Ázsiai ételfutárok egy kolozsvári gyorsétterem előtt. A romániai válaszadók kétharmada szívesen látja a külföldi vendégmunkásokat
Fotó: Rostás Szabolcs
A romániai polgárok kétharmadát nem zavarják az országba érkező migránsok, ha azok munkát vállalnak, mint ahogy az sem, ha a román kormány anyagi juttatásokkal bátorítja a külföldön élő románok hazatérését – derül ki egy friss felmérésből.
2024. szeptember 19., 19:392024. szeptember 19., 19:39
2024. szeptember 19., 19:432024. szeptember 19., 19:43
Az INSCOP közvélemény-kutató által a Szabadságért és Demokráciáért Intézet felkérésére készített, szerdán ismertetett kutatás szerint a válaszadók nagy többsége, 68,1 százalék úgy véli, hogy a bevándorlók segíthetik Románia gazdaságát azáltal, hogy olyan munkahelyeket vesznek át, amelyeket a román állampolgárok nem töltenek be.
6,8 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni.
Ami a bevándorlókban lehetőséget látók korszerkezetét illeti, a felmérés szerint a 18-29 évesek 78,5 százaléka, a 30-44 évesek 67,0 százaléka, a 45-59 évesek 61,6 százaléka, a 60 év felettiek 69,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem zavarják a migránsok, amennyiben szabad munkahelyeket töltenek be.
Az iskolai végzettség szerint az alapfokú végzettségűek 47,3 százaléka, a középfokú végzettségűek 74,3 százaléka, míg a felsőfokú végzettségűek 77,8 százaléka osztja ezt a véleményt. Emellett a Bukarestben élők 80,6 százaléka, a nagyvárosokban élők 72,3 százaléka, a kisvárosokban élők 75,6 százaléka és a vidéken élők 60,1 százaléka vélekedik így.
Eközben
A válaszadók 31,5 százaléka ugyanakkor ellenzi ezt az intézkedést, 1,1 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.
A felmérés szerint a külföldön élő román állampolgárok hazatérését támogató anyagi ösztönzők biztosításával az alapfokú végzettségűek 87,7 százaléka, a középfokú végzettségűek 67,3 százaléka és a felsőfokú végzettségűek 44,0 százaléka, illetve a bukaresti lakosok 59,5 százaléka, a nagyvárosokban lakók 51,9 százaléka, a kisvárosokban lakók 61,3 százaléka és a vidéki lakosok 79,7 százaléka ért egyet.
A felmérés során arra is rákérdeztek, hogy melyik a legfontosabb tényező, amelytől az emberek szabadnak érzik magukat.
20,5 százalék szerint az, hogy a lehető legtöbb szabadságjoggal (szólásszabadsággal, a választás jogával, a szabad gyülekezés jogával, a magánélet tiszteletéhez való joggal) rendelkezzen, 16 százalék szerint az, hogy nemzetiségi, faji, vallási, kor szerinti vagy nemi diszkriminációtól mentes társadalomban éljen, 11,4 százalék szerint az, hogy külső kényszer nélkül hozhasson döntéseket, 10,1 százalék szerint pedig az, hogy olyan társadalomban éljen, amelyben nem kell elnyomástól tartania.
A megkérdezettek 8,8 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni, 0,1 százalék pedig más tényezőtől érzi szabadnak magát.
A felmérés szeptember 11. és 16. között készült 1102 fős mintán, a hibahatár 2,95 százalék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátásához a polgároknak többé nem kell a Kataszteri Hivataltól telekkönyvi és kataszteri kivonatot kérniük, és azokat beadni az önkormányzatnak – tájékoztatott pénteken az RMDSZ sajtóosztálya.
Tizennégy megye összesen 60 településén és Bukarestben okozott károkat a viharos időjárás az elmúlt 24 órában. Otopeni-en emberéletet követelt az ítéletidő.
Háztetőket, épületelemeket tépett le, fákat döntött ki a vihar csütörtök délután Bukarestben, a román főváros nemzetközi repülőterének helyet adó szomszédos Otopeni-ben pedig emberéletet is követelt az ítéletidő.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Az elmúlt másfél évben az Állandó Választási Hatóság összesen 21 millió lej értékben szabott ki szankciókat pártokra és a választások jelöltjeire a politikai finanszírozás terén tapasztalt szabálytalanságok miatt.
Az alkotmánybíróság szerint az antiszemitizmus elleni küzdelemről és a legionárius szervezetek betiltásáról szóló törvény világos és kiszámítható.
Több mint 4,5 millió lejes – 950 000 eurós – vezetői juttatást kellett volna kapnia idén Marius Grăjdannak, az állam protokollingatlanokat kezelő protokollalap (RA-APPS) vezérigazgatójának a 2024-es, hivatalosan jóváhagyott mérleg szerint.
Nem gyengített Románia légvédelmén az, hogy tavaly Ukrajnának adományozta a Patriot rendszerét – nyilatkozta csütörtökön Oana Țoiu külügyminiszter.
A Prahova megyei törvényszék csütörtökön jogerősen Elena Udrea volt turisztikai miniszter feltételes szabadlábra helyezéséről döntött.
Elutasította csütörtökön az alkotmánybíróság az államfő által a fasiszta propaganda büntetését szigorító törvénytervezet ellen benyújtott alkotmányossági panaszt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!