Elfogadta a bukaresti képviselőház a büntető törvénykönyv (btk.) és büntetőeljárási törvénykönyv (betk.) azon módosításait szerdán, amelyek nem akadtak fenn az alkotmányossági szűrőn.
2019. április 24., 12:492019. április 24., 12:49
2019. április 24., 17:322019. április 24., 17:32
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) alkotta kormánykoalíció arra hivatkozva dolgozott ki átfogó büntetőjogi reformot, hogy senkit sem szabad ártatlanul büntetni – közölte az MTI. A jobboldali ellenzék és Klaus Johannis államfő szerint viszont a módosításokkal a kormányoldal „bűnözők paradicsomává” teszi az országot, csakhogy meggátolja korrupt politikusai felelősségre vonását.
A módosítások elfogadtatásához nem lett volna elegendő szavazatuk a kormányzó pártoknak, mivel a PSD–ALDE-koalíció már tavaly elveszítette a többségét az alsóházban. A koalíció törvényhozóin kívül az RMDSZ 13 képviselője, a nem magyar kisebbségi frakció nyolc honatyája, három frakción kívüli, továbbá az ellenzéki Népi Mozgalom Pártja (PMP) egyik képviselője szavazta meg a sokat vitatott indítványt. A képviselőház döntéshozó kamaraként fogadta el a módosításokat.
A btk.-módosítás egyebek mellett csökkenti az elévülési határidőket, és megszünteti a hivatali gondatlanság büntethetőségét. A tavaly megszavazott betk.-módosítások kevesebb mint fele jutott át az alkotmányossági szűrőn, és került be a most elfogadott törvénytervezetbe, köztük az az előírás, amely szerint csak azokkal a feljelentőkkel köthető vádalku, akik az elkövetéstől számított egy éven belül tanúskodnak egy bűncselekményről. A módosítandó eljárásjog korlátozná a sajtó hozzáférését bizonyos információkhoz a bűnvádi eljárás során, amennyiben pedig közérdekű volta miatt mégis nyilvánosságra hozzák egy ügy részleteit, börtönbüntetéssel sújtanák azt a köztisztviselőt, aki bűnösként állít be egy gyanúsítottat a jogerős ítélet előtt.
Az ellenzék hevesen ellenezte a módosítások elfogadását. Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióvezetője a parlamenti vita során jelezte: alkotmánybírósághoz fordulnak a módosítások miatt, amelyeknek szerinte semmi köze az ország valós gondjaihoz, csupán a korruptakat védik. Stelian Ion, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője eljárási hibára panaszkodott, mondván: a bizottsági jelentést a vita előtt három nappal meg kellett volna kapniuk, ehelyett azonban csupán három perccel előtte kapták meg.
A büntető törvénykönyv kapcsán a háromszéki honatya megjegyezte: egyes részeket újra kellett volna fogalmazni, de nem szavazhatnak az alkotmányellenes cikkelyek kiiktatása ellen.
A büntető törvénykönyv ellenzék által vitatott, de az alkotmánybíróság által alkotmányosnak talált cikkelyei közül a legvitatottabb a bűncselekmények elévülési idejének csökkentésére vonatkozik. Ennek értelmében az olyan bűncselekmények esetében, amelyekért legkevesebb 10, legtöbb 20 év róható ki, az elévülési idő 10-ről 8 évre csökkenne. Az öttől tíz évig terjedő börtönnel sújtható bűncselekmények esetében nyolcról hat évre csökkentenék az elévülési időt. Emellett a különleges elévülési idő nem a normális időtartam kétszerese lenne, hanem csupán másfélszerese.
Az ellenzéki pártok szerint ezzel Liviu Dragneának, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének kívánnak kedvezni, aki a vád szerint 2006 és 2012 között követte el a hivatali visszaélésre való felbujtás bűncselekményét a Teleorman megyei önkormányzatnak alárendelt gyermekvédelmi igazgatóság fiktív alkalmazottai ügyében.
Az MTI emlékeztet, a kormánykoalíció már tavaly nyáron módosította a btk. és a betk. számos előírását, de Klaus Johannis államfő és az ellenzék óvásának helyt adva az alkotmánybíróság mindkét kódex esetében alaptörvénybe ütközőnek minősítette a módosítások jelentős részét. Mivel a törvénymódosítási folyamat már csaknem két éve húzódik, és nyilvánvalóvá vált, hogy a jobboldali elnök továbbra is minden rendelkezésére álló eszközzel hátráltatni fogja az igazságügyi törvények módosítását, a PSD végrehajtó bizottsága tavaly decemberben úgy döntött, hogy sürgősségi kormányrendelettel lépteti hatályba legalább azokat a módosításokat, amelyek nem akadta fenn az alkotmányossági szűrőn.
A bukaresti kormány ezen szándékát azonban nemcsak az ellenzék, hanem az Európai Unió vezető tisztségviselői is a jogállamiság elleni támadásnak minősítették, és szankciókat helyeztek kilátásba arra az esetre, ha Románia sürgősségi rendelettel módosítja a büntetőjogot. A büntetőjogi kormányrendeletek kiadásától ódzkodó Tudorel Toader igazságügyi minisztertől a PSD múlt héten megvonta a bizalmat, a btk.- és betk.-módosítást pedig most sürgősségi eljárással fogadta el a parlament. Kihirdetésüket azonban további alkotmányos óvásokkal hátráltathatja az államfő és az ellenzék, a jogszabályba ugyanis nemcsak azok az előírások kerültek be, amelyeknél az alkotmánybíróság elutasította az óvást, hanem több olyan is, amelyek ellen még nem emeltek alkotmányossági kifogást.
A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
A közlekedés biztonsága érdekében sebességkorlátozásokat vezetnek be a következő napokban egyes vasúti pályaszakaszokon – közölte vasárnap a Román Vasúttársaság.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter vasárnap kijelentette, lemond a tisztségéről, ha nem készül el az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) új informatikai rendszere.
A kormány adóügyi intézkedései ellen tiltakoznak hétfőn a parlament épülete előtt az egészségügyi dolgozókat tömörítő Sanitas szakszervezeti szövetség, valamint az oktatási szakszervezetek tagjai.
Daniel David oktatási miniszter szerint „egyelőre idén nem változik semmi” a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáját illetően, és valószínűleg jövőre, de talán két év múlva sem. A tárcavezető ugyanakkor kitart a megmérettetés megreformálása mellett.
Június 20-a és július 3-a között 50 akciót szervezett a rendőrség a kábítószer- és emberkereskedelemmel, informatikai csalással és pénzmosással gyanúsított bűnözői csoportok felszámolására – tájékoztatott szombaton a Román Rendőrség (IGPR).
Klaus Iohannis volt államfőt, Marcel Ciolacu volt miniszterelnököt és Nicolae Ciucă volt szenátusi elnököt figyelmeztették, hogy az országot a költségvetési csőd veszélye fenyegeti, ha nem hoznak hiánycsökkentő intézkedéseket.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia az egyetlen ország a világon, ahol a bírák 48 évesen vonulnak nyugdíjba, átlagosan 5000 eurós nyugdíjjal. A kormányfő szerint ezen hamarosan változtatnak.
A kormány deficitcsökkentő csomagja csökkenti a polgárok vásárlóerejét, és a 2010-es években tapasztaltakhoz hasonló negatív társadalmi és gazdasági hatásai lesznek – véli a Gazdasági és Szociális Tanács (CES).
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
3 hozzászólás