Fotó: Sorin Lupsa/Agerpres
A legfelsőbb bíróság után az ombudsmani hivatal is alkotmánybíróságon támadta meg a büntető perrendtartás módosítását, amely értelmében a jövőben a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által végzett lehallgatások anyaga is felhasználható bizonyítékként a büntetőeljárások során.
2023. április 13., 10:572023. április 13., 10:57
2023. április 13., 10:582023. április 13., 10:58
Az indoklás szerint a parlament által múlt héten elfogadott módosítás ellentétes az alkotmány azon cikkelyével, amely rögzíti, hogy a büntetőeljárás során a nyomozó hatóságok, az ügyészség és az illetékes bíróságok jogosultak az eljárást lefolytatni,
Az ombudsmani hivatal ezzel csatlakozott a legfelsőbb bírósághoz, amely kedden az alapjogi biztos hivatalához hasonlóan alkotmányossági kifogást emelt a SRI-lehallgatások büntetőeljárásban való felhasználása ellen,
Mint arról beszámoltunk, a szenátus múlt kedden módosító javaslatot fogadott el a kormány által a Btk. módosítására javasolt szöveghez, amely értelmében 250 000 lejben állapította meg az összeghatárt, amely alatt nem minősül bűncselekménynek a hivatali visszaélés.
Turos Lóránd, a kormánykoalíciós tag RMDSZ szenátusi frakcióvezetője akkor a Krónika kérdésére azzal indokolta a módosítást, hogy az alkotmánybíróság korábbi ítéleteiben leszögezte: összeghatárhoz kell kötni a hivatali visszaélés bűncselekménnyé nyilvánítását.
Az általános felháborodás miatt azonban Cătălin Prediou igazságügyi miniszter még aznap újabb, a képviselőházban benyújtandó módosító javaslattal állt elő,
Bár ezt a koalíciós pártok vezetői támogatásukról biztosították, és az eheti, keddi koalíciós ülésről is olyan hírek szivárogtak ki, hogy a kormányoldal a 9000 lejes összeghatárt támogatja, a képviselőház jogi bizottságának kedd esti ülésén általános meglepetésre leszavazták a módostó javaslatokat,
Mint megírtuk a bizottsági ülésen visszavont módosító indítványok között szerepelt az is, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által végzett lehallgatások nem használhatók fel bizonyítékként a korrupciós bűncselekmények feltárásakor.
Puskás Bálint volt alkotmánybíró na Krónikának csütörtökön elmondta: elbukna az alkotmánybíróságon a Btk. összeghatár nélküli módosítása, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a hírszerzés bevonása a nyomozati eljárásba szintén problémás.
Szükség van arra a hadijajóra, amelyet Románia Törökországtól szerez be – jelentette ki a sajtónak Ionut Moșteanu védelmi miniszter.
A lakosság számának függvényében felső határt szab az önkormányzati alkalmazottak számának a kormány – jelentette be pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök az újabb költségvetési megszorításokat ismertetve. Csökkentik a helyi rendőrök számát is.
A román katonák száma 6000 fővel nőtt – az elmúlt két évben először. A hadsereg összesen körülbelül 70 ezer katonával rendelkezik, az ideális létszám pedig a védelmi tervek szerint 120 000-130 000 között lenne.
Azért is késik a nyugdíjak újraszámolása, mert a nyugdíjpénztárnak be kell vezetnie a rendszerbe az egészségügyi szolgáltatási járulék (CASS) kiterjesztését a 3000 lejt meghaladó juttatásokra.
A miniszterelnöki kancellária személyi állományát 40 százalékkal csökkentik, ami havi 850 ezer lejes megtakarítást eredményez – jelentette be pénteken Mihai Jurca, a kancellária vezetője.
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
szóljon hozzá!