A választásokról is a titkosszolgálatok döntenek? – elemzők szerint a hírszerzés érdekek mentén támogat egyes politikusokat

Alina Mungiu-Pippidi még júniusban a B1 TV-ben elmondta, Liviu Dragnea bukása és a kormány hivatalban maradása után világosabb mint valaha: a titkosszolgálatok beavatkozása a politikába a román demokrácia fő gondja. Hangsúlyozta, a hírszerzésnek nagy szerepe van Románia kormányzásában,  jóval meghaladva alkotmányos mandátumát.

– fogalmazott Mungiu-Pippidi. Szerinte a jelenlegi államfő nagy hasznot húzott a szolgálatokból, különösen a Külügyi Hírszerző Szolgálatból (SIE), amely külföldön segített a PSD lejáratásában, de „nevetségessé tette magát”, amikor a Moldovai Köztársaságban Plahotniucot támogatta az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország ellenében.

A neves politológus azt mondta, a titkosszolgálatok már a mandátuma elején megmutatták Klaus Johannisnak, hogyan ellenőrzik a játszmákat, amikor bűnvádi aktát nyitottak a nemzetbiztonságért felelős elnöki tanácsadónak, George Scutarunak. Scutarut négy és fél év után mentették fel a pénzmosás vádja alól, amit állítólag azzal követett el, hogy tisztességtelen módon támogatásokat fogadott el Buzău megyei cégektől a PNL választási kampánya számára.

– állította Mungiu-Pippidi.

A politológus elmondta még, hogy mára a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) kisajátította az adóhatóság, a Számvevőszék, a Csalásellenes Küzdelem Főosztálya (DLAF), a Központi Választási Iroda (BEC), valamint a szervátültetéssel foglalkozó hatóságok szerepét, mivel kizárólagos hozzáférésük van a választásokra, az adókra, a lakosság-nyilvántartásra, s hamarosan a szervátültetési igényekre vonatkozó adatbázisokra is az lesz. „Ez az egyik oka, hogy nem fejlesztették ezeket az intézményeket, képességeik és funkcióik átkerültek a szolgálatokhoz, melyeknek más szereppel kellene rendelkezniük. A hírszerzés az információ öt százalékát adja át az ügyészeknek, a többivel pedig mindenkit ellenőrzése alatt tart zsarolással” – hangsúlyozta az Eurocom Romániai Sajtófigyelő és az Adevărul által idézett politológus. Mungiu-Pippidi a Kormányőrséget (SPP), s a hadsereg hírszerző szolgálatát is olyan szolgálatokként nevezte meg, amelyek szintén túlságosan beavatkoznak a politikába.

Mungiu-Pippidi szerint a SRI a SII Analyticsen keresztül mostantól a magán- és az állami vállalatokat is megfigyelés alatt fogja tartani egy olyan adatbázis révén, amely nem lesz nyilvános, vagyis amit nem oszt meg az adóhatósággal. „Gyakorlatilag ezentúl úgy lesz, ahogy a DNA-val is dolgoztak: ők döntik el, kit kell elkapni és az adóhatóság nem fogja tudni, hogy mennyire szelektív a kapott információ, mert védi őket a nemzetbiztonságról szóló 1991-es törvény. Ez a törvény ugyanaz, amellyel jogot kaptak a gazdasági vállalkozások fenntartására és ezért a cégeik minden héten nagy állami szerződéseket nyernek el” – így az elemző. Hozzátette: az elnökjelöltek közül senki nem beszél e törvény módosításáról, hogy a jövőben többé ne legyenek olyan eseteink, mint Sebastian Ghiţă vagy Vlad Plahotniuc esete. Kijelentette,

Plahotniucnak, de Ghiţának sem lesznek nyilvános perei, ugyanis az a cél, hogy ők ne mesélhessék el nyilvánosan, miként működik az a rendszer, amelynek bábui voltak.

Alina Mungiu-Pippidi úgy vélte, a titkosszolgálatoknak küldött kedvező kormányzati jelzések azt valószínűsítik, hogy a kormány marad, hiszen nincs ok a félreállítására, miután eltávolították Liviu Dragneát, akinek a befolyási körei ütköztek a szolgálatok köreivel.

A România Curată (Tiszta Románia) tényfeltáró honlap egyik tavalyi összeállítása szerint a román belső elhárítás büdzséje abszolút értékben is meghaladja a lengyel, spanyol, francia, német és török szolgálatok költségvetését. Az ország GDP-jéhez viszonyítva Románia többet költ a titkosszolgálatára, mint Nagy-Britannia az MI5-re.

Míg az Egyesült Államok GDP-jének 0,13 százalékát költi az FBI-ra, addig a román SRI-nek szánt pénz az ország bruttó hazai termékének közel fél százalékát teszi ki.

Romániában titok övezi az elhárítók és hírszerzők pontos létszámát, korábbi nyilatkozatok alapján 12 ezer körülire saccolják az SRI állományát.

George Maior, Románia washingtoni nagykövete, volt SRI-vezér háromezer operatív tisztről beszélt egy interjúban. Ha ez utóbbi adatot vesszük alapul, a román belső elhárításnál többen dolgoznak, mint az olasz, kanadai vagy német szolgálatoknál.

Alina Mungiu-Pippidi markáns kijelentései kapcsán azt kérdeztük Illyés Gergely politológustól, miért van jelen folyamatosan a romániai politikai diskurzusban a titkosszolgálatok állítólagos befolyása?

„A román politikai szereplők – pártállástól függetlenül – és a média képviselői is rendre úgy hivatkoznak a titkosszolgálatokra, mint amelyek óriási befolyással vannak a napi pártpolitikai harcokra és az ország stratégiai döntéseire. Az elmúlt években elhangzottak olyan állítások is, hogy a titkosszolgálatok mindegyik pártban, sajtótermék szerkesztőségében és általában mindegyik társadalmi szervezetben jelen vannak és saját céljaik érdekében befolyásolják azok működését. Ezeket a narratívákat természetesen nem tudjuk minden kétséget kizáróan bizonyítani, mivel ezeknek a szervezeteknek a lényegük, hogy fedetten dolgoznak” – mondta el lapunknak az elemző. Megjegyezte ugyanakkor, ma már számtalan példát találhatunk a román nyilvánosságban arra, hogy politikusok a titkosszolgálatok nyomására vagy éppen segítségére hivatkoznak bizonyos ügyekben, akár gazdasági beruházások kapcsán is.

„Minden jel szerint a szolgálatok önálló hatalmi politikát folytatnak, érdekeik alapján támogatnak egyes politikusokat vagy éppen ellenük fordulnak és erre felhasználják az igazságszolgáltatás döntéseit is. Más államok szolgálataival összehasonlítva a különbség az, hogy azok működése a nemzetbiztonságra korlátozódik és szigorú ellenőrzési mechanizmusok között dolgoznak. Romániában viszont mintha ezek a szervezetek önálló életet élnének és nem őket ellenőrzik a megfelelő állami intézmények, hanem ők tartják ellenőrzésük alatt a teljes állami struktúrát” – szögezte le Illyés Gergely.