Fotó: Beliczay László
Több mint 2500 beadvány érkezett tavaly az alkotmánybírósághoz, ezek közül 28-at Klaus Iohannis államfő nyújtott be – derül ki az intézmény 2020-as évre vonatkozó tevékenységi beszámolójából.
2021. május 21., 09:552021. május 21., 09:55
A taláros testület összesen 2518 beadványt vett nyilvántartásba tavaly. Az elbírált beadványok száma 1473-ra tehető (ezek közül 1320-at 2020 előtti években nyújtottak be), ezek alapján 907 döntést és határozatot mondtak ki.
A 2518 beadvány közül 105 kihirdetés előtt álló törvények normakontrollját kérte. Klaus Iohannis államfő 28 ilyen beadvánnyal fordult a taláros testülethez, amelyek közül 23-at fogadtak el, a kormány 43 beadványt nyújtott be és 30-at fogadtak el, a legfelsőbb bíróság öt beadványa közül négyet találtak megalapozottnak. A Nép Ügyvédje szintén öt alkalommal élt a lehetőséggel és négy beadványát fogadták be, a pártok (Nemzeti Liberális Párt - PNL, Mentsétek meg Romániát Szövetség - USR és RMDSZ) által benyújtott összesen 24 beadvány közül 14-et találtak megalapozottnak – számolt be az Agerpres.
Emellett 2401 alkotmányjogi panasz utólagos normakontrollra vonatkozott, ezek közül 2389-et bírósági perek során fogalmaztak be, 13-at pedig a Nép Ügyvédje nyújtott be.
Négy ügyben alkotmányos természetű jogi konfliktus esetleges fennállásának megvizsgálását kérték a beadványok aláírói. Három beadványt a házelnökök, egyet a kormány nyújtott be, a négy közül kettőt fogadott el a taláros testület.
Parlamenti határozatok alkotmányosságának megvizsgálását hét ízben kérték tavaly, e beadványok közül egyet találtak megalapozottnak.
2019-ben ugyanis 39 ilyen beadványt jegyeztek, 2020-ban 105-öt. Ugyanakkor míg 2019-ben az ilyen beadványok 62,75 százalékát találták megalapozottnak, 2020-ban ez az arány 71,42 százalékra nőtt. Hasonló tendencia figyelhető meg az utólagos normakontrollra vonatkozó beadványok esetében is: ilyenből is több érkezett tavaly, mint egy évvel korábban, és 2,86 százalékról 4,03 százalékra nőtt at elfogadott panaszok aránya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sorin Grindeanu szombaton Temesváron kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem egyezik bele az alacsonyabb jövedelmek vagy a nyugdíjak csökkentésébe.
A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Több erdélyi megye is érintett abban az adócsalási ügyben, amelynek során illegális sertés-forgalmazással mintegy 300 ezer lejes kárt okoztak az államkasszának.
A névtelen bejelentések lehetővé tételével, kötelező kivizsgálásukkal próbálják visszaszorítani az erőszakos cselekményeket, a zaklatást, valamint a kábítószerek és a személyi biztonságra veszélyes eszközök bevitelét a tanintézményekbe.
A Szociáldemokrata Pártot (PSD), a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és az RMDSZ-t is szívesen a leendő kormányban látná a romániai polgárok többsége, míg a Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) kapcsán kevésbé határozott az álláspont.
Sokan azt hiszik, tudják, milyen az egyetemista élet. A „JelenLét – JövőCTRL” kutatás viszont nem benyomásokra épít: célja, hogy tűpontos kép rajzolódjon ki arról, milyen valósággal szembesülnek ma a romániai magyar fiatalok a felsőoktatásban.
Az 1920. június 4-én aláírt, az első világháborúban győztes nyugati hatalmak által Magyarországra kényszerített, az országot feldaraboló trianoni diktátumot méltatta George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke.
A nyomozó hatóságokhoz készül fordulni a védelmi minisztérium a katonai mozgósításra vonatkozó újabb hamis információk miatt.
Június 6-án, pénteken reggel 9 órakor ismét megnyitják a forgalom előtt a tél idejére lezárt Transzalpina, azaz a 67C jelzésű országút Rânca és Curpăt közötti szakaszát – tájékoztatott csütörtökön a közúti infrastruktúrát kezelő országos vállalat (CNAIR).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!