Ázsiai ételfutárok egy kolozsvári gyorsétterem előtt. A romániai válaszadók kétharmada szívesen látja a külföldi vendégmunkásokat
Fotó: Rostás Szabolcs
A romániai polgárok kétharmadát nem zavarják az országba érkező migránsok, ha azok munkát vállalnak, mint ahogy az sem, ha a román kormány anyagi juttatásokkal bátorítja a külföldön élő románok hazatérését – derül ki egy friss felmérésből.
2024. szeptember 19., 19:392024. szeptember 19., 19:39
2024. szeptember 19., 19:432024. szeptember 19., 19:43
Az INSCOP közvélemény-kutató által a Szabadságért és Demokráciáért Intézet felkérésére készített, szerdán ismertetett kutatás szerint a válaszadók nagy többsége, 68,1 százalék úgy véli, hogy a bevándorlók segíthetik Románia gazdaságát azáltal, hogy olyan munkahelyeket vesznek át, amelyeket a román állampolgárok nem töltenek be.
6,8 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni.
Ami a bevándorlókban lehetőséget látók korszerkezetét illeti, a felmérés szerint a 18-29 évesek 78,5 százaléka, a 30-44 évesek 67,0 százaléka, a 45-59 évesek 61,6 százaléka, a 60 év felettiek 69,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem zavarják a migránsok, amennyiben szabad munkahelyeket töltenek be.
Az iskolai végzettség szerint az alapfokú végzettségűek 47,3 százaléka, a középfokú végzettségűek 74,3 százaléka, míg a felsőfokú végzettségűek 77,8 százaléka osztja ezt a véleményt. Emellett a Bukarestben élők 80,6 százaléka, a nagyvárosokban élők 72,3 százaléka, a kisvárosokban élők 75,6 százaléka és a vidéken élők 60,1 százaléka vélekedik így.
Eközben
A válaszadók 31,5 százaléka ugyanakkor ellenzi ezt az intézkedést, 1,1 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.
A felmérés szerint a külföldön élő román állampolgárok hazatérését támogató anyagi ösztönzők biztosításával az alapfokú végzettségűek 87,7 százaléka, a középfokú végzettségűek 67,3 százaléka és a felsőfokú végzettségűek 44,0 százaléka, illetve a bukaresti lakosok 59,5 százaléka, a nagyvárosokban lakók 51,9 százaléka, a kisvárosokban lakók 61,3 százaléka és a vidéki lakosok 79,7 százaléka ért egyet.
A felmérés során arra is rákérdeztek, hogy melyik a legfontosabb tényező, amelytől az emberek szabadnak érzik magukat.
20,5 százalék szerint az, hogy a lehető legtöbb szabadságjoggal (szólásszabadsággal, a választás jogával, a szabad gyülekezés jogával, a magánélet tiszteletéhez való joggal) rendelkezzen, 16 százalék szerint az, hogy nemzetiségi, faji, vallási, kor szerinti vagy nemi diszkriminációtól mentes társadalomban éljen, 11,4 százalék szerint az, hogy külső kényszer nélkül hozhasson döntéseket, 10,1 százalék szerint pedig az, hogy olyan társadalomban éljen, amelyben nem kell elnyomástól tartania.
A megkérdezettek 8,8 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni, 0,1 százalék pedig más tényezőtől érzi szabadnak magát.
A felmérés szeptember 11. és 16. között készült 1102 fős mintán, a hibahatár 2,95 százalék.
A közigazgatási és területi reformot a politikai pártok reformjának kell kísérnie – fogalmazta meg Radu Burnete gazdasági és társadalmi kérdésekben illetékes elnöki tanácsadó.
Az alkotmánybíróság arra készül, hogy fejenként 180 ezer lejes juttatást biztosítson annak a három alkotmánybírónak, akinek most jár le a kilenc éves mandátuma. Értesült a<a href="https://www.g4media.ro/surse-curtea-constitutionala-pregateste-indemnizatii-de-cate-180-000-de-lei-pentru-cei-trei-judecatori-care-isi-termina-mandatul-desi-guvernul-a-interzis-astfel-de-plati-in-sistemul
2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására – jelentette ki Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán.
Az egész országban folytatták kedden a tiltakozó akciókat a közalkalmazottak, miután a kormány elfogadta a veszélyes körülmények miatt járó prémiumok csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Az adóelkerülés a Romániát fenyegető kiemelt kockázati tényezők közé tartozik, hiszen a költségvetés megkárosításával valójában az intézményrendszer közszolgáltatásainak minőségét ássa alá a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerint.
Elfogadta hétfő délutáni ülésén a bukaresti kormány azt a rendeletet, amely alapján havi bruttó 300 lejre korlátozzák a közalkalmazottak ártalmas vagy veszélyes munkakörülményekért járó bérpótlékát.
Két lehetséges forgatókönyvet vitatott meg a vízzel elárasztott parajdi sóbánya jövőjével kapcsolatban hétfői ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT).
A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.
szóljon hozzá!