Fotó: Pixabay
Az Európai Uniónak fel kell számolnia az akadályokat, amelyek gátolják a szexuális kisebbségekhez tartozó embereket az alapjogaik gyakorlásában, és Európában el kell ismerni az azonos neműek házasságát és élettársi kapcsolatát – jelentették ki az Európai Parlament (EP) képviselői az unióban élő LMBT-közösséghez tartozók jogairól szóló állásfoglalásukban kedden.
2021. szeptember 14., 12:462021. szeptember 14., 12:46
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 387 szavazattal, 161 ellenszavazat és 123 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásukban az EP-képviselők kiemelték: biztosítani kell, hogy a szexuális kisebbségekhez tartozók élhessenek jogaikkal, beleértve a szabad mozgás és a családegyesítés jogát.
és az azonos nemű házas- vagy élettársakat az eltérő nemű párokkal azonos módon kellene kezelni. Az EP az állásfoglalásában arra bíztatta a tagállamokat, hogy ismerjék el a gyermekek jog szerinti szüleinek a születési anyakönyvi kivonatban feltüntetett felnőtteket.
A képviselők szerint a családegyesítés során a szivárványcsaládoknak ugyanolyan jogokat kell biztosítani, mint a heteroszexuális pároknak. A családokat az egész unióban egységesen kellene kezelni ahhoz, hogy a tagállamok között mozgó családok gyermekei ne válhassanak hontalanná – jelentették ki. Végezetül a képviselők szerint
mivel a házas- és élettársakról szóló jogszabályait az Európai Unió Bírósága korábbi ítélete ellenére sem módosította az azonos nemű párokra vonatkozóan. Hangsúlyozták továbbá, hogy álláspontjuk szerint Magyarországon és Lengyelországban hátrányos megkülönböztetés éri az LMBT-közösséget.
Az Európai Parlament emiatt további uniós intézkedéseket, köztük kötelezettségszegési eljárást, igazságszolgáltatási és költségvetést érintő lépéseket vár a két ország kormánya ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!