Pászkán Zsolt szerint a kormányválság miatt nem ígérkezik fáklyásmenetnek Klaus Johannis újrázása
Fotó: Youtube
Bár rendkívül nehéz helyzetbe került a kormányzó PSD, egyik ellenzéki párt sem tolong, hogy az államfőválasztás előtt szűk három hónappal átvegye a kormányzást. A jelenlegi válság nagy nyertesének Victor Ponta tűnik, Ludovic Orban pedig könnyen vesztessé válhat. Az RMDSZ számára most bármilyen kormányzati ígéret inkább csapda lenne. Pászkán Zsolt budapesti politikai elemzővel tekintettük át a friss bukaresti történéseket, s a várható fejleményeket.
2019. augusztus 28., 08:182019. augusztus 28., 08:18
2019. augusztus 28., 11:592019. augusztus 28., 11:59
– Az ALDE hosszas tapogatózás, több zsarolási próbálkozás és kétértelmű nyilatkozat után most látta elérkezettnek az idejét annak, hogy hátat fordítson a PSD-nek. Miért állt érdekében ez a szakítás?
– Az ALDE az utolsó szalmaszálba kapaszkodik. Azok után, hogy a 2016-os parlamenti választáson éppen csak elérte a bejutáshoz szükséges öt százalékot, 2019-ben pedig nem sikerült bejutnia az Európai Parlamentbe, a párt vezetőségének, de elsősorban Călin Popescu-Tăriceanunak szembe kellett néznie az eljelentéktelenedés veszélyével. Főleg azért, mert a legutóbbi kudarcot nem valamiféle választói elfordulás, elvándorlás okozta (2016 és 2019 között az ALDE csak húsz–harmincezer szavazatot, vagyis körülbelül hat százalékot veszített), hanem inkább az, hogy a párt – legalábbis jelen állapotában – képtelen a növekedésre. Márpedig ez semmi jót nem vetít előre a következő megmérettetéseket, a jövőre rendezendő helyhatósági és parlamenti választást illetően. Főleg egy súlyos és elhúzódó válságokkal küszködő, a kül- és belföldi ellenfeleinek/ellenségeinek egyaránt megfelelni akaró Viorica Dăncilă kormányfő-pártelnök által vezetett PSD „társaként”. És mivel eldőlt, hogy a PSD nem kívánja támogatni a szociáldemokrata államfőjelöltnél, Viorica Dăncilánál és a saját pártjánál népszerűbb Tăriceanu államfőjelöltségét, az ALDE-nak nem maradt más választása, mint megpróbálni ellenzéki szerepből és egy Zelenszkij-jelenséget (Ukrajnában nemrég egy színészt, komikust, Volodimir Zelenszkijt választották államfőnek – szerk megj.) meglovagolni akaró jelölt, Mircea Diaconu támogatásával valamiféle győztes oldalra kerülni, vagy legalábbis nem megmaradni egy vesztes táborban. Ebben az esetben ugyanis Tăriceanuéknak már az is „győzelem” lenne, ha az általuk támogatott elnökjelölt megelőzné a PSD jelöltjét, azaz Dăncilát.
– Az ellenzék, amely a Dăncilă-kabinet beiktatása óta gyakorlatilag folyamatosan a miniszterelnök lemondását követeli, most valahogy nincs eufórikus hangulatban. Mi várható a koalíció felbomlása után?
– Egyelőre rendkívül képlékeny a helyzet. Az ALDE kiválásával és a PSD utóbbi napokban is folytatódó képviselővesztésével a parlamentben a fő – és most már egyedüli – kormánypárt gyakorlatilag kisebbségbe került. Egyik ellenzéki párt sem tolong, hogy az elnökválasztás előtt szűk három hónappal átvegye a kormányzást. Bár a PNL most rendkívül hangos és egy bizalmatlansági indítvány sürgős benyújtásáról beszél, Ludovic Orban pártelnök diskurzusának „apró betűs” részében azért nyitva tart magának egy kiskaput. Hiszen az indítvány benyújtását attól teszi függővé, hogy már az aláírók száma meghaladja a képviselők teljes létszámának felét, holott erre technikai szempontból nincs szükség! A jelenlegi felállás szerint a kormányfő nem kíván lemondani egy esetleges bizalmatlansági indítvány elfogadásáig, arra hivatkozva, hogy „a román nép érdekében végig kell vinni a kormányprogramot és a reformokat”. Ugyanakkor nem teljesen világos, hogyan akarja Dăncilă ezt kampányidőszakban, kisebbségben és jelentős médiaellenszélben végrehajtani. Csak abban bízhat, hogy az ellenzék mégsem nyújtja be a bizalmatlansági indítványt, vagy ha mégis, és az átmegy, akkor „áldozati” szerepben vonulhat ellenzékbe. Ugyanakkor
Fotó: facebook/Călin Popescu-Tăriceanu
– Ki a nagy nyertese, illetve vesztese a mostani kormányválságnak?
– Jelen állás szerint Victor Ponta tűnik a legnagyobb nyertesnek. Főleg úgy, hogy ebben a helyzetben rá semmilyen nyomás nem nehezedett és bármi is lenne ennek a válságnak a kimenetele, pozitív, vagy legalábbis nullás szaldóval zárhatja az „ügyletet”. Több vesztese is van viszont a helyzetnek. Így Ludovic Orban és a PNL, de nem azonos mértékben. A helyzet rossz kezelése a pártnak is rosszul jönne, és lépéshátrányba hozhatja a PNL-t az ellenzéki oldalon az USR-rel szemben. Pártelnökként Ludovic Orban a felelős mindenért. Rossz döntés esetén a párton belüli „trónkövetelők” elérkezettnek tarthatnák az időt, hogy rövid úton megszabaduljanak tőle. A PNL csapdahelyzete és a kampányban felhasználható ellenfelek eltűnése (hiszen Liviu Dragnea után a súlytalan Dăncilă által vezetett PSD is egyre kevésbé tudja ezt a szerepet betölteni) Klaus Johannis államfőt is nehéz helyzetbe hozhatja és a mostani, szemmel látható zavarodottság állandósulása ellenfelei malmára hajthatja a vizet.
– Az RMDSZ próbálja egyértelműen ellenzéki szerepbe helyezni magát. Mi a Kelemen Hunor vezette szövetség érdeke a most kialakult kiszámíthatatlan helyzetben?
– Az RMDSZ számára most nincs semmilyen ok a sietségre. Az elnökválasztási kampány valódi tét hiányában elsősorban marketinglehetőség a szövetség számára, amelyet ha okosan kihasznál, akkor még pozitív hozadéka is lehet. Másfelől
– Nyakunkon a novemberi elnökválasztás, valamennyi politikai erő ennek a lázában ég, gyakorlatilag elkezdődött a kampány. Milyen kihatása lehet a novemberi megmérettetésre a kormányválságnak?
– Mindenképpen új helyzetet teremt és az, ami még fél évvel ezelőtt fáklyásmenetnek tűnt Klaus Johannis elnök számára egy új mandátum megszerzése felé, könnyen rémálommá válhat. Most üthet vissza, hogy az elmúlt négy és fél évben Johannis semmilyen más profilt nem épített fel magáról a Dragnea és a PSD ellen harcoló keresztes lovagén kívül, márpedig pont a kampány kezdetére vált lényegtelenné ez az imázs. Ha a PNL rosszul kezeli a mostani válságot, akkor támogató politikai bázisa meggyengülhet, ráadásul az öt évvel ezelőtti médiatámogatása is a múlté. Egyre nehezebb egyértelműen támogató véleményeket olvasni Johannisról, jelenleg inkább a kivárás tapasztalható a PSD-ellenes médiában. Dan Barna elvileg a fő ellenfél, de jelenleg az USR-en belül is viták és pártharcok vannak, ami nem kedvez egy erős területi beágyazottsággal még mindig nem rendelkező szervezetnek. Ezen az egyemberes, Dacian Cioloş vezette PLUS sem sokat segíthet. Érdekes a színészből előbb független európai parlamenti képviselői mandátumot szerzett, most pedig az ALDE és a Pro Románia jelöltjeként jelentkező Mircea Diaconu helyzete. Kampányát, ukrajnai céhtársához hasonlóan, a jelenlegi politikai elittel való szembenállására építi, akárcsak Dan Barna, azzal a különbséggel, hogy ezt kiegészíti a Traian Băsescu és – kisebb mértékben – Johannis által képviselt „erős államfői” szerep lebontásának és a „titkosszolgálati-ügyészi állam” felszámolásának az ígéretével is. Ez utóbbi a PSD-s tábor kemény magja számára lehet érdekes.
Jóváhagyta Klaus Iohannis államfő a büntetőeljárás elindítását Petre Roman volt miniszterelnök és Gelu Voican Voiculescu korábbi miniszterelnök-helyettes ellen az 1990-es bányászjárás ügyében.
A június 9-ei önkormányzati és parlamenti választásokra hivatkozva a bukaresti képviselőház házbizottsága úgy döntött, a tavaszi ülésszak végéig (június 30-ig) vegyes rendszerben, részben online formában ülésezik.
Feljelentette hétfőn a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Emanuel Ungureanu a korrupcióellenes ügyészségen (DNA) Cătălin Cîrstoiut, a kormányzó balliberális koalíció főpolgármester-jelöltjét hivatali visszaélésért és csalásért.
Az érettségi vizsgák a végzősök bizonyos készségeit tanúsítják, a tételek nem nehezek, megoldásuk átlagos tudásszintet igényel – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Ligia Deca oktatási miniszter.
Klaus Iohannis államelnök hétfőn kihirdette a törvényt, amely megtiltja a felsőoktatási intézményeknek, hogy egy tanulmányi ciklus alatt módosítsanak a tandíjon.
Az ukrán határ közelsége és a dunai folyami kikötő elleni rendszeres orosz dróntámadások miatt kerülik a légitársaságok a Duna-delta felújított nemzetközi repülőterét – mutatott rá Stoian Vâlcu igazgató.
A Kulturális és Sajtószakszervezetek Országos Szövetsége hétfőn üdvözölte a kért béremelésekről szóló sürgősségi rendelettervezet közvitára bocsátását, de egyelőre folytatják a tiltakozást.
A román diplomáciai és konzuli képviseletekre eddig nem érkezett konzuli támogatás vagy segítségnyújtás iránti kérelem az iráni rakétatámadás után Izraelben tartózkodó román állampolgároktól.
A pártok által a júniusi európai parlamenti választásokon indított jelöltek alig egyharmada nő – derül ki az Expert Forum jelentéséből.
Kizárt, hogy Romániát meglepetésszerű katonai támadás érheti, mivel jelenleg „a stratégiai meglepetés már nem érhető el” – jelentette ki Nicolae Ciucă, a szenátus és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!