Fotó: Jakab Mónika
Az utóbbi idők áremelkedései jelentősen csökkentették a romániaiak vásárlóerejét, így a lakosság nagy része számára a havi költségek – a közüzemi szolgáltatásoktól kezdve a törlesztőrészleteken át az élelmiszerekig – kifizetése igazi kihívássá vált, és a kilátások egyáltalán nem tűnnek optimistának – derül ki a Digital HR megrendelésére készült közvélemény-kutatásból.
2022. március 17., 21:282022. március 17., 21:28
2022. március 17., 21:292022. március 17., 21:29
A Frame tanácsadó cég által végzett felmérés szerint a romániaiak több mint 80 százaléka mondta azt, hogy az infláció súlyosan érintette, és csupán 15 százalék állította, hogy sikerült megbirkóznia a jelenlegi helyzettel.
A válaszadók 67 százaléka szerint a legnagyobb fejfájást a közüzemi számlák kifizetése jelentette, 58 százaléknak a hitelek törlesztőrészének a kifizetése, 43 százaléknak az élelmiszerek drágulása okoz nagy gondot. De az infláció okozta nehézségek között említették még az üzemanyagok (38 százalék), a gyógyszerek (24) és a szolgáltatások (18) drágulását is.
A megkérdezettek 9 százaléka nem válaszolt erre a kérdésre.
A közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a megkérdezettek 62 százalékának nincsenek pénzügyi tartalékai, 22 százalékuk 1000 és 2000 lej közötti tartalékról számolt be, 14 százaléknak haladja meg a 2000 lejt a megtakarítása. 2 százalék nem válaszolt a kérdésre.
„A pénzügyi átvilágítás azt mutatja, hogy két év pandémia után a romániaiak túlnyomó többsége anyagilag meggyengülve lépett be az áremelkedések cunamijába.
– véli Adrian Negrescu, a Frame igazgatója.
A Frames & DigitalHR felmérése azt is vizsgálta, hogyan lennének képesek megbirkózni a romániaiak az emelkedő árakkal. Arra a kérdésre, hogy mekkora béremelés fedezné a drágulások okozta kiadásnövekedéseket, a legtöbben meglehetősen jelentős összeget jelöltek meg.
A válaszadók 61 százaléka vélte úgy, hogy egy 1000 lej körüli béremelés fedezné az infláció okozta plusz kiadásaik legalább egy részét. 18 százaléknak 1000 és 1500 lej közötti béremelésre lenne szüksége, 11 százalék az 1500 és 2500 lej közötti variánst, 4 százalék pedig a 2500 lej fölötti variánst választotta.
„Az eredmények azt mutatják, hogy a románok túlnyomó többsége megérti a vállalatok pandémia miatti anyagi nehézségeit, és nem követelnének nagy összegű béremeléseket. A kérdés azonban az, hogy a világjárvány utáni nehéz pénzügyi helyzetben lévő romániai cégeknek van-e lehetőségük arra, hogy legalább az infláció mértékével emeljék a fizetéseket” – mondják a felmérés készítői.
Arra a kérdésre, hogy ha lehetőségük lenne, mit tennének a jövedekmük növeléséért, a válaszadók 43 százaléka azt válaszolta, hogy jobban fizető munkát keresne, 21 százalékik egy részmunkaidős állást is vállalna, 12 százalékuk elhagyná az országot, a többiek pedig azt mondták, hogy nem tudnak megoldást.
A megkérdezettek 48 százaléka nyilatkozta azt, hogy hajlandó lenne kipróbálni egy új szakmát, míg 31 százalékuk azt mondta, hogy már nem képes erre. A munkahelyváltás iránt érdeklődők 72 százaléka részt venne szakképzésen, közülük 53 százalék választana ingyenes tanfolyamot, és csak 27 százalék fizetne is a szakmai átképzésért.
„Jó hír, hogy az előző felméréshez képest sokkal nagyobb arányban vannak olyanok, akik hajlandóak szakképzéseken részt venni, hogy megfeleljenek a munkaerőpiac követelményeinek. Ezek szerint a románok megértették, hogy a nyugdíjba vonulás a jelenlegi munkahelyről egyre kevésbé kiszámítható kilátás, és ha jobb jövedelemre vágynak, akkor a munkaerőpiacon keresett szakmák felé kell orientálódniuk, szakosodniuk kell” – szögezte le Ligia Neacşu projektvezető.
A válaszadók közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeztek, 58 százalékuk férfi, 42 százalékuk nő, átlagéletkoruk 47 év.
A Digital HR e-learning platform a Humántőke Operatív Program 2014-2020 által társfinanszírozott projekt, amelynek célja a szakképzési programokban való részvétel növelése, különösen a vidéki területeken élő, alacsony képzettségű középkorúak körében – közölte az Agerpres.
Margrethe Vestager kedden, az amerikai Princeton Egyetemen tartott beszédében bejelentette, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított az EU öt tagállama számára szélturbinákat gyártó kínai vállalatoknak nyújtott állami szubvenciók ügyében.
A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) lesz jelöltje az államelnök-választáson – jelentette ki kedden Buzăuban Nicolae Ciucă.
Elfogadta keddi ülésén a kormány azt a sürgősségi rendeletet, amelyik mentesíti a betegszabadságon lévő személyek bizonyos kategóriáit a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetése alól.
Megszökött kedden egy emberölésért 18 éves szabadságvesztésre ítélt férfi Bukarestben – közölte az Országos Börtönigazgatóság.
Amerikai-szovjet „koprodukció” eredménye lehet az a titokzatos tengeri drón, amelyet múlt héten találtak a román partok mentén.
Kihirdette Klaus Iohannis államfő azt a törvényt, amelynek értelmében a motorosok fényvisszaverő háromszög, elsősegélydoboz és tűzoltó készülék nélkül is közlekedhetnek.
Mardossa a lelkiismeret Vlad Pascut, azt az autóst, aki tavaly augusztusban kábítószer hatása alatt vezetve halálra gázolt két fiatalt a román tengerparton.
Elfogadta a bukaresti képviselőház keddi ülésén azt a törvénytervezetet, amely megtiltja a játéktermek működtetését a 15 ezer fősnél kisebb településeken.
Marcel Ciolacu kormányfő szerint az infláció jelenleg csökkenőben van, de ahhoz, hogy az életszínvonal emelkedése érzékelhetővé váljon, „szeptember-októberre 5 százalék alá kell szorítani az inflációt”.
szóljon hozzá!