Ázsiai ételfutárok egy kolozsvári gyorsétterem előtt. A romániai válaszadók kétharmada szívesen látja a külföldi vendégmunkásokat
Fotó: Rostás Szabolcs
A romániai polgárok kétharmadát nem zavarják az országba érkező migránsok, ha azok munkát vállalnak, mint ahogy az sem, ha a román kormány anyagi juttatásokkal bátorítja a külföldön élő románok hazatérését – derül ki egy friss felmérésből.
2024. szeptember 19., 19:392024. szeptember 19., 19:39
2024. szeptember 19., 19:432024. szeptember 19., 19:43
Az INSCOP közvélemény-kutató által a Szabadságért és Demokráciáért Intézet felkérésére készített, szerdán ismertetett kutatás szerint a válaszadók nagy többsége, 68,1 százalék úgy véli, hogy a bevándorlók segíthetik Románia gazdaságát azáltal, hogy olyan munkahelyeket vesznek át, amelyeket a román állampolgárok nem töltenek be.
6,8 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni.
Ami a bevándorlókban lehetőséget látók korszerkezetét illeti, a felmérés szerint a 18-29 évesek 78,5 százaléka, a 30-44 évesek 67,0 százaléka, a 45-59 évesek 61,6 százaléka, a 60 év felettiek 69,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem zavarják a migránsok, amennyiben szabad munkahelyeket töltenek be.
Az iskolai végzettség szerint az alapfokú végzettségűek 47,3 százaléka, a középfokú végzettségűek 74,3 százaléka, míg a felsőfokú végzettségűek 77,8 százaléka osztja ezt a véleményt. Emellett a Bukarestben élők 80,6 százaléka, a nagyvárosokban élők 72,3 százaléka, a kisvárosokban élők 75,6 százaléka és a vidéken élők 60,1 százaléka vélekedik így.
Eközben
A válaszadók 31,5 százaléka ugyanakkor ellenzi ezt az intézkedést, 1,1 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.
A felmérés szerint a külföldön élő román állampolgárok hazatérését támogató anyagi ösztönzők biztosításával az alapfokú végzettségűek 87,7 százaléka, a középfokú végzettségűek 67,3 százaléka és a felsőfokú végzettségűek 44,0 százaléka, illetve a bukaresti lakosok 59,5 százaléka, a nagyvárosokban lakók 51,9 százaléka, a kisvárosokban lakók 61,3 százaléka és a vidéki lakosok 79,7 százaléka ért egyet.
A felmérés során arra is rákérdeztek, hogy melyik a legfontosabb tényező, amelytől az emberek szabadnak érzik magukat.
20,5 százalék szerint az, hogy a lehető legtöbb szabadságjoggal (szólásszabadsággal, a választás jogával, a szabad gyülekezés jogával, a magánélet tiszteletéhez való joggal) rendelkezzen, 16 százalék szerint az, hogy nemzetiségi, faji, vallási, kor szerinti vagy nemi diszkriminációtól mentes társadalomban éljen, 11,4 százalék szerint az, hogy külső kényszer nélkül hozhasson döntéseket, 10,1 százalék szerint pedig az, hogy olyan társadalomban éljen, amelyben nem kell elnyomástól tartania.
A megkérdezettek 8,8 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni, 0,1 százalék pedig más tényezőtől érzi szabadnak magát.
A felmérés szeptember 11. és 16. között készült 1102 fős mintán, a hibahatár 2,95 százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem.
A kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.
A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.
A Declic Közösség hétfőn felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért hétfőn felelősséget vállal a parlamentben.
Nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) Nicușor Danhoz, miután az államfő nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.
Megkezdte a három ellenzéki párt a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését, miután a kormány hétfőn felelősségvállalással akarja elfogadtatni a költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító intézkedéseket.&
Alapfokon tizenhárom év három hónap szabadságvesztésre, valamint az áldozatoknak százezer eurónyi kártérítés kifizetésére ítélte kiskorú elleni nemi erőszak miatt az ügyben eljáró bíróság a „zsenimentorként” ismert férfit, Kristóf Lajost.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) toronymagasan vezet a pártok támogatottsági versenyében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Juhászra támadt a medve az Argeș megyei Berevoiești községhez tartozó hegyvidéki területen – közölte hétfőn a katasztrófavédelem.
A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!