Fotó: Gálna Zoltán
Börtönnel büntetné a román nemzeti jelképek meggyalázását az a törvénymódosítás, amelyet első megkeresett házként szerdán megszavazott a szenátus
2020. szeptember 02., 18:342020. szeptember 02., 18:34
A Traian Băsescu volt államfő által alapított Népi Mozgalom Pártjának (PMP) magyarellenességéről elhíresült képviselőházi frakcióvezetője, Marius Pașcan által kidolgozott jogszabályjavaslat a nemzeti jelképekről szóló, 1994-ben elfogadott „zászlótörvényt” módosítaná.
A szenátusi szavazás során a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátorai támogatták, a Mentsétek meg Romániát (USR) és az RMDSZ törvényhozói pedig ellenezték a PMP törvénytervezetét.
A javaslat részletes vitája során egyedüli hozzászólóként Cseke Attila RMDSZ-es frakcióvezető rámutatott: a tervezet a kommunista diktatúra büntetőjogi rendszerébe veti vissza Romániát, hiszen általános megfogalmazásai önkényes értelmezéseket, visszaéléseket tesznek lehetővé. Az RMDSZ közleményben is leszögezte: határozottan ellenzi a kommunista rendszer elnyomásra használt eszközeit, hiszen a törvényjavaslat szövege alapján könnyen lehet bárkiből bűnöst faragni.
– olvasható az RMDSZ közleményében.
A nemzeti jelképek megsértése jelenleg kihágásnak minősül Romániában, az érte kiszabható 5000 lejig terjedő bírság pedig elégséges szankció egy ilyen cselekményért – értékelte a civil szervezet.
A tervezet kapcsán a képviselőház hozza meg a végső döntést.
Megbírságolta az Országos Diszkriminációellenes Tanács Marius Pașcant és Octavian Hoandrát magyarellenes kijelentéseikért a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat feljelentése alapján – közölte a jogvédelmi szolgálat.
Nem nyugszanak a magyarellenességükről elhíresült román politikusok, civilek és pedagógusok, és peres úton szeretnék kicsikarni a 2018 nyarán újonnan létrehozott marosvásárhelyi római katolikus iskola felszámolását.
Az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium hétfőn elkezdi az alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető újabb 250 lejes támogatás utalását a szociális kártyákra, az összegből mintegy 2,6 millió személy részesül.
A gyorshajtók jövő héten sehol nincsenek biztonságban Európában, így Romániában sem. Európa-szerte április 15–22. között közös akció keretében végez ellenőrzést a rendőrség, elsősorban a gyorshajtókat szűrik ki.
Idén március végén 4 752 548 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3890-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2247 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Az április 5-11. közötti héten több mint 9100 rendőr teljesített járőrszolgálatot az iskolák környékén, különösen a diákok érkezése és távozása körüli időpontokban a tanulók és a tanárok biztonságának növelése érdekében.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.
A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.
A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.
Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.
A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.
Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!