Emilia Șercan
Fotó: Facebook/Emilia Sercan
Állami lejárató kampány részleteit ismertette a Pressone.ro portálon hétfőn közölt írásában Emilia Șercan, a Nicolae Ciucă román kormányfő plagizált doktori dolgozatát leleplező újságíró.
2022. április 04., 14:572022. április 04., 14:57
Emilia Șercan azzal vádolja a román rendőrséget, hogy egy moldovai portálnak olyan, róla készült, hiányos öltözetű fényképeket juttatott el, amelyeket egy fenyegetés bizonyítékaiként ő maga adott át a rendőrségnek, amikor feljelentést tett a bűncselekményben.
Emilia Șercan január közepén közölte, hogy a miniszterelnök 2003-ban leadott, 138 oldalas hadtudományi doktori disszertációjának legalább 42 oldalán plagizált. A Bukaresti Tudományegyetemen oktató oknyomozó újságíró öt olyan forrást – három könyvet és két korábbi doktori dolgozatot – nevezett meg, amelyből szerinte Ciucă idézőjelek és hivatkozás nélkül csaknem ezersornyi szöveget emelt át a doktori disszertációjába.
A leleplezés nyomán a kormányfő a Nemzetvédelmi Egyetem etikai bizottságától kérte doktori disszertációja megvizsgálását. A plágiumügyben azonban a legfőbb ügyészség is nyomozást indított, így az egyetemi vizsgálat el sem kezdődhetett.
Mint leírja, a harmadik fenyegetés ismeretlen személytől messenger üzenetben érkezett február 16-án, és ehhez a vőlegénye által húsz évvel ezelőtt készített, hiányos öltözetű fotóit is csatolták. Mint közölte: képernyőmentéssel azonnal rögzítette a kompromittálónak szánt anyagot, és a bizonyítékokat másnap elektronikus formátumban átadta annak a rendőrnek, aki a korábbi fenyegetései ügyében is nyomozott.
Az újságíró közölte: azonnal tájékoztatta a történtekről Lucian Bode belügyminisztert, akinek kérésére Benone Matei-jel, a román rendőrség parancsnokával is találkozott. Két nappal később a rendőrparancsnok arról tájékoztatta, hogy vizsgálatuk szerint nem az általa azonosított moldovai portál a fotók közlésének az ősforrása. A fotók már egy nappal korábban megjelentek egy másik moldovai portálon. Ez az állítás azonban hamisnak bizonyult. Amint az oknyomozó újságíró kiderítette: az ősforrásként megjelölt moldovai portálnak módosították a keltezését. A fotók közlése napján a portál olyan híreket is közölt, amelyek csak egy nappal később történtek meg.
Kijelentette: miután három héten keresztül még csak a feljelentése nyomán nyitott bűnügyi dosszié számát sem sikerült megtudnia, levélben a nemzetközi szervezetekhez, a Bukarestbe akkreditált nagykövetekhez, a főügyészhez és Klaus Iohannis államfőhöz fordult. Ez után azonban csak annyi történt, hogy mindenestül eltűnt a világhálóról az a moldovai portál, amelyet a rendőrség ősforrásként jelölt meg. Emilia Șercan ezt követően fordult a leleplezett plagizálásait is közlő Pressone.ro portálhoz hétfőn.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
Országszerte spontán munkabeszüntetést robbantottak ki hétfőn az adóhatóság, a nyugdíjpénztár, a munkaerő-közvetítő és a szociális kifizetési ügynökség alkalmazottai a kormány által tervezett, a közszféra dolgozóit érintő megszorító intézkedések miatt.
A szakszervezeti tömbök képviselői rendkívüli találkozót kérnek Ilie Bolojan kormányfőtől az elkövetkező időszakban alkalmazandó megszorító intézkedések ügyében, ellenkező esetben elindítják a törvényes eljárást egy általános sztrájk kirobbantására.
A végleges eredményeket – a fellebbezések után – hétfőn délelőtt tették közzé.
Románia egészségügyi rendszere 2024-re jelentős növekedést mutatott a szolgáltatások és a szakemberek számát tekintve, de továbbra is éles különbségek tapasztalhatók a városi és vidéki térségek között.
szóljon hozzá!