Ázsiai ételfutárok egy kolozsvári gyorsétterem előtt. A romániai válaszadók kétharmada szívesen látja a külföldi vendégmunkásokat
Fotó: Rostás Szabolcs
A romániai polgárok kétharmadát nem zavarják az országba érkező migránsok, ha azok munkát vállalnak, mint ahogy az sem, ha a román kormány anyagi juttatásokkal bátorítja a külföldön élő románok hazatérését – derül ki egy friss felmérésből.
2024. szeptember 19., 19:392024. szeptember 19., 19:39
2024. szeptember 19., 19:432024. szeptember 19., 19:43
Az INSCOP közvélemény-kutató által a Szabadságért és Demokráciáért Intézet felkérésére készített, szerdán ismertetett kutatás szerint a válaszadók nagy többsége, 68,1 százalék úgy véli, hogy a bevándorlók segíthetik Románia gazdaságát azáltal, hogy olyan munkahelyeket vesznek át, amelyeket a román állampolgárok nem töltenek be.
6,8 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni.
Ami a bevándorlókban lehetőséget látók korszerkezetét illeti, a felmérés szerint a 18-29 évesek 78,5 százaléka, a 30-44 évesek 67,0 százaléka, a 45-59 évesek 61,6 százaléka, a 60 év felettiek 69,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem zavarják a migránsok, amennyiben szabad munkahelyeket töltenek be.
Az iskolai végzettség szerint az alapfokú végzettségűek 47,3 százaléka, a középfokú végzettségűek 74,3 százaléka, míg a felsőfokú végzettségűek 77,8 százaléka osztja ezt a véleményt. Emellett a Bukarestben élők 80,6 százaléka, a nagyvárosokban élők 72,3 százaléka, a kisvárosokban élők 75,6 százaléka és a vidéken élők 60,1 százaléka vélekedik így.
Eközben
A válaszadók 31,5 százaléka ugyanakkor ellenzi ezt az intézkedést, 1,1 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.
A felmérés szerint a külföldön élő román állampolgárok hazatérését támogató anyagi ösztönzők biztosításával az alapfokú végzettségűek 87,7 százaléka, a középfokú végzettségűek 67,3 százaléka és a felsőfokú végzettségűek 44,0 százaléka, illetve a bukaresti lakosok 59,5 százaléka, a nagyvárosokban lakók 51,9 százaléka, a kisvárosokban lakók 61,3 százaléka és a vidéki lakosok 79,7 százaléka ért egyet.
A felmérés során arra is rákérdeztek, hogy melyik a legfontosabb tényező, amelytől az emberek szabadnak érzik magukat.
20,5 százalék szerint az, hogy a lehető legtöbb szabadságjoggal (szólásszabadsággal, a választás jogával, a szabad gyülekezés jogával, a magánélet tiszteletéhez való joggal) rendelkezzen, 16 százalék szerint az, hogy nemzetiségi, faji, vallási, kor szerinti vagy nemi diszkriminációtól mentes társadalomban éljen, 11,4 százalék szerint az, hogy külső kényszer nélkül hozhasson döntéseket, 10,1 százalék szerint pedig az, hogy olyan társadalomban éljen, amelyben nem kell elnyomástól tartania.
A megkérdezettek 8,8 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni, 0,1 százalék pedig más tényezőtől érzi szabadnak magát.
A felmérés szeptember 11. és 16. között készült 1102 fős mintán, a hibahatár 2,95 százalék.
Romániának közvetlen érdeke, hogy korszerű haditechnikát gyártó hadiipara legyen – ez volt az egyik következtetése a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésének, amelynek a napirendjén a biztonsági kihívásokra adott válaszlépések is szerepeltek.
Az országban mintegy 19 ezer, külföldön több mint 900 szavazókörzetet alakítanak ki az idei elnökválasztásra, amelyre október 5-ig jelentkezhetnek a jelöltek – közölte csütörtökön az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Mircea Geoană nyerné az államfőválasztás első fordulóját az INSCOP által szeptember 11–16. között a Szabadság és Demokrácia Intézet megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint. A függetlenként induló jelöltet Marcel Ciolacu és Elena Lasconi követi.
Ha a feltételek adottak lesznek, az RMDSZ kormányra szeretne kerülni a parlamenti választások után – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje szerda este.
A bukaresti kormánypalota előtti téren tüntetnek csütörtökön 10 és 14 óra között a Romániai Nemlátók Egyesületének tagjai. Elégedetlenségük fő oka az új nyugdíjtörvény, amely szerintük súlyosan megrövidíti a látássérülteket.
A NATO nagyon egyértelmű döntése nélkül Románia nem lőheti le a légtere közelében repülő orosz drónokat – reagált az ukrán külügyminiszter szerdai felvetésére a nap végén Kelemen Hunor.
Csupán a többi polgárral való jogi egyenlőség megteremtését célozza az a PNL által beterjesztett törvénymódosítás, amely lehetővé tenné Klaus Iohannis államfő számára, hogy elinduljon a parlamenti választáson – jelentette ki Nicolae Ciucă, a PNL elnöke.
A Bukaresti Kilencek (B9) országait aggasztja az orosz drónok és rakéták sorozatos betörése a NATO-tagországok légterébe, és a fokozódó feszültség az észak-atlanti szövetség határain.
Már 150 ezer önkéntes jelentkezett a Let's Do It Romania országos takarítási napra, amelyet szombaton tartanak.
A romániai lakosok több mint 50 százaléka tart attól, hogy földrengés vagy árvíz következtében kárt szenvedne az otthona, de paradox módon 80 százalékuk úgy gondolja, hogy „elpusztíthatatlan” lakásban él.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!