AUR, a politikai manele virtuóza – Pászkán Zsolt elemző szerint álarcként viseli a szélsőséges párt a rendszerellenességet

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) utóbbi hónapokban mutatott növekedése jelenleg – még – konjukturális jellegű, azaz elsősorban a politikai színpad sajátosságaiból, a többi politikai tényező hibáiból táplálkozik, és kisebb mértékben tekinthető szerves fejlődésnek – jelentette ki a Krónika kérdésére Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője. A nagybányai születésű Románia-szakértő kifejtette:

a román politika „fősodrában” mindig is jelen voltak a szélsőséges és a „rendszerellenes”, vagy „rendszertagadó” álcát magukra öltő erők.

„Ugyanúgy, ahogy a román politika „rendszert” alkotó pártjai is csak álarcként viselnek valamilyen ideológiai mázt, a híressé vagy inkább hírhedtté vált „tartalom nélküli formának” megfelelve, a „rendszer” bírálói, tagadói is csak álarcként öltik magukra ezt a szerepet. A közvélemény többsége pedig nagyjából így is kezeli az egész színjátékot, a kereskedelmi-bulvár televíziókból megszokott, üres szellemi kalóriákkal telepumpált „hulladékszórakoztatás” (angol kifejezéssel „trash-reality”) egyik vállfajaként fogyasztja ezt a kínálatot.

Rövidebb-hosszabb időszakra létrejönnek rajongótáborok, óriási szenvedélyek csapnak össze, majd szalmalángként ellobbannak, és a közönség keres magának valamilyen más szórakozást.

Akár a hajdani újságíró Corneliu Vadim Tudor-féle Nagy-Románia Pártról (PRM), akár a hajdani tévés Dan Diaconescu pártjáról, akár a szintén a médiából a politikába átigazolt Claudiu Târziu és a közösségi médiában befutott George Simion által vezetett AUR-ról, vagy a szintén közösségi médiás akciócsoportokból párttá alakult Mentsétek meg Romániát Szövetségről van szó, ugyanazt a politikai „manelét” biztosították és biztosítják harminc éve a közönség arra fogékony, nagyjából változatlan méretű, körülbelül 20-30 százalékos részének, miközben valójában nem megkérdőjelezik, hanem éppenséggel kiegészítik és erősítik a „rendszert”.

A nevető harmadik: a koalíciós csörte közepette második politikai erővé avanzsált a szélsőséges AUR

Miközben koalíciós csörte gyúr az energiaszámlák témájában és késnek a valós megoldások az országot sújtó társadalmi, gazdasági problémákra, a romániai lakosság egyre nagyobb hányada szimpatizál a szélsőséges AUR-ral.

A magyarok egy része is vevő a politikai „manelére”, és újabban a tudományosra is és – magyar forrás hiányában – az AUR-tól várják ezen igényük kielégítését – mondta Pázskán Zsolt lapunk azon kérdésére, miért lehet az AUR egyes magyarok körében is népszerű. És nemcsak azért, mert az AUR, a folyamatosan bővülő médiakínálata egyik elemének a mutációja révén, már körülbelül másfél éve magyar nyelven is biztosítja az oltás- és tudományellenes szellemi táplálékot. „Hanem azért is, mert ezt sem a magyarországi, sem az erdélyi, székelyföldi, partiumi, bánsági magyar sajtó nem (nagyon) biztosítja számukra (az utóbbi időszakban a magyarországi Mi Hazánk kampányához csatlakozott egyik portál képezi az egyetlen kivételt).

A közösségi médiában már bő egy éve zajlik egy, látszólag Magyarországról indult és elsősorban a Székelyföldet megcélzó oltásellenes kampány, és számos többé vagy kevésbé népszerű csoportokban zajlik a járvány „manelésítése”,

de az AUR az egyetlen olyan tényező, melynek révén a magyarok erre fogékony része úgy érezheti, hogy van „beleszólása” a dolgokba. Külön tanulmányt érdemelne az a folyamat, melynek végén a kezdetben még „oláhozó” magyarországi „székely” szervezetek szinte naponta osztanak meg közösségi médiás felületeiken AUR-os és más román oltásellenes tartalmakat, román nyelven, felirat nélkül! – hangsúlyozta az elemző.

Kérdésünkre, hogy lehet-e valamikor kormánytényező az AUR, Pászkán Zsolt kifejtette, az elmúlt harminc év azt mutatta, hogy

ezek a látszólag „rendszertagadó” pártok csak ideig-óráig tudtak érdekesek maradni a rendkívül laza kötődésű követőik, támogatóik számára.

A Nagy-Románia Párt azért volt viszonylag hosszabb életű, mert a média sokkal drágább műfaj volt, mint manapság. Televízió és rádió viszonylag kevés volt, a meglévőket könnyebb volt ellenőrzés alatt tartani, a működtetés drága és bonyolult volt.

Ezért nem véletlen, hogy a 2000-es évekre a megújulni képtelen Vadim Tudor-féle társaság háttérbe szorult, és helyét a romániai „hulladékszórakoztatás” egyik meghatározó figurája, Dan Diaconescu lett.

Majd a tévét felváltották a közösségi média és a különböző videómegosztók, elterjedtek a remek kamerákkal felszerelt okostelefonok és az így létrejött új médiapiacot elárasztó, általában rendkívül gyenge minőségű „tartalmak” a politikai műsorok minősége iránti igényt is jelentősen leszállították.

„Ehhez a legjobban az USR és az AUR tudtak alkalmazkodni, ami biztosította bejutásukat a parlamentbe. A választási rendszer, a választási kampányok jellege viszont jelenleg mégiscsak az olyan szervezeteknek, pártoknak kedvez, melyek szervezetileg, logisztikailag jól struktúráltak, a lehető legkisebb települési egységig biztosítják a jelenlétet, a formális és az informális információcserét. Az USR példája mutatja a legjobban, hogy megfelelően kiépült szervezeti struktúra nélkül be lehet jutni a parlamentbe, esetleg meg lehet szerezni néhány nagyváros polgármesteri tisztségét, de ez a támogatottság nagyon viszonylagos, és könnyen elpárologhat.

Ha sikeres lesz, akkor nem zárható ki, sőt nagyon valószínűvé válik az AUR részvétele egy koalícióban, akár a PSD-vel, akár a PNL-vel is” – összegzett a Krónikának Pászkán Zsolt.

Simion hazugságaival támad a magyar ellenzék: botrányt okozott Madridban az AUR hívatlanul megjelent vezetője

George Simiont, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) társelnökét nemcsak hazugságon fogták, az is kiderült: biztonságiak vezették ki őt a konzervatív pártok madridi tárgyalásának helyszínéről, ahova hívatlanul érkezett.