2024. október 09., 07:332024. október 09., 07:33
Fenekestül felforgatta a romániai politikai és közéletet az alkotmánybíróság szombaton kihirdetett döntése, miszerint a botránykeltéseiről elhíresült Diana Șoșoacă európai parlamenti képviselő nem indulhat az év végi államelnök-választáson. A taláros testület 5-4 arányú szavazattöbbséggel – a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) és az ellenzékben lévő RMDSZ által jelölt alkotmánybírák szavazatával – határozott az SOS Románia elnökének kizárásáról. Az alkotmánybírák úgy ítélték meg, hogy a politikus nyilatkozataiban következetesen az ország demokratikus berendezkedésének megváltoztatására,
A határozat tiltakozást váltott ki a parlamenti pártok többsége, elemzők és civil szervezetek részéről, túlkapásnak nevezve Șoșoacă jelölésének elkaszálását. Miközben mindenki egyetért abban, hogy a politikus állásfoglalásai vállalhatatlanok, megnyilvánulásai megengedhetetlenek egy demokratikus társadalomban, és ezekért felelősségre kell vonni, a legtöbben úgy vélik, hogy a vélemény- és szólásszabadság, valamint a választáson való indulás és a megválaszthatóság alkotmányos joga még a szélsőségeseket is megilleti.
Fotó: Beliczay László
A legvehemensebbnek Nicolae Ciucă, a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, államfőjelöltje bizonyult, hatalmi visszaéléssel vádolva meg a történtek miatt a Marcel Ciolacu miniszerelnök vezette PSD-t, bejelentve a balliberális koalíció felbontását. Ciucă szerint Șoșoacának a Cotroceni-palotáért vívott versenyből való kiiktatása a PSD-nek kedvez, mivel az eddig megosztott szélsőségesen nacionalista tábor George Simionra, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökére fog szavazni.
Jobbára politikai állásfoglalásai, a Románia alaptörvényével szembeni vélelmezett szembehelyezkedése miatt akadályozta meg a bukaresti alkotmánybíróság Diana Şoşoacának, hogy induljon az idei államfőválasztáson.
Ezáltal megnövekedne az esélye annak, hogy az elnökválasztás második, december 8-ai fordulójában Marcel Ciolacu, a PSD jelöltje a számára „legkényelmesebb” ellenféllel kerüljön szembe. Az elmúlt napokban azonban számos politikai elemző megkérdőjelezte ezt a feltételezést, úgy vélekedve: egyáltalán nem borítékolható, hogy Diana Șoșoacă hívei Simionra voksolnak majd, az egész botrány pedig a PSD-nek és államelnökjelöltjének, Marcel Ciolacunak árt leginkább.
A Sepsiszentgyörgyön élő alkotmányjogász kifejtette, az alaptörvény nem fogalmaz meg tiltást olyan esetben, amikor valaki „nem tetsző” kijelentést tesz, mint ahogy Șoșoacă esetében többek között arra hivatkozott az alkotmánybíróság, hogy társadalomellenes tevékenységet folytat. „Mindenkinek joga van jelentkezni választott tisztségre, beleértve az államelnöki funkciót. Diana Șoșoacă véleményét is meg kell mérettetni a társadalomban. Én egyáltalán nem kedvelem őt, de lehet, hogy száz vagy kétmillió ember igen, és lehetőséget kell adni nekik arra, hogy mondják el a véleményüket róla, attól függetlenül, hogy olyanokat mond, ami nekünk nem tetszik. Ilyen szempontból a döntés szerintem nem jó” – állapította meg az 1996 és 2007 között az RMDSZ szenátoraként, 2007 és 2016 között pedig a román alkotmánybíróság tagjaként tevékenykedő Puskás Bálint, hozzátéve: az indoklás ismeretében politikai, nem pedig alkotmányjogi döntés született az ügyben.
Puskás Bálint, az alkotmánybíróság volt tagja szerint a taláros testület „felborítja az alkotmányos elveket”
Fotó: Kristó Gothárd Hunor
Annak kapcsán, hogy az alkotmánybíróság felrótta a szélsőségesen nacionalista politikusnak, miszerint Románia NATO- és EU-tagságával kapcsolatos megnyilvánulásaiban megkérdőjelezi az alkotmány tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettséget, a volt alkotmánybíró elmondta, ez egy vélemény, például a mai napig ő is megkérdőjelezi, hogy Románia felkészülten csatlakozott 2007-ben az EU-hoz. Azonban ezt az álláspontot is társadalmi szinten kell megmérettetni, ennek megfelelően hagyni kellett volna, hogy az SOS Románia Párt vezetője mérettessen meg az államfőválasztáson.
„Politikai döntésnek tekintem, ami nem felel meg sem az alkotmány betűjének, sem a szellemének. Nekem az a legnagyobb fájdalmam, hogy ha ebből az alkotmánybírósági döntésből precedens lesz, akkor holnap-holnapután nehogy az RMDSZ-re mondják majd, hogy az autonómia követelésével Románia alkotmánya ellen beszél, és emiatt megpróbálják betiltani” – hangsúlyozta Puskás Bálint, újfent veszélyesnek nevezve az alkotmánybíróság határozatát, amellyel szerinte éppenséggel a taláros testület borítja fel az alkotmányos elveket.
Másodszor is elutasította a bukaresti alkotmánybíróság a botrányairól elhíresült Diana Şoşoacának az idei államfőválasztás november 24-ei első fordulójában való indulását.
Reagáltattuk a nyugalmazott alkotmánybírót arra is, miszerint sokan elmarasztalják a PSD által javasolt négy alkotmánybírót, valamint a testület egyetlen magyar tagját, Varga Attilát amiatt, hogy a kizárás mellett döntöttek Șoșoacă-ügyben. Puskás Bálint – aki ugyancsak az RMDSZ javaslatára volt a taláros testület tagja – elmondta, nem kíván véleményt mondani az alkotmánybírákról, hiszen mindegyiket ismeri, ettől függetlenül meggyőződése, hogy a döntésnek politikai háttere van. „Ez százszázalékos. És veszélyes precedenst teremt a jövőre nézve, elsősorban az RMDSZ alkotmányos létének a kérdésében” – szögezte le a Krónikának a bukaresti alkotmánybíróság egykori tagja.
Hasonló álláspontra helyezkedett egyébként a Șoșoacă kizárása ellen szavazó Iulia Scîntei alkotmánybíró is, aki különvéleményében úgy vélekedett, hogy a taláros testület hatáskörén túllépve határozott a politikusnak a választásból való kiiktatása mellett. Scîntei szerint az alkotmánybíróság új, „szubjektív feltételeket” állapított meg az államelnöki tisztségre pályázók számára, ugyanakkor kizáró körülményként szabva meg a jelöltek magaviseletét, véleményét, kijelentéseit, állásfoglalásait, mi azonban az illető közszereplők véleményszabadságához tartozik. Elmarasztalta a bukaresti alkotmánybíróság ítéletét a taláros testület volt elnöke is. Augustin Zegrean „túlzónak”, helyenként „nevetségesnek” nevezte a határozat indoklásában foglalt megállapításokat; szerinte nem lehet valakit kizárni a választásokból például az euroszkepticizmusa miatt.
Az alkotmánybíróság szombaton helyt adott a Diana Iovanovici-Şoşoacă elnökjelölése elleni óvásoknak, és megsemmisítette a Központi Választási Iroda (BEC) korábbi határozatát, amellyel iktatták Şoşoacă jelölési dossziéját.
Romániában közel 800 ezer személy soha nem használta az internetet – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) friss adataiból.
Közleményben tudatta a Călin Georgescu szélsőjobboldali elnökjelölt javára elkövetett kampánymanipuláció legfőbb színterének tekintett TikTok közösségi oldal, milyen biztonsági intézkedéseket hajtott végre.
A legfelsőbb bíróság szerdán elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványát, amit a romániai elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági döntés ellen nyújtott be.
A jelenlegi 18 helyett csak 16 minisztérium működne a következő kormányban, és csökkentenék az állami apparátus létszámát – kiszivárgott sajtóhírek szerint ebben állapodtak meg szerdán a négypárti koalíciós szándéknyilatkozatot aláíró pártok.
Nem zárkózik el attól Daniel David, a BBTE rektora, hogy adott esetben az Európa-barát romániai pártok közös államfőjelöltje legyen, egy ilyen jelöltállításhoz azonban szerinte számos feltételnek kell teljesülnie.
SMS-ben vagy a különböző üzenetküldő alkalmazásokon (pl. Whatsapp) a mobiltelefonokra érkező, online munkát ajánló üzenetekre figyelmeztetnek, amelyek célja az érzékeny felhasználói adatok gyűjtése.
Klaus Iohannis államfő szerdán aláírta az új összetételű parlament összehívásáról szóló rendeletet – tájékoztatott az elnöki hivatal.
Frusztráltan reagált George Simion, a szélsőjobboldali Mentsétek meg Romániát Szövetség (AUR) elnöke kedden este arra a hírre, hogy „Európa-párti” koalíció megalakítását jelentette be négy párt és a képviselőházi kisebbségi frakció.
Elkötelezettségüket fejezték ki az Európa-párti parlamenti pártok képviselői egy közös kormányprogram kidolgozása mellett, ugyanakkor kilátásba helyezték egy lehetséges közös államfőjelölt támogatását is.
Akárcsak a szenátusban, a képviselőházban is eggyel több mandátumot szerzett a december elsejei parlamenti választáson a 2020-2024-es törvényhozási ciklushoz képest az RMDSZ. A 22. képviselői mandátum Maros megyében „hullott” az RMDSZ ölébe.
2 hozzászólás